DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Leitner Gábor képviselõtársam több mint 30 perces hozzászólásának elsõ részét mûfaji szempontból nemigen tudom hová elhelyezni... (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem is lehet!).., mert az a vádaskodás, amelyet itt, az Országgyûlés színe elõtt elmondott, úgy gondolom, nem fér össze a Magyar Országgyûlés méltóságával, és azt a szocialista képviselõcsoport nevében visszautasítom.
Ugyanakkor eszembe jutott a tartalom és forma egysége. Miközben a Magyar Országgyûlés szónoki emelvényérõl, hol egyik kezét zsebre vágva, hol mind a két kezét zsebre vágva mondta el mondandóját; ez a forma és ez a tartalom, amely meglehetõsen cinikusnak tûnt idõnként, azt gondolom, szép egységben jelent itt meg.
Én meglehetõsen cinikusnak érzem úgy beállítani a Magyar Szocialista Párt választási programját, valamint azt, amit azóta a kormánykoalíció csinált, hogy a szocialista párt magához édesgeti a választókat valamilyen programmal, majd azt követõen tudatosan egy olyan politikát hajt végre, amely káros és rossz az országnak. Azért érzem ezt cinikusnak, mert egy olyan képviselõtársam szájából hangzott el, aki az elõzõ kormánykoalíció tagjaként tudja, hogy nem tették meg azokat a lépéseket, amelyek szükségesek lettek volna a gazdaság átalakítása érdekében. És hogy ezt nem taktikai módon halasztotta idáig a kormányzat, azt gondolom, az is bizonyítja, hogy az önkormányzati választásokat - amelyre ön is hivatkozott - megelõzõen került sor az energiaár-emelésre, amelyet ugyancsak ez a kormány hozott meg.
És természetesen abban a haladékban, amely bizonyos intézkedések meghozásában kétségtelenül megvolt, mint már többször elmondtuk a nyilvánosság elõtt is, benne volt a társadalmi párbeszéd, az a hosszú egyeztetõ mechanizmus, ami nekünk sem szolgál örömünkre, hogy nem vezetett eredményre, de ez végül is nem gátolhat meg bennünket a szükséges lépések megtételében.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a szocialista párti képviselõk körében.)