DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Talán egy picit jelképes értékû is, hogy a tegnapi napon itt a Házban egy nagyon fontos eseményként lezajlott a környezetvédelmi törvény részletes vitájának az utolsó napja, és - igaz, az esti órákban - lezárult a környezetvédelmi törvényrõl az a parlamenti vita, amely nagyon sok elemében hasznosan járult hozzá magához a környezetvédelmi törvényhez, és amely vitában egyébként nagyon sokszor fölmerült az az egyébként valóban jogos igény - minden képviselõcsoport részérõl, beleértve az ellenzéket és a kormánykoalíció képviselõit -, hogy itt egy kerettörvényrõl van szó, és a környezetvédelmi törvény igazán akkor fogja majd kifejteni a hatását a magyar társadalom, a magyar gazdaság vonatkozásában, ha ez a kerettörvény kitöltõdik igazi mûködtetõ törvényekkel.
Nos, tisztelt képviselõtársaim, tisztelt Ház, jelen pillanatban egy olyan törvényjavaslat fekszik önök elõtt, amely az egyik mûködtetõje lesz majd a környezetvédelmi törvénynek, és amely nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy a környezetvédelmi törvény valóban mûködjön, valóban ösztönzõ hatással mûködjön egy részrõl, más részrõl hogy anyagi alapjai legyenek Magyarországon a környezetvédelemnek. És ebben az értelemben, azt hiszem, a kormánynak azt a szándékát is bizonyíthatja önök elõtt, hogy valóban - ha tetszik, így mondom - nem egy "fal" törvény a környezetvédelmi törvény, hanem valós kormányzati akarat - és ebbe a kormányzati akaratba minden tárcát beleértek -, amely céltudatosan és határozottan akarja a környezetvédelmi feltételrendszert az elkövetkezendõ idõszakban szabályozni.
A javaslat, amely önök elõtt fekszik, a környezetvédelmi törvénynek "A környezetvédelem gazdasági alapjai" címû fejezetében foglaltaknak a részletesebb törvényi szintû szabályozását adja tulajdonképpen. Abból az általános kereteket adó szabályozásból indul ki a javaslat, amely szerint a termékdíjak bevezetése közvetett módon segíti elõ a környezet állapotának javulását, mivel azokat a közvetlen környezetterhelés nem terheli, sõt, késõbb potenciálisan, de bizonyosan bekövetkezõ terhelések mérséklése céljából környezetvédelmi termékdíjat vet ki bizonyos termékekre.
Az egyes termékek funkciójuk betöltése során használatukkal, valamint elhasználódásuk után általában hulladékként terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet.
(18.40)
E veszélyek és várható terhelések csökkentésének érdekében a termék elõállítója és forgalmazója, vagy forgalmazója külön törvényben meghatározott termékek esetében köteles a termékegységre megállapított díjat fizetni. Ez a külön törvény az, amely most jelen pillanatban önök elõtt, a Ház elõtt fekszik. Az a furcsa helyzet állt tehát elõ, hogy - bár még nem fogadta el a Ház a környezetvédelmi törvényt -, tulajdonképpen ennek a környezetvédelmi termékdíj-törvénynek a megalapozása valóban a környezetvédelmi törvényben elfogadott alapelveken nyugszik.
A termékdíjak rendszere a mi véleményünk szerint széles körben segíti majd elõ a környezetvédelem megelõzési elvének érvényesülését is, mivel egyrészt ösztönöz a tartósabb, többször használható termékek kifejlesztésére, ezáltal ösztönöz az elhasználódott termékek anyagának ismételt felhasználására is, és az egyes környezetterhelések megelõzése vagy mérséklése tárgyában olyan anyagi fedezetet is biztosít, amellyel a hulladékhasznosítás anyagi alapjai megteremthetõk Magyarországon.
Jelenleg is van tulajdonképpen egy termékdíj ma Magyarországon. Ez az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja. A '92. évi XVIII. törvény azt tartalmazza, hogy jelen pillanatban 1 forint 20 fillér/liter termékdíjat fizetünk minden liter benzin után.
Meg kell mondjam, hogy ez a díj elsõsorban forrásteremtõ célú, a mértéke alacsony ahhoz képest, hogy ösztönzõ lehessen, de mindenképpen fontos szerepet játszott abban, hogy ma egyáltalán környezetvédelmi termékdíjakról általában beszélhetünk, mert az üzemanyag-termékdíj mûködtetése során, és az üzemanyag- termékdíj és a Környezetvédelmi Alap kapcsolata során kimunkáltuk azt a szabályozórendszert, amelynek alapján, bátran mondhatom, hogy a most itt fekvõ javaslattal való kiegészítés tulajdonképpen egy valóban mûködõ környezetvédelmi termékdíjrendszert hozhat létre Magyarországon.
Mindezeket figyelembe véve, ahhoz, hogy a környezetvédelem terén a megelõzés elve egyre erõteljesebben érvényesüljön, s a megvalósuláshoz szükséges források növekedjenek, indokoltnak tartja a kormányzat újabb termékdíjak bevezetését.
Tisztelt Képviselõtársaim! Milyen újabb termékdíjak bevezetésére gondolunk mi? Jelen pillanatban ebben a törvénytervezetben a gumiabroncsokra, a csomagolóeszközökre, valamint a hûtõberendezésre és hûtõközegekre kívánjuk megteremteni a termékdíjas szabályozást. A termékdíjak jelenlegi bevezetését mindhárom termékkörnél nagy tömegû hulladékká válásuk, illetve annak megelõzése teszi szükségessé. Nem véletlen az, hogy ezekre a termékekre szeretnénk szabályozást hozni most elsõsorban, mivel évente mintegy 3,6 millió tonna, azaz 18 millió köbméter települési szilárd hulladék keletkezik hazánkban, s ennek 20 százaléka csomagolási hulladék, ami nagyon nagy arány.
A csomagolási hulladék rendkívüli változatossága, anyagminõsége, valamint a tömörítési gondok miatt egyre nagyobb problémát jelent a hulladéklerakókban, ezért indokolt az, hogy a termékdíjjal megpróbáljuk csökkenteni a csomagolóanyagok hulladékba kerülését, és ösztönözni az újrahasznosítást.
Mindezeket a csomagolási hulladékokat csak fokozza az évente keletkezõ, mintegy 45-50 ezer tonna gumiabroncs-hulladék. Ennek jelentõs része is, sajnos, ma a hulladéklerakókba kerül, illetve szétszórtan, szanaszét hever az országban. Tisztelt képviselõtársaim is, sajnos, találkozhatnak azokkal a gumiabroncs-hegyekkel, sõt egyes vélemények és szakértõk szerint gumiabroncs- temetõkkel, amelyek megsemmisítetlenül szennyezik környezetünket, és amelyeket elõbb-utóbb a környezet védelmében természetesen meg kell majd semmisítenünk. Ez a hulladéktömeg egyébként mintegy 200-400 ezer köbméternyi térfogatával hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a hulladéklerakók kapacitása rendkívüli mértékben csökkent.
A hûtõberendezések a környezet számára két szempontból jelentenek problémát. Egyfelõl a hûtõberendezések összetett szerkezetûek, szintén nagy tömegük miatt a hulladéklerakók kapacitását csökkentik, másrészt pedig a hûtõközegek ózonkárosító hatásuk miatt rendkívül veszélyesek.
El kell mondanom, hogy a környezetvédelmi termékdíjak a mi véleményünk szerint nemcsak a kormányzat, hanem az érintett gazdasági szereplõk számára, a gazdálkodó szervezetek számára is fontosak, segítik az õ munkájukat. Mondom ezt azért, mert a gumiabroncsok visszagyûjtésére és hasznosítására az erre a célra elkülönített forrás szükséges, enélkül nem oldható meg piaci alapon, vállalkozási alapon a gumiabroncsok összegyûjtése s a gumiabroncsok megsemmisítése, illetve átalakítása.
A csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezetvédelmi feladatokról 1994. év végén az Európai Unió direktívában rendelkezett, amelynek betartása az Európai Közösséghez való csatlakozásunk szempontjából elengedhetetlen, és az erre való felkészülés szempontjából nagyon is fontos, hogy már a mostani szakaszban bevezessük, ha nem is tökéletes formában, a csomagolóeszközökre vonatkozó termékdíjat.
A hûtõberendezésekbõl az ózonkárosító hûtõközeg visszanyerésére a Nemzetközi Környezetvédelmi Alapból Magyarország a Környezetvédelmi Minisztérium szervezésében 1,2 millió USA-dollárt kapott vissza nem térítendõ támogatásként. Ez a támogatás is feltételül szabta a termékdíj bevezetését, amit mi természetesen vállaltunk, és ennek a parlament ezzel a törvénnyel eleget fog tenni.
Hogyan fog mûködni ez a környezetvédelmi termékdíj? A termékek elsõ belföldi forgalomba hozatalakor, vagy a saját célú felhasználáskor a termék belföldi gyártója, valamint importálója környezetvédelmi termékdíjat lesz köteles fizetni a Központi Környezetvédelmi Alapba. Ugyanakkor termékdíjkedvezmény vehetõ igénybe olyan termékdíjköteles termékek belföldi forgalmazása után, amelyek jogosultak a jogszabályban meghatározottak szerint elnyert környezetbarát védjegy használatára. Ekkor a kötelezettnek a termékdíjnak csak a felét kell megfizetnie.
A környezetbarát termékek minõsítõ rendszere kormányhatározat alapján '94 januárja óta mûködik. Megmondom õszintén azonban, hogy eddig elég kevesen éltek ezzel az eszközzel, nagyon kevés pályázat került be ebbe a rendszerbe, elsõsorban azért, mert nem volt kellõ anyagi ösztönzés, ami a vállalkozókat, vállalatokat arra ösztönözte volna, hogy használják ezt a rendszert. Mi azt reméljük, hogy a termékdíj bevezetésével lényegesen több környezetbarát termékminõsítésre kerül sor, és ezzel a piacgazdaság szempontjai szerint hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Magyarországon valóban a környezetbarát termékek gyorsabban és fokozott ütemben terjedjenek el.
A termékdíj mértéke a környezetre gyakorolt hatás, a hulladékkezelési költségek alapján lett megállapítva. Nincs tehát arról szó, hogy pluszadót szeretnénk kivetni, nincs arról szó, hogy a költségvetés itt olyan bevételeket akar szerezni, amelyekkel az államháztartás egyéb feladatait finanszírozná. Ezek a díjak nagyon komoly, részletes szakértõi viták alapján olyan mértékûek, hogy pontosan, legalábbis reményeink szerint pontosan, fedezik a hulladékártalmatlanítás, illetve a hulladékbegyûjtés költségeit.
Tételesen ez azt jelenti, hogy a gumiabroncsok esetében a termékdíj egy személygépkocsi-abroncsnál 250 forint darabonként, a hûtõberendezéseknél egy átlagos hûtõ esetében 1100 forint körül alakulna, míg a csomagolóeszközök közül a termékdíj a mûanyagok esetén a legmagasabb, ez 10 forint/kilogramm, és az üveg-alapanyagúaknál a legalacsonyabb, 2 forint/kilogramm. Ennek hatására a csomagolóeszközök piacán a környezet számára várhatóan kedvezõbb csomagolóeszköz-típus felhasználás mellett megfelelõ mértékû ösztönzõ hatás érhetõ el.
Szeretném felhívni tisztelt képviselõtársaim figyelmét, a csomagolóeszközöknél természetesen mi is tisztában vagyunk azzal, hogy az önök elõtt fekvõ alternatívában meglévõ minõségi különbségek nem felelnek meg teljes mértékben az európai zöldpont-rendszernek. Nincs fölkészülve jelen pillanatban a magyar gazdaság egy olyan árnyalt szabályozásra, amely teljességgel kielégítené itt a környezetvédelem szempontrendszerét, azokat az igényeket, hogy minél differenciáltabban különböztessük meg a különféle típusú, környezetre ártalmas hulladékfajtákat és hulladéktípusokat.
(18.50)
Mégis úgy ítéljük meg, hogy ez a szabályozás egy olyan kompromisszum, amely még végrehajtható, de ugyanakkor ösztönöz a környezetbarát csomagolóeszközök használatára.
Az importált termékek esetében egyébként ezt a környezetvédelmi termékdíjat a vámhatóság fogja beszedni, ezért is indokolt, hogy nagyon-nagyon differenciált rendszer ne legyen a megkülönböztetésnél, mert jelen pillanatban a vámhatóság nem képes ilyen differenciáltság kezelésére. Belföldön az elõállított termék esetében a kötelezett vallja be a termékdíjat, õ is fizeti be, és a Központi Környezetvédelmi Alap ellenõrzi az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint.
Szeretném elmondani azt, itt nem gondolunk arra, hogy az ellenõrzés valami óriási apparátus keretében történne meg. Az üzemanyagokról szóló termékdíj esetében is elég jól mûködik az a becslési rendszer, amelyet alkalmazunk, és kiderült az, ha sikerül megteremteni a szolgáltatók, a használók és a hivatalok közötti korrekt együttmûködést, akkor különösebben jelentõs apparátus nélkül az önbevallás alapján, tételes ellenõrzéssel a feladat tulajdonképpen ellátható.
A részletes szabályozást természetesen végrehajtási rendeletek fogják megadni, amelynek a kidolgozása az érintettek bevonásával fog megtörténni, kellõ elõkészületi idõt hagyva a gazdálkodók számára. Egyébként épp a napokban indul meg ez a munka, az érintett csomagolóeszköz-gyártók bevonásával.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a csomagolóeszközök termékdíjának mûködése bizonyos pontokon eltér a többi termékdíjtól. Azért történik ez az eltérés, mert egyrészt - mint jeleztem - a csomagolóeszközök szabályozása a legbonyolultabb, másrészt a termékdíjak közül ez a legjelentõsebb volumenû, és egy nagyon jelentõs kompromisszumrendszer keretében sikerült kialakítani azt, hogy maguk a gyártók és a forgalmazók is e tervezet mögé álltak, és elfogadták azt, hogy támogassák a környezetvédelmi termékdíjat.
Mik ezek a különbségek, amelyek a csomagolóeszközök termékdíjára vonatkoznak? Elõször is az, hogy a javaslat biztosítja a csomagolóeszközök termékdíja alóli mentességet azok számára, akik az általuk kibocsátott csomagolóeszközök meghatározott hányadát visszagyûjtik, hasznosítják, ártalmatlanítják, illetve kezelik. Ennek a lehetõségnek a megteremtésével a csomagolóeszközök kibocsátói, forgalmazói érdekeltté válnak abban, hogy a termékdíj megfizetése helyett saját hasznosító szervezeteiket, hulladékkezelõ kapacitásaikat létrehozzák, és a kibocsátott csomagolásokért felelõsséget vállaljanak.
Egy másik különbség, hogy az Európai Unió direktíváiban meghatározott célok elérése érdekében, és összhangban a magyar gazdaság jelenlegi teherviselõ képességével, a teljes termékdíjfizetési kötelezettség alól is mentesülni lehet megfelelõ mennyiségû csomagolóeszköz hulladékkezelése esetén. Azt, hogy mekkora ez a kötelezõ kezelési arány, kormányrendelet fogja meghatározni. Ennek a kormányrendeletnek a tervezete tulajdonképpen a törvényjavaslattal egyidõben elkészült.
Tájékoztatom önöket arról, hogy a csomagolóeszköz-gyártókkal való megállapodásunk szerint ez az arány 1996-ban a mi véleményünk szerint a papír esetében 30 százalék, az üveg esetében 20 százalék és minden egyéb anyag esetében 12,5 százalék, míg 1997-ben a papír esetében 45, az üvegnél 35 és minden egyéb anyagnál 25 százalék. Késõbbre azért nem határoztuk ezt meg, mert akkor már véleményünk szerint az európai szabványok lesznek ezen a területen bevezethetõk.
Különbség az is, hogy a csomagolóanyag-termékdíjhoz kötõdõen létrejön egy olyan országos tanácsadó testület, amely a csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezeti problémákat országos szinten kezeli. A tanácsadó testület az érintett gazdálkodó szervezetek és a kormányzat 5-5 képviselõjébõl, valamint a környezetvédelmi társadalmi szervezetek 2 képviselõjébõl és az elnökbõl áll. A tanácsadó testületet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hívja majd össze, és õ nevezi ki a tagjait. A tanácsadó testület feladatai közé tartozik például olyan javaslattétel, ami a Központi Környezetvédelmi Alap által kiadandó támogatási irányelvekre és a pályázatok értékelésére vonatkozik.
Végül még egy szempont, ami megkülönbözteti a csomagolóanyag-termékdíjat a többitõl, nevezetesen az, hogy a csomagolóeszközök termékdíja egy átmeneti szabályozás, olyan átmeneti szabályozás, amely a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hatálybalépését követõen megszûnik, mivel - véleményünk szerint - az említett törvény fogja a továbbiakban biztosítani a csomagolási lánc szereplõinek a kötelezését a kereskedõk, a fogyasztók, a gyártók feladatainak a meghatározásával, az önkormányzatok szerepének a tisztázásával.
Engedjék meg tisztelt képviselõtársaim, hogy néhány gondolatot megemlítsek arról, ha mi tulajdonképpen a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben szeretnénk véglegesen szabályozni a csomagolóeszközökhöz kötõdõ termékdíjat, akkor miért van szükség mégis erre az ideiglenes szabályozásra. Erre az ideiglenes szabályozásra, tisztelt képviselõtársaim, a magyar költségvetés súlyos anyagi helyzete miatt van szükség. Arról van ugyanis szó, hogy Magyarországon szeretnénk elindulni a szelektív hulladékgazdálkodás irányába, szeretnénk, ha a magyar hulladékkezelés egységesebb lenne, szeretnénk, ha ez korszerû és piacosított formában mûködne. Ehhez azonban a világon mindenütt a fölépülés idõszakában nagyon jelentõs kormányzati támogatásokkal, kormányzati forrásokkal járultak hozzá, vagy pedig törvénnyel kötelezték az önkormányzatokat olyan hulladéktároló rendszerek kialakítására, amelyek alkalmasak a szelektív hulladékgyûjtésre.
Egyik feltétel sem járható ma Magyarországon. Egyrészt véleményünk szerint az önkormányzatok nem kötelezhetõk ma ilyen feladatra, másrészt pedig úgy tûnt a környezetvédelmi tárca számára, hogy rövid távon a magyar költségvetésbõl nem tudjuk biztosítani azokat a forrásokat, amelyek a szelektív hulladékgyûjtés irányába a kezdõ lökést megadták volna. Ezért fordult a tárca ahhoz a megoldáshoz, amelynek az a lényege, hogy a csomagolóeszközök forgalmazóival és gyártóival megállapodást kötöttünk. Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy a forgalmazók és a gyártók támogatják, elfogadják azt, hogy ez a termékdíj bevezetésre kerül, mi pedig elfogadjuk azt, hogy ebbõl a termékdíjból tulajdonképpen kiépítik a magyarországi környezeti piac feltételeit. Ebbõl a termékdíjból képezzük azt az alapot, amit egyébként a magyar költségvetésnek kellene biztosítania abban az esetben, ha a költségvetésnek a megfelelõ források rendelkezésére állnának.
Rendkívüli fontosságúnak tartom azt, hogy ez a megállapodás a környezetvédelmi kormányzat, valamint az ipar, a csomagolóeszköz-gyártók és a forgalmazók között megszületett. Éppen ezért, miközben természetesen jelzem azt, hogy az az együttmûködési megállapodás és szerzõdés, amelyet a környezetvédelmi miniszter aláírt, természetesen a szerzõdésben rögzítettek szerint is csak a környezetvédelmi miniszterre vonatkozik, nyilvánvalóan nem köti a kormányt és természetesen nem köti a magyar parlamentet, mégis itt, a tisztelt Házban arra kell kérnem önöket, hogy fogadják el ennek a megállapodásnak a szellemét, hiszen egy nagyon hosszú tárgyalássorozat eredményeként alakultak ki a csomagolóeszközre vonatkozó termékdíj szabályozási rendszerei, és ezen az együttmûködésen alapszik majd a kormányhatározat is.
(19.00)
Éppen ezért, ennek a megállapodásnak a szellemében kérem azt, hogy a módosító javaslataik során a bizottságokban vegyék figyelembe önök is majd az iparnak és a felhasználóknak azokat a javaslatait, amelyeket mi kénytelenek voltunk a tárcánál elfogadni, és amely kompromisszumot mi megkötöttük. Ezt én természetesen, mikor aláírtam ezt a megállapodást, meg is ígértem ezeknek a szervezeteknek, azzal együtt - még egyszer mondom -, hogy természetesen ez a parlament kezét semmilyen formában nem köti. Mégis fogadják el tõlem azt, hogy én itt a parlamentben is ennek a megállapodásnak a szellemében kell hogy érveljek, ennek a megállapodásnak a szellemében kell hogy önöket a kompromisszumkeresés irányába elmozdítsam akkor, amikor majd a módosító javaslataikat megfogalmazzák.
Befejezésül szeretném elmondani azt, hogy a termékdíjak gazdasági hatásairól különféle legendák keltek szárnyra az utóbbi idõben arra vonatkozóan, hogy ezek a termékdíjak nagyon jelentõs inflációt fognak gerjeszteni, hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar élelmiszerek a csomagoláson keresztül sokkal drágábbak legyenek és a többi és a többi.
A termékdíjtörvényhez kötõdõen azokat a gazdasági számításokat, amelyek a valóságot tükrözik, az önök rendelkezésére becsátottuk, de ezzel együtt itt, a nagy nyilvánosság elõtt is szeretném rögzíteni, hogy ha a '94. évi folyó éves fogyasztást tekintem, akkor a termékdíjak árhatása a hûtõberendezéseknél 0,02 százalék sincs, a csomagolóeszközöknél 0,2, a gumiabroncsoknál pedig 0,065, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen nemzetgazdasági szempontból ennek jelentõs kihatása nincs.
Természetesen nem szeretném azt mondani, hogy ez nem árnövelõ tényezõ, hiszen a termékdíjnak épp ez a lényege: hozzájárul ahhoz, hogy itt valóban a gyártók és a használók fizessék meg a termékdíj keretében azokat a költségeket, amelyeket egyébként a magyar költségvetésnek kellene fedeznie.
Befejezésül, tisztelt képviselõtársaim: nyilvánvalóan szeretnénk minél jobb törvényt alkotni abban az értelemben, hogy elfogadjuk azokat a javaslatokat, amelyek azokat a kompromisszumokat is figyelembe veszik, amelyeket a tárcának és a kormányzatnak meg kellett kötnie azért, hogy egy lépést tegyünk abba az irányba, hogy Magyarországon a csomagolóeszközök és általában a hulladékkezelés piaci feltételeit rendezzük és megteremtsük.
Rendkívüli fontosságúnak tartom ezt a törvényt abban az értelemben, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a környezetvédelmi kormányzat és a környezetvédelmi feladatok még inkább elkülönülhessenek az állami büdzsé egészétõl. Mi azért tartjuk ezt rendkívüli fontosságúnak, mert jól érzékelhetõ, hogy azok a források, amelyek általában a költségvetéshez kötõdnek, az utóbbi idõben egyre elapadni látszanak. Ebben az esetben pedig felelõs kormányzatnak, legalábbis a parlamenttel együttmûködve, keresnie kell azokat a lehetõségeket, amikor az állampolgárok igenis hozzájárulhatnak ahhoz - még a költségvetés ilyen nehéz helyzetében is -, hogy azok az adóforintok, amelyeket õk a felhasználás során befizetnek, megfelelõ helyre kerüljenek. Éppen ezért szeretném én itt is kijelenteni, a parlamentben is megerõsíteni, hogy a környezetvédelmi termékdíjakból a magyar kormányzatnak nincs más lehetõsége és nincs is más célja, csak olyan feladatok finanszírozása, amelyek ezekhez a környezetvédelmi feladatokhoz kötõdnek. Legyenek azok akár fejlesztések - olyan fejlesztések, amelyek a csomagolóanyag-hasznosításhoz vagy amelyek a gumiabroncsok hasznosításához kötõdnek - vagy olyan folyamatos támogatások, amelyek a visszagyûjtés rendszerét alapozzák meg olyan alapok képzéséhez, amelyek különösen az önkormányzatok számára lehetõséget biztosítanak ahhoz, hogy a saját források mozgósításával valóban kialakítsák a magyar önkormányzatok is a szelektív hulladékgyûjtés anyagi fedezetét és eszközbázisát.
Éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy ezeket az alapokat megõrizzük, ezeket az alapokat átláthatóan és ellenõrizhetõen bocsássuk egyrészt a tisztelt parlament, másrészt a társadalom nyilvánossága elé. Szolgálják ezek az alapok és ezek a termékdíjak azt, hogy a környezetvédelem ügye függetlenítõdni tudjon a magyar költségvetéstõl, és ezáltal olyan önálló alapok keletkezzenek, amelyek hosszú távon is biztosíthatják a racionális fejlesztést és az átlátható gazdálkodást. Ennek szellemében kérem önöket arra, hogy módosító javaslataikkal, észrevételeikkel, illetve támogatásukkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy ez a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, illetve jelen pillanatban az errõl a három termékdíjról szóló külön törvény minél hamarabb megszülethessék. Hiszen rendkívüli fontosságú az: a törvény megszületése után az érintettek fel tudjanak készülni arra, hogy ez a környezetvédelmi termékdíj szervesen és minden gond nélkül be tudjon illeszkedni a magyar gazdaság rendszerébe.
Köszönöm figyelmüket. Kérem megértésüket, és kérem pozitív hozzáállásukat, javaslataikat a törvény elfogadásához. Köszönöm szépen. (Taps.)