DR. TÓTH TIHAMÉR (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Mielõtt mondandómra rátérnék, szeretnék nagyon röviden reagálni a Gaál Gyula képviselõtársam által felvetettekre. Való igaz az, hogy a keresetpótló támogatás fizetésének, annak a módosításnak a hatálybalépésével, amit nemrég fogadott el a Ház a kormány elõterjesztésére, ma már nincsen idõbeli korlátja, illetve a mostani elfogadással lépne majd be ez a 24, illetve 36 hónap - ma még nem tudjuk, melyik szám fog bekerülni az elfogadott törvénybe. Történt ez ugyanis azért, mert a korábban hatályos szöveg az úgynevezett közösségi munkavégzésrõl szólt, és ott az önkormányzatoknak lehetõségük volt arra, hogy munkát ajánljanak fel a jövedelempótló támogatásban részesült munkanélkülieknek. Aki nem volt hajlandó ezt a munkát elfogadni - magyarul: jelezte azt, hogy neki nincs igénye többletkeresetre -, attól elõször idõlegesen, késõbb pedig véglegesen meg lehetett vonni, fel lehetett függeszteni ennek a járandóságnak a folyósítását.
Ez a módosítás hozta most be azt, hogy pillanatnyilag nincs idõbeli korlátja ezen járandóság folyósításának.
Szeretném elmondani, tisztelt képviselõtársaim, hogy itt egyrészt a foglalkoztatással összefüggõ téma miatt, másrészt pedig az önkormányzatokat érintõ jogosultság, illetve kötelezettség miatt kértem szót. Szeretném elmondani: nem tudom eldönteni, hogy amikor a Ház párhuzamosan tárgyalja ezen törvénycsomaggal például a foglalkoztatási törvény módosítását, vajon nem lett volna-e célszerûbb ezt nem itt, hanem a foglalkoztatási törvényben szabályozni. Ugyanis tapasztaltuk már azt, hogy a korábbi parlament által hozott törvények valamilyen fajta felülvizsgálata és kijavítása történt meg bizonyos idõkben. Azt hiszem, itt nem mehettünk volna el ellenzéssel ezen szándék mellett, hogyha ebbõl a csomagból kikerült volna ez a szabály, és a foglalkoztatási törvényben, az ott folyósítandó járandóságokkal együtt szabályozták volna a keresetpótló támogatás fizetésének a feltételeit.
Tekintettel arra, hogy Szabad György képviselõtársam az e téma köré csoportosuló mind a négy módosító indítványról szólt, nagyon rövid lehetek. Csak arra kell utalnom, hogy a bizottságokban kifejtett elõterjesztõi vélemény ellenére nagyon szeretném kérni az elõterjesztõt, gondolja át még egyszer azokat az eseteket, amikor méltányolható, hogy a munkanélküli nem tudott elhelyezkedni - esetleg éppen beteg gyermekének otthoni gondozása miatt. Ennek a jövedelempótló támogatásnak a mértéke valóban nagyon csekély, hiszen a mindenkori öregségi minimumnyugdíjhoz van igazítva, annak 80 százalékában van megállapítva - tehát nagyon kis összegrõl van szó, amibõl a családok megélni egyébként se tudnának. Éppen ezért én szeretném javasolni, hogy legalább amikor indokolt, hogy a szülõ a gyermekével otthon marad - akár egészséges, akár beteg gyermek nevelésérõl van szó -, azt kivételként kellene kezelni, és ezekben az esetekben eltekinteni a 24 hónap lejártát követõen a jövedelempótló támogatás folyósításának megvonásától.
A téma másik része, ami az önkormányzatoknak ad tulajdonképpen egy olyan jogosítványt, amelyikkel ha az önkormányzat akar élni, élhet. Önmagában szerintem ilyen törvényi rendelkezés, hogy az önkormányzat folyósíthatja a továbbiakban is ezt a jövedelempótló támogatást, hogyha a saját költségvetése megengedi, nem jelent semmit. Egyetlenegy önkormányzat sem köteles ugyanis ezután ezt a támogatást folyósítani, és egyetlenegy ilyen jogosultnak sincs arra lehetõsége, hogy felülvizsgáltassa, az önkormányzat költségvetése mire ad lehetõséget és mire nem.
A másik oldala ugyanennek a témának, hogy minden települési önkormányzatnak valamilyen formában gondoskodni kell a településén élõ és jövedelemmel nem rendelkezõ lakosok ellátásáról. Hogyha nem kapja meg a munkanélküli ezt a jövedelempótló támogatást, akkor következik, hogy rendszeres vagy nem rendszeres szociális segélyért állandóan sorba kell állnia az önkormányzatnál, és ezzel egy állandó ügyfelet fogunk az önkormányzatok részére elõkészíteni, aki minden egyes segélyezésnél meg fog majd jelenni. Mert sajnos nem annyira egyértelmû, hogy a rendszeres szociális segélynél az elbírálások neki olyan jogosítványt biztosítanának, hogy minden esetben megkaphatná az egyébként bizonyos esetekben még ennél az ellátásnál is kisebb összegû támogatást, szociális segélyt.
(21.20)
Tehát nem tudom kezelni a javaslatnak azt a részét, amelyik csupán lehetõségként határozza azt meg, hogy az önkormányzat ezt folyósíthatja, mert akár benne van a javaslatban, illetve a végleges törvényszövegben a rendelkezés, akár nincs, az önkormányzatnak, mint ahogy az elõbb említettem, mindenképpen gondoskodnia kell a településen lakó ellátatlanról. De ugyanakkor a jelen törvényjavaslatból és az egyébként hozzákapcsolódó törvényjavaslatokból az derül ki, hogy az önkormányzatok támogatása a jövõben nem fog bõvülni, sõt a jelenlegi szintet sem lehet tartani.
Most ilyen körülmények között, amikor tudjuk, és az elõterjesztõ is tudja azt, hogy nem tudják biztosítani a korábbi szintû támogatási rendszert és költségvetési juttatásokat az önkormányzatok részére, akkor meglehetõsen álságos, magam is így vélem, egy olyan rendelkezés, amelyik továbbadja és az önkormányzatokra testálja ezeknek az ellátatlanoknak a keresetpótló, jövedelempótló támogatással való ellátását, amikor elõre tudjuk azt, hogy anyagiak nem lesznek hozzá.
Tehát ilyen rendelkezésekkel, ilyenfaja jogosultságokkal én úgy érzem, hogy csak felvillantjuk annak a lehetõségét egy munkanélküli számára, aki eddig jövedelempótló támogatást kapott, hogyha az önkormányzat költségvetése ezt lehetõvé teszi, akkor folyósíthatják részére, amennyiben viszont a költségvetés ezt nem teszi lehetõvé, és biztos vagyok benne, hogy az esetek nagy százalékában ezt nem fogja lehetõvé tenni, tehát nem fog kapni keresetpótló, jövedelempótló támogatást a volt munkanélküli. Úgyhogy én szeretném kérni, hogyha itt az önkormányzatnak ezt elõírjuk, akkor kapjon hozzá az önkormányzat megfelelõ támogatást, megfelelõ anyagiakat, mert ez jelent majd biztonságot az ellátatlan személyeknek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)