Selmeczi Gabriella Tartalom Elõzõ Következõ

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A Fidesz frakciója alapvetõen két típusú módosító indítványt nyújtott be a Bokros-csomaghoz, illetve a Bokros-csomag ezen részéhez.

Az egyik típusú módosító indítványok arról szólnak, hogy javasoljuk a kormánynak, most ne nyúljon hozzá a családi ellátások rendszeréhez, mert a pénzügyminiszter úr által is bevallottan kapkodva, csak ilyen rossz megoldások születhetnek. Most, hogy már többek szerint a megszorító intézkedések hatására a költségvetési deficit csökken, illetve kevesebb pénz áramlik ki, tehát a megszorító intézkedések állítólag éreztetik a hatásukat, véleményünk szerint ideje lenne, ha alábbhagyna az a pánik, hogy pénz kell, de nagyon gyorsan. Ezért javasoljuk azt, hogy a családi és anyasági támogatások rendszeréhez most ne nyúljon hozzá a kormány, hanem egy késõbbi idõpontban próbálják meg átalakítani ezt a rendszert. Egyébként egy ilyen ésszerû családi támogatásirendszer-átalakításhoz természetesen a Fidesz is partner lenne. Kérjük a tisztelt képviselõket, hogy támogassák azokat a módosító indítványainkat, amelyek ezeket a változtatásokat elhagyni javasolják.

A módosító indítványok másik része, a másik "bokor" tulajdonképpen arról szól, amit a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is megfogalmazott. Ezeket kármentésként nyújtottuk be, hiszen - amint azt az elõbb elmondtam - nem értünk egyet a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény jelenlegi módosításával.

Én három módosító indítványról és egy csatlakozó módosító javaslatról szeretnék egy kicsit részletesebben beszélni. Amint azt az elõbb mondtam, javarészt felvállaltuk a Nagycsaládosok Országos Egyesületének véleményét és álláspontját, és ezeket nyújtottuk be Kövér László és Pokorni Zoltán neve alatt mintegy kármentésként. A Bokros-csomag 59. §-ának kiegészítését javasoljuk az alábbiak szerint:

A három fõnél nagyobb létszámú családok esetében a negyedik és további személyekre, személyenként további 3-3 millió forint értékû ingatlanvagyon esetén is fennáll a családipótlék-jogosultság. Erre a módosításra véleményünk szerint azért van szükség - ezt már többen elmondták -, mert a Bokros-csomag szerint pénzügyminiszter úrnak édesmindegy az, hogy azt a 10 millió forint értéknél nagyobb ingatlant hányan lakják vagy azt a 2 millió forintnál magasabb értékû kocsit hányan használják. Tehát az elõterjesztés szerint nem veszik figyelembe, hogy azt az ingatlant hárman vagy akár tizenhárman lakják.

Furcsa helyzetet, mondhatnám káoszt fog eredményezni az is, ha több millió családfõ - gondoljuk el lelki szemeinkkel - ül az íróasztalánál, és próbálja a család tulajdonában lévõ ingatlanvagyont értékelgetni. Tegyük fel, hogy valamilyen módon megfelel a feladatnak és elvégez egy értékbecslést, hogy mibe kerül ez az ingatlan. De mi van akkor, ha az elbírálók azt mondják, hogy annak az ingatlannak nem akkora az értéke, hanem jóval magasabb? Nem tudjuk, hogy mi lesz a jogorvoslat módja. Ki fog ebben a vitában dönteni? Ki fogja azt megmondani, hogy annak a családi háznak valójában hány millió forint az értéke?

E javaslatnál persze jobb elgondolás az, amit egyes MSZP-s képviselõk nyújtottak be, nevezetesen akik a vagyoni határt eltörölni javasolták. Azonban ezt az indítványt a szociális bizottságon kívül, ha jól tudom, más bizottság nem támogatta, nagy sajnálatunkra. A törvény e pontjának változatlanul hagyása véleményünk szerint diszkrimináció a nagyobb létszámú családokkal szemben. Tulajdonképpen, ha a parlament elfogadja azt a javaslatot, amit MSZP-s képviselõtársaim már mondtak, hogy a három- vagy többgyermekes családok esetében nem lenne szükség a vagyonbevallásra, ez a problémák egy részét orvosolná, de csak egy részét. De gondoljunk bele, hogy mi lesz akkor, ha ugyanezek a problémák felmerülnek az egy- vagy kétgyermekes családoknál! Ugyanezek a problémák lesznek, hogy milyen módon értékeljék a vagyont, mi a jogorvoslat útja, és mi van akkor, ha év közben megváltoznak a jövedelmi vagy a vagyoni viszonyok, amit Pusztai Erzsébet képviselõtársunk nagyon alaposan részletezett pro és kontra.

