DEMETER ERVIN (MDF): Elnézést kérek, ha most nem háromperces leszek