DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr, köszönöm a szót. Azt hiszem, engem nem kell biztatni, hogy folytassam. (Derültség.) Kénytelen vagyok a saját frakciótársam módosító indítványa ellen érvelni, és Trombitás Zoltán képviselõtársam figyelmét fölhívni, hogy van jogászi becsület is a világon. Van jogászi önérzet is, és fölé kell helyeznünk a szakmai tisztességet a különféle pártérdekeknek. Tudniillik, ha megnézzük a 28. pontot, hogy Zsigmond Attila képviselõtársam mit javasol, akkor látjuk, hogy rosszat javasol. A szándéka jó, a szándéka tisztességes, de ahogy kodifikálták a szöveget, ahogy leírták, abban súlyos szakmai hibát vétettek.
Az elsõ: a kiskorú elhagyását javasolja képviselõtársam. (Derültség.) A "kiskorú" szó elhagyását. Akkor mi értelme van, hogy bennhagyja, hogy az illetéket a nagykorúvá válásától fizetheti meg. Nyilvánvaló, hogy ahhoz kiskorúnak kell lenni, tehát nem volt rossz az a szó ott, az egy jó értelmezõ rendelkezés.
A másik: kitágítja egyrészt a kedvezményes fizetés lehetõségét a nappali tagozatos tanulókra, viszont szûkíti, mert azt mondja, hogy csak a lakásban bennlakó örököst illesse meg ez a kedvezmény. A jogalkotó eredeti szándéka, hogy a kiskorú örökös függetlenül attól, hogy bennlakik a lakásban vagy nem lakik benn a lakásban, ha lakástulajdont örököl, kedvezményesen fizethesse. Ez egy támogatható kedvezmény. Ennek a szûkítése, hogy csak a lakásban bennlakó kiskorút illesse meg, hátrányos helyzetbe hozza azokat a kiskorúakat, akik olyan tulajdont örökölnek meg, amelyben mások laknak. Ebbõl a szempontból tehát itt egy kapcsolódó módosító javaslattal lehet majd a szándékot helyrehozni. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps.)