A második pontban, amire szeretnék kitérni, javasoljuk, hogy a fogyatékos gyermekeknél se vonatkozzék a családi pótlék folyósítására a jövedelmi és vagyoni határ. A fogyatékosság önmagában többletkiadásokat eredményez, amit az esélyegyenlõség érdekében a társadalomnak valamilyen formában kompenzálni kell. Itt több javaslat felmerült arra vonatkozóan, hogy milyen formában kellene ezt kompenzálni. Úgy látjuk, hogy az egyik megoldás lehet az, ha a családi pótléknál megkönnyítjük a családi pótlékhoz jutást, és nem kellene nekik sem jövedelmi és vagyoni határhoz kötni a családi pótlék jogosultságát.

A kármentõ csomag részeként beterjesztettünk egy olyan módosító javaslatot is, hogy a családipótlék-jogosultságnál ne bruttó jövedelemhatárt állapítsunk meg, mert ez különbözõ jogi problémákat vet fel. Itt már szintén többen kitértek arra, hogy keveredik a nettó és a bruttó jövedelem, követhetetlenné válik és különbözõ jogi problémákat vet fel. Ezt is mindenképpen meg kell oldani, amennyiben képviselõtársaim ragaszkodnak ahhoz, hogy a Bokros-csomag ezen pontját valamilyen úton-módon elfogadják.

(18.30)

Végül szeretnék szólni egy csatlakozó módosító indítványról. Ebben szeretnénk biztosítani, hogy a családi pótlék értékállósága valamilyen úton- módon biztosítva legyen. Tulajdonképpen elõhúztuk a kalapból a régi, jól bevált módszert, amit a nyugdíjaknál alkalmazunk: két variációt terjesztettünk elõ. Az egyik az - a jelenlegi nyugdíjemelés szabályainak megfelelõen -, hogy a várható nettó bérkiáramlásnak megfelelõen, évente egyszer, az éves költségvetésben kellene a családi pótlékokat emelni, és ezzel biztosítani a családi pótlék értékállóságát. A második vaiáció pedig - ami szerintünk egy korrektebb és egyszerûbb eljárás lenne -, hogy az elõzõ évi nettó bérkiáramlásnak megfelelõen kellene a családi pótlékot - szintén évenként - emelni.

Természetesen ez már egy következõ lépcsõ lenne: elõször meg kellene állapítanunk azt, hogy vajon kik azok, akik jogosultak a családi pótlékra. Efelõl nagyon erõs kétségeink vannak. Szerintünk ez az egész rendszer úgy, ahogy van, rossz, kivitelezhetetlen, nagyon-nagyon bonyolult, és egy kaotikus helyzetet fog eredményezni.

Nem hagynám ki itt, a jegyzõkönyv számára elmondanám Kiss József képviselõtársamnak azt a poénos és vicces megjegyzését... (Tekintetével keresi, majd felfedezi az említett képviselõt a Toller László körül kisebb csoportban halk eszmecserét folytatók között.)... - igen, ott van -, amit a szociális bizottság ülésén mondott el. Eszerint, hogyha egy családfõ ezt az igénylõlapot, amit meg fog kapni, ki tudja tölteni, akkor tulajdonképpen lehet neki azt mondani: "Neked már annyi eszed van, hogy módodban áll jóval magasabb jövedelemhez jutni, ezért nem ítéljük meg javadra a családi pótlékot." Ezzel is mintegy karikírozva, valahol "fû alatt" bevallotta, hogy ez a rendszer, amit a Bokros-csomag elõterjesztésében olvashattunk, nem igazán jó.

Röviden ennyit szerettem volna mondani. Ez a három - illetve plusz egy - módosító javaslat volt, amit mi a szívünkön viselünk, és szeretnénk, hogyha valamilyen formában a szociális bizottság - és majd a parlament is - elfogadná. Köszönöm szépen. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage