KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársak! A részletes vitában azt az álláspontomat szeretném önök elõtt a különbözõ paragrafusokhoz kapcsolódóan bemutatni, amit volt módomban kifejteni önöknek az általános vita kapcsán. Nevezetesen, hogy miért tartjuk nagy bajnak azt, hogy a kormány az egyébként általunk nem vitatott államháztartási reformot, és ezen belül az államháztartás nagy ágazatait érintõ reformelképzeléseit vagy átalakító elképzeléseit ebben a formában, így terjesztette a Ház elé. Miért tartjuk bajnak azt, hogy egy ilyen fontos kérdésben szemmel láthatólag - nem tudom, milyen megfontolások miatt - a kormány olyan politikát visz, amely nemhogy a kormány álláspontját segítené a késõbbiekben, hanem kifejezetten ellehetetleníti a késõbbi törekvéseket arra vonatkozóan, hogy az államháztartás reformja, illetõleg a nagy ellátórendszerek átalakítása - még egyszer hangsúlyozom, általunk vitathatatlanul szükségesnek ítélt átalakítása - megtörténjen? Ennek a bemutatására a 79. §-sal szeretném kezdeni a részletes vitában a hozzászólásomat.
A 79. § a Bokros-csomag harmadik részében található, és mindenki által ismerten arról szól, hogy a foglalkoztatott az egy naptári évben igazolt keresõképtelensége 25. napját követõen jogosult a társadalombiztosítás által fizetett táppénzre.
Engedjék meg, hogy elõször azt mondjam el önöknek, hogy - megvallom õszintén - a törvényhez kapcsolódó indoklás elolvasása után sem egészen világos, mi is a valódi szándéka a törvényalkotónak, illetõleg a beterjesztõnek, hiszen ez még csak elõterjesztés. Arról van ugyanis szó, hogy a korábbi, az önök által adott információk alapján szemmel láthatólag a kormány szándéka az volt, hogy a munkaadó által fizetett betegszabadság idejét tolja ki 10 napról 25-re. Azt hiszem, ennek a jogi hátterérõl az elõttem szóló képviselõtársak már részletesen beszéltek, ezért ebbe a vonatkozásba én nem szeretnék belemenni. Azonban azt szeretném leszögezni, hogy ez a szöveg nem errõl szól. Tehát vagy az történt, hogy a kormány hozott egy határozatot arra vonatkozóan, hogy a betegszabadság intézményét, illetõleg a társadalombiztosítás vagy a munkaadók által fizetett táppénzt vagy betegszabadságot hogyan osztják meg a teherviselõ felek között; ez szerepelt a Közlönyben, amikor a Bokros-csomag elsõ ismertetése megtörtént, illetõleg az önök nyilatkozatai errõl szóltak.
Ez a szöveg egészen mást tartalmaz. Ebben a formában egyébként megítélésem szerint Kutrucz Katalinnak igaza van, mert nem egészen érthetõ, hogy hogyan kivitelezhetõ. Éppen ezért azt gondolom, hogy Kökény Mihálynak nagyon igaza van, és nagyon nagy szükség van a most készülõ módosítóindítvány-csomagra, hiszen a 79. § ilyen formájú elfogadása rendkívüli nehézségekbe ütközik. Túl azon, hogy - összevetve az önök nyilatkozatával - ez nem azt a szándékot valósítja meg, ami kiolvasható volt. De errõl hosszasan beszéltek képviselõtársaim, én nem is ebben a vonatkozásban akarnék néhány gondolatot mondani, hanem az egész paragrafusváltoztatás mögöttes tartalmára és gazdaságpolitikai vonatkozására szeretnék utalni.
Elõször is teljesen világos, hogy a társadalombiztosítás átalakítása Magyarországon csakis olyan vonatkozásban történhet meg, hogy a társadalombiztosítást biztosítási alapra helyezzék. Az is világos, hogy kizárólag az a reform, illetõleg átalakítás lehet hiteles, amely nem azt a gyakorlatot követi, hogy mindig a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokat csökkenti a járulékfizetési kötelezettség érintetlenül hagyása mellett, hanem világosan megmutatja az ebben az ellátórendszerben részt vevõk számára, hogy bizonyos befizetésekért milyen szolgáltatás jár, és ezt mindenkor igyekszik következetesen érvényesíteni. Amennyiben nem ezt teszi, akkor - ugyanúgy, mint gazdasági logika alapján más biztosítási fajtáknál - teljesen hiteltelenné válik a biztosítás, és rendkívüli nehézségekbe ütközik ennek a társadalombiztosításnak a biztosítási alapú átszervezése.
Ebben a 25 napban - meg kell mondanom - önök folytatják azt a rossz gyakorlatot, ami Magyarországon sajnos egyáltalán nem ismeretlen, hogy ahelyett, hogy a valódi kérdést, a társadalombiztosítás biztosítási logikájú átszervezését érintenék, most pusztán azt teszik, hogy az egyik szereplõ, a munkavállalók szolgáltatási igényét átteszik a munkaadók felé, illetõleg áttennék, de hát ez az önök által benyújtott szöveg most nem ezt valósítja meg - ezt még egyszer szeretném az önök figyelmébe ajánlani. Szerintem ez súlyos baj. Azért súlyos baj, mert úgy gondolom, hogy a gazdaságpolitika egyúttal politika mindenképpen, egy nagyon nagy társadalombiztosítási átalakítás, amely a társadalombiztosítás, illetõleg a mostani szereplõk érdekeit számos ponton sérti.
(23.20)
Csak akkor megvalósítható, ha a kormány ehhez a kérdéshez kellõ hitelességgel tud hozzálátni. A Bokros-csomagnak például ezt a részt illetõ módosítása ezt a hitelességet kérdõjelezi meg. Hiszen nyilvánvaló, hogy önök is úgy látják, nem ez az irány lehet az, amely a társadalombiztosítás átalakítását szolgálja. Ugyanakkor nem érthetõ, ha valóban foglalkoznak az államháztartás reformjával, akkor miért élik fel a saját politikai tõkéjüket ilyen módosításokkal.
Én persze értem az államháztartás egyenlegének fontosságát. Meg is értem és mindig is támogatom azokat az elképzeléseket, amelyek az államháztartást alágazati szempontból is megpróbálják egyensúlyba hozni és a helyzetüket stabilizálni. Ezzel együtt, pontosan ezért súlyos problémának tartom az ilyen jellegû módosításokat. Én komolyan gondolom, hogy nem kellene az önök politikai tõkéjét ilyen ügyekkel felélni. Ilyen módosítások után nehezen lehet ugyanis azt kérni például a társadalombiztosítási szereplõktõl, hogy egyébként a leendõ társadalombiztosítási reformhoz úgy álljanak hozzá, hogy komolyan vegyék a kormánynak vélhetõleg azt a szándékát, hogy hosszú, átfogó, stabil rendszert próbál kialakítani. Éppen ezért a 79. § elfogadása az én megítélésem szerint nem lehetséges.
Selmeczi Gabriella képviselõtársam, aki a 79. § elhagyását javasolja, pontosan e megfontolásokat ajánlotta az önök figyelmébe. Azt hiszem, érdemes azon elgondolkodni, hogy csipcsup - természetesen idézõjelbe téve a csipcsupot, hiszen ez jelentõs bevételt jelenthet a társadalombiztosításnak, mégis az egész reform szempontjából nem a legjelentõsebb - lépések alkalmasak arra, hogy az önök politikai tõkéjét a késõbbi átalakításhoz feléljék. Vajon érdemes-e ezt megkockáztatni? Nem lehetne-e az ilyen módosítások helyett a valódi államháztartási reformmal elõállni? Én azt gondolom, amennyiben ezt tennék, az ellenzék reagálása is más lenne az adott kérdéskörben. Ebben az átalakításban ugyanis világosan kell látnunk: mindannyiunk közös érdeke, hogy a társadalombiztosítás olyan átalakításon menjen keresztül, amely biztosítási alapra helyezi a társadalombiztosítást, stabillá és pénzügyileg finanszírozhatóvá teszi ezt az alrendszert.
Szeretnék még itt arra utalni Selmeczi Gabriella módosítása kapcsán, hogy érthetõ Kiss Gyula és Herbert Ferenc képviselõtársam szándéka, akik hasonló szempontok alapján egyrészt szintén elhagyni javasolják az általam idézett 79. §-t, másrészt Herbert Ferenc a 25 napot próbálja 15 napra lecsökkenteni, ezzel mintegy jelezvén, hogy igazából itt egy utalás történik arra, hogy ezzel a szolgáltatással finanszírozási szempontból a társadalombiztosítás nem tud meggyürkõzni, azonban nyilvánvaló, hogy nem ez a végleges módosítás. Ezt az elemet ugyanis nem lehet önmagában, önállóan kezelni.
Éppen ezért azt szeretném önöktõl kérni, hogy fontolják meg a 79. § indoklását. Egyúttal, ha nem is olyan interaktív módon, ahogy Kutrucz Katalin képviselõtársunk tette, aki éppen a választópolgárokkal való telefonálásból jött be ide és mondta el a legfrissebb tapasztalatait a kérdéstárgyra vonatkozóan. Egy korábbi tapasztalatra hivatkozva hadd mondjam el önöknek, hogy a munkaadók szempontjából a 79. § rendkívül hátrányos. Rendkívül hátrányos azért, mert további olyan, a munkabérekhez kapcsolódó költségeket ró rájuk, amely a tõke-munka arány megválasztásánál nagyon komolyan el kell hogy gondolkoztassa õket, és egyre inkább arra tolja a munkaadókat, hogy ha lehet, akkor minél kevesebb munkaerõt alkalmazzanak. Ez a paragrafus semmiképpen sem a foglalkoztatás bõvítése irányába hat. Sõt azok, akik igazán hátrányosak, ne adj' isten, kisgyermekeket nevelnek, nem tudják megoldani az esetleges beteg gyerekeik gondozását, ezért kénytelnek õk is otthon maradni és így igénybe venni a betegszabadságot, ezeknek az embereknek a helyzete tovább nehezedik ezeknél a vállalatoknál. Éppen ezért õket még hátrányosabban sújtja a 79. § ilyen értelmû módosítása.
Én azt hiszem, ez mindenképpen a foglalkoztatás bõvülése, és így áttételesen a gazdaság növekedése ellen hat, illetõleg ösztönzi a munkaadókat arra, hogy feketemunkában, bejelentési kötelezettség nélkül és olyan megoldásokat alkalmazva foglalkoztatnák a munkásaikat, amelyek a munkások számára csökkentik a jogbiztonságot, egyúttal nyilván az õ költségeiket megtakarítják, de továbbterelik a gazdaságot abba a szürke, félárnyékos zónába, amely, ha jól értem, az önök szándékával is ellentétes, sõt a miniszterelnök - nagyon helyesen - sok beszédében hivatkozott arra, hogy a kormánynak elkötelezett szándéka a szürke-, feketegazdaságból kihozni a gazdálkodókat, ezzel a magyar gazdaságot tisztábbá tenni. Tudván azt, hogy ez jótékonyan hat az államháztartás egészére. Úgy a társadalombiztosításra, a járulékfizetésre, mint a központi költségvetés adóbevételeire.
Azonban nem szeretnék elkalandozni a 79. §-tól, csak azt szeretném rögzíteni, hogy ennek rendkívül hátrányos következményei vannak. Ezért mindenképpen érthetõ a képviselõtársak azon törekvése, hogy ezt valamilyen módon kivegyék a csomagból.
Tekintettel arra, hogy azt is mondhatnám, az egész III. részben foglaltak tulajdonképpen állatorvosi lónak is tekinthetõek, nem akarnám rabolni az önök idejét, esetleg teret hagyván még más képviselõtársaknak is a felszólalásra, én tulajdonképpen ezeket a III. rész majdnem mindegyik paragrafusához elmondhattam volna. Tehát úgy a 80., 81., de különösen a 83. §-hoz, amivel számos egyéb probléma is van. Képviselõtársaim figyelmébe ajánlom azokat a módosító indítványokat, amelyeket Herbert Ferenc, dr. Nagy Sándor, Selmeczi Gabriella, dr. Veres János terjesztett elõ, érzékelvén azt a problémát, hogy a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló különbözõ jövedelemtételek milyen nehezen megoldható helyzetet jelentenek, ez is azt mutatja, milyen sürgetõ igazából ennek a kérdésnek a megnyugtató tisztázása. És nem mindig azt kellene firtatni a parlament elõtt, hogy hol jelentkeztek az egyébként nagyon találékony munkaadók oldaláról azok a törvénymegkerülõ manõverek, olyan kifizetések, amelyek eddig nem voltak járulékfizetési alapszámításhoz figyelembe veendõk, és újra betenni.
Nem szeretném önöknek felolvasni a 83. §-t, de ha önök áttanulmányozzák ezt, akkor látják, hogy ez az ellenõrzés szempontjából szinte követhetetlenné teszi ezeket a jövedelmeket, illetõleg személyi jellegû kifizetéseket.
Tehát még egyszer mondom, ezek a paragrafusok mind azt támasztják alá, hogy az államháztartás - és különösen a társadalombiztosítás - reformja messze megérett arra, hogy a kormány ezt a parlament elé terjessze. Én bizton állíthatom, hogy a Fidesz-frakció, amennyiben ez a valódi átalakítás megtörténik, nagy érdeklõdéssel várja ezeket a javaslatokat. Hibának tartjuk azt, hogy önök a politikai tõkéjüket ilyen ügyekre élik fel. Mert nyilvánvaló, hogy ez ilyen értelemben hátrányosan érinti önöket. Éppen ez vezette Selmeczi Gabriella képviselõtársunkat arra, hogy a legtöbb ilyen problémát kiküszöböljék, noha ez látszólag azzal jár, hogy a Bokros-csomag idevonatkozó módosításait lényegében el kívánja hagyni.
Zárógondolatként hadd csatlakozzam Kökény Mihály szavaihoz, némiképp aggodalommal és rámutatva arra, hogy milyen problematikus az egész kérdés.
A Magyar Hírlap mai számát tartom a kezemben, ahol egy képviselõtársunk alternatív javaslatait ismerem. Sajnos még nem a végleges változat formájában, hiszen a módosító csomag benyújtása még nem történt meg, amirõl Kökény Mihály is beszélt. De hadd hívjam fel a képviselõtársak figyelmét arra, ha ezek a módosítások nem kerülnek a parlamentbe megtárgyalásra, akkor rendkívül problematikus helyzet elõtt állunk.
A Magyar Hírlap arról írt, hogy Fodor Gábor javaslata szerint a szerzõi honoráriumok tb-járulékoltatásától remélt bevételt az osztalékok járulékoltatásával kellene kompenzálni. Ez nagyon furmányos javaslat, de õszinte megdöbbenéssel töltött el nemcsak engem, hanem számos olyan embert, aki értesült errõl a szándékról. Nem tudom, hogy az szöveges formában hogy fog kinézni. Mindenesetre az osztalékfizetés egyáltalán nem olyan jellegû kifizetés, ami valamilyen módon is köszönõ viszonyban lenne a járulékfizetési kötelezettség számolásakor figyelembe vett jövedelmekkel. Éppen ezért, pusztán az ilyen hírek is nagyon érdeklõdõvé teszik a képviselõket, vajon mit is tartalmaz az a 80 pontos vagy nem tudom, hány pontos módosító csomag, amin a mostani állapot szerint is még dolgoznak a szakértõk.
(23.30)
Mindenképpen szeretném, ha a parlamenti képviselõknek a részletes vitában, a részletes vita folyamán módjukban lenne ezt megismerni, hogy ehhez hozzászóljanak, mert ha ilyen jellegû átalakítások várhatóak még, az biztos hogy éles és nagy vitát fog kiváltani itt a Házban.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársak! Nagyon remélem, hogy a késõi óra nem akadályozza meg azt, hogy érdemben ezekrõl a nagyon fontos kérdésekrõl vita folyjon. Talán megértik az ellenzék aggodalmát ezekben a kérdésekben és a hozzászólásokban, és kérem, hogy Selmeczi Gabriella idevonatkozó javaslatait, tehát a Bokros-csomag harmadik részére vonatkozó módosító javaslatait fontolják meg, és ezek után támogassák, ha sikerült meggyõznöm önöket. Amennyiben nem, akkor nyilván visszatérünk még erre a kérdésre, ha minden igaz, lesz államháztartási reform, beszélünk még a biztosítási rendszerrõl.
Nagyon remélem, hogy nem lesz igazam, és ezek a kérdések az önök politikai tõkéjét nem érintik olyan súlyosan, hogy megfosztanák önöket attól a lehetõségtõl és attól a politikai képességtõl, hogy ezt még beterjesszék elénk. Mindenesetre mi nagyon várjuk ezt, és mindenképpen szeretnénk támogatólag fellépni ennek a rendszernek az átalakításában. Köszönöm szépen. (Taps.)