DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! E hét elején, méghozzá a keddi napon hallgattuk miniszterelnök úr beszédét, amikor is elmondta, hogy szemben az elõzõ kormánnyal e kormány tevékenységében az egyeztetés rendszeresen szerepel. Úgy hiszem, hogy ez a keddi nap, bár lehet, hogy ez valójában nem is keddi nap volt, hiszen ma is valójában szerda van, mint ahogy itt kiderült... (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Csütörtök!) ... egy kicsit furcsa helyzetet teremt, ha elolvassuk utána a Köztisztviselõk Szakszervezetének nyilatkozatát, és ennek tükrében nézzük meg a 101. §-t, illetve a köztisztviselõkre vonatkozó paragrafusok módosítását.
A Köztisztviselõk Szakszervezetének elnöke, Fehér József úr nyilatkozott, hogy a bértábla módosítása lefelé és felfelé 20-20 százalékkal lehetõséget ad arra - és itt most szeretnék pontosan idézni -, hogy "a mindenkori politikai rendszertõl való függetlenség ábrándos álom marad". Úgy hiszem, ez a módosító javaslat lehetõséget ad arra, hogy a minisztériumokban dolgozó köztisztviselõk, illetve az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselõk nem minõsítés és nem munkájuk szerint, hanem egyes vezetõk kénye-kedve szerint különbözõ fizetési kategóriákba kerüljenek. Ha ezt a veszélyt nem látják képviselõtársaim, akkor úgy gondolom, nem észlelik azt a veszélyt, amire már elõzõekben más képviselõ is felhívta a figyelmüket, hogy a köztisztviselõi törvény eredeti szándéka szerint pont arra vonatkozott, hogy a politikai hatalomtól függetlenül a törvény betartatása folyamatos legyen.
A másik jelentõs veszély, amelyre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a plusz 20 százalék - most optimista vagyok és arra gondolok, hogy csak felfelé fog változni, nem pedig lefelé - lehetõséget ad arra, hogy a köztisztviselõk nagyobbik hányadát kitevõ önkormányzatoknál, a gazdagabb önkormányzatok, a jobban fizetõ önkormányzatok nagyobb pénzt, nagyobb fizetést biztosítsanak a köztisztviselõknek.
(1.00)
Erre azt lehetne mondani, hogy ez egy pozitív törekvés, és vajon miért kívánja a Magyar Demokrata Fórum gátolni a köztisztviselõk fizetésének emelését? Nem kívánjuk gátolni, hiszen úgy gondoljuk, nagyon felelõsségteljes munkát végeznek. Fel szeretném azonban hívni a figyelmet, hogy kistelepüléseken vagy nagyobb városok külsõ kerületeiben, ahol nem olyan gazdag az önkormányzat, már ma is sokkal több munkát kell egy-egy köztisztviselõnek elvégeznie, hiszen a szakapparátus finanszírozására nincs olyan lehetõség. Ennek következtében tovább fog romlani a kistelepülések ellátottsága, tovább fognak romlani a köztisztviselõk alkalmazási feltételei.
Nem hiszem, hogy a kormányzatnak az lett volna a szándéka, hogy ezt az ellátottsági lehetõséget tovább rontsa; nem hiszem, hogy az lett volna a szándéka, hogy a demokrácia alapját képezõ önkormányzatiságot és az ehhez szükséges köztisztviselõi kart tovább szûkítse, és csak a gazdag önkormányzatok tekintetében adjon lehetõséget. Ezért úgy gondolom, Balsay képviselõtársam és Birta Sándor képviselõtársam módosító indítványait teljesen jogosan ajánlom az önök figyelmébe.
A másik - legalább ilyen lényeges - kérdés, hogy bár közvetlenül nincs utalás a csomagban a leépítésre, mégis a rendelkezések következményeként folyamatosan 15 százalékos leépítés történik a köztisztviselõi karból. Szeretném ismét felhívni az önök figyelmét a miniszterelnök úr szavaira: az sem történt meg, hogy ezt egyeztette volna a kormány a szakszervezetekkel vagy pedig a köztisztviselõk érdekképviseleti szerveivel.
A 15 százalékos leépítés, a létbiztonság csökkenése és a köztisztviselõi kar kiszámíthatóságának csökkenése azt eredményezi, hogy a szakigazgatási munka egyre rosszabb lesz. Nem azért lesz rosszabb, mert nem kívánnak dolgozni, hanem azért, mert túlterheltek.
Az elõbb képviselõtársam hivatkozott a földhivatalokra. Én szeretnék hivatkozni az oktatási ágazatra. Úgy gondolom, az az átalakító tevékenység, ami most a Közoktatási Minisztérium terveiben szerepel: az iskolaszerkezet átalakítása, a regionális, megyei tervek elkészítése - ami kötelezõ feladatuk az önkormányzatoknak -, a tízéves oktatási program készítése nem nélkülözheti, hogy a szakapparátus kellõképpen elõkészítse megfelelõ javaslatait, kellõképpen elõkészítse döntéseit.
Ma sem tudunk - és nem tudnak az önkormányzatok - kellõ számban tanügyi jogászt biztosítani; ma sem tudnak az oktatás finanszírozásához kellõ számban szakembert biztosítani. Azt javaslom önöknek - és kérem, fontolják meg -, hogy ne történjék a köztisztviselõi törvényben olyan módosítás, ami rontja a köztisztviselõk helyzetét. Ma is sokkal többet keres egy közgazdász, hogyha nem az államapparátusban, nem az önkormányzati apparátusban dolgozik; ma is sokkal többet keres egy jogász, hogyha nem az államapparátusban vagy nem az önkormányzatoknál dolgozik. Bármiféle modernizációs terv - nemcsak az oktatás területén, hanem az egészségügyi és bármelyik területen - feltételezi, hogy vannak megfelelõ minõségben és megfelelõ számban közgazdászok és jogászok.
Úgy gondolom, az olcsó állam gondolata mindannyiunk számára nagyon fontos. El is fogadjuk az olcsó állam gondolatát - de ne higgyék azt, hogy úgy lehet olcsó államot elõállítani, hogyha a köztisztviselõk kevesebben lesznek, ne higgyék azt, hogy ezt az illúziót fenn tudják tartani. Egyetlenegy probléma lesz, és azt gondolom, ez mindannyiunk számára veszélyes probléma: elindul egy káosz, hiszen nem megfelelõ szakapparátus fog dolgozni az önkormányzatokban.
Nagyon sokan azt mondják, hogy az önkormányzat rendkívül drága. Úgy hiszem, a demokráciának alappillére az önkormányzat. Hogyha meggyengítjük az önkormányzatokat, ha meggyengítjük az önkormányzatok testületeinek a döntéseit - hiszen nem megfelelõen készítették azokat elõ -, akkor úgy hiszem, alapvetõen a demokráciát gyengítjük meg. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy képviselõtársaink módosító javaslatát elfogadják. Köszönöm. (Taps.)