DR. KISS RÓBERT, a könyezetvédelmi bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A bizottság múlt heti ülésén elég hosszasan tárgyalta ezt a törvényjavaslatot. Azt hiszem, valamennyiünk számára ismert, hogy a hulladékgazdálkodás évek óta rendkívüli problémákat és nagyon komoly problémákat és gondokat okoz, nemcsak az önkormányzatok számára, hanem a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságok számára is.
Néhány adatot, amelyet az elõterjesztésben már hallottunk, hadd ismételjek meg. Nevezetesen azt, hogy 40-50 ezer tonna gumiabroncs kerül évente a hulladéklerakókba, amelyek nagysága több százezer köbmétert tesz ki.
Ugyanígy 3,6 millió tonnára tehetõ a csomagolási hulladékok mennyisége - ami körülbelül 18 millió köbmétert jelent -, illetõleg az összes hulladék 20 százaléka csomagolási hulladéknak tekinthetõ.
A bizottság ülésén felmerült kérdések közül kettõt emelnék ki. Az egyik az volt, hogy milyen szempontok alapján történt ennek a négy terméknek a kiválasztása, amelyekre a termékdíj fizetését írja elõ a törvény, illetve a törvényjavaslat. Azt hiszem, itt az üzemanyagok termékdíjáról újat nem lehet mondani, hiszen az már közel három éve bevezetett termékdíjforma, amely - azt hiszem - a korábbiakban viszonylag sikeresen funkcionált.
Emellett a csomagolóanyagok, a gumiabroncsok, illetve a hûtõberendezések termékdíjával kapcsolatosan fölmerült, hogy mért pont ez a három termék az, hiszen ugyanitt a bizottsági ülésen hangzott el az a bizottsági javaslat is többek között, hogy talán legalább annyira fontos lenne más termékek esetében. Itt szintén három termék került felsorolásra: az akkumulátorok, a szárazelemek, illetve az egyéb, kõolaj jellegû termékek, illetõleg a háztartási és mezõgazdasági jellegû vegyi anyagok vagy hulladékok termékdíja. Azt hiszem, a bizottsági ülésen elhangzott kérdésekre nemcsak ott kaptuk meg a választ, hanem itt korábban a miniszter úr ezeket már elmondta - nem ismételném. Csak egyet emelnék ki, hogy az akkumulátorokra vonatkozóan folyik a szakmai egyeztetés. Az akkumulátorokra vonatkozóan nemsokára kibõvül ez a termékdíj.
Fontos problémaként merült föl, hogyan lehetne inflációt követõ módon meghatározni ezt a termékdíjat, hiszen negatív és elég rossz példaként merült föl nem termékdíjjal kapcsolatosan, de az úgynevezett tranzitdíjnál, amely meghatározásra került, hogy az országon keresztülhaladó tranzit gépjármûvek után kell fizetni ezt a díjat.
(19.10)
Amikor ez a tranzitdíj három-négy évvel ezelõtt elfogadásra került, akkor ez egy európai normához igazodó mértékû volt, jelenleg azonban ennek a változása vagy változtatása nem történt meg, és az infláció következtében szinte már elenyészõ mennyiségû ez a tranzitdíj.
Meghallgatta a bizottság, illetve jelen voltak az ülésén, a különbözõ társadalmi érdekképviseleti szerveket is; ezek közül szintén két véleményt emelnék ki, amelyek tulajdonképpen össze is kapcsolódnak. Az egyik: lehet, hogy a csomagolóanyagok termékdíjánál megfelelõbb lenne egy olyan meghatározás, amely a termékek súlyarányában határozza meg ezt a termékdíjat. Ezzel kapcsolatosan merült fel az is az egyik szervezet részérõl, hogy a mûanyag újrafeldolgozására nagy szükség van, de valószínûleg az így beszedett termékdíj ezt a hozzájárulást, a hozzájárulásnak ezt a mértékét nem tudja fedezni.
Még számtalan, illetve jó néhány kérdés és probléma felmerült a bizottsági ülésen, de az ezekre adott válaszokat és az ezekkel kapcsolatos véleményeket nem szeretném megismételni, hiszen azokat a miniszter úr az expozéjában elmondta. A bizottság végül egyhangúlag a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény általános vitára bocsátása mellett foglalt állást és azt erre alkalmasnak tartotta. Köszönöm. (Taps.)