DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõ Úr! Nagyon nagy örömömre szolgál, hogy ezt a kérdést interpelláció formájában megkaptam, hiszen ön említi, hogy a bankkonszolidáció gyakorlatát külföldi szakértõk közül többen elhibázottnak, belföldi szakértõk közül többen eredménytelennek tartottak.
Nos, kedves képviselõ urat szeretném emlékeztetni arra - ha és amennyiben engem ebben a tárgykörben szakértõnek lehet tekintetni -, én már két évvel ezelõtt nyilvánosan figyelmeztettem az akkori kormány képviselõit, hogy ez a lépés eredménytelen lesz, sõt a végrehajtás módozatai tekintetében sok minõségben, sok vonatkozásban káros. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Nem hiszem azonban, hogy több mint 300 milliárd forint támogatás odaítélése után abban a helyzetben lennénk, hogy érzelmeket korbácsoljunk az ügy körül. Ezért tehát maximálisan egyetértek mindazokkal a javaslatokkal, amelyek arra irányulnak, hogy az ön által felvetett, mind az öt kérdésre pontos, részletes vizsgálat alapján válasz szülessék. Mégpedig nem pusztán a kormány vizsgálatát tartom itt elengedhetetlennek, hanem nagy tisztelettel az Országgyûlés vizsgálatát tartom fontosnak. Hiszen, ha végiggondoljuk, önmagában az is rendkívül elfogadhatatlan, hogy egy 300-350 milliárd forintot érõ vagyonhalmaz fölött az Országgyûlés megkérdezése nélkül döntöttek annak idején. Ez felér nagyjából egy év fele költségvetésével, ha azokra az idõszakokra visszamegyünk.
Ezért az új kormány felelõssége teljes tudatában nemcsak egy parlamenti vizsgáló bizottság felállítását fogja kezdeményezni, hanem egy olyan konszolidációs törvény megalkotását is, amely egyrészt szembenéz mindazokkal a hibákkal, amelyek a bankkonszolidáció tekintetében az elmúlt idõszakban történtek. Másrészt - és ez a fontosabb -, sajnos e tekintetben az elõzõ kormány elég súlyos örökséget hagyott ránk, lásd Agrobank-ügy, aminek következtében nagy valószínûsége van annak, hogy ezt a bankkonszolidációt még folytatni kell.
Nos, ez a kormány nem szeretné a bankkonszolidációt folytatni anélkül, hogy a társadalom nyilvánossága elõtt az adófizetõk pénzével el ne számolna. Ezért mi úgy gondoljuk, mind a nyilvánosság iránti igény, mind pedig a felelõsség tényleges képviselete azt kívánja, hogy egy konszolidációs törvényt alkossunk, amelynek keretében mindazokra a kérdésekre, amelyeket képviselõ úr teljes joggal feszeget, megnyugtató és rendkívül elfogadható választ kapjunk.
Kérem e tekintetben képviselõ urat, még egy kis idõt adjon nekünk, hogy teljes fronton megindulhassunk a kérdés tisztázása tekintetében. Köszönöm szépen. (Dr. Homoki János: Megadom. - Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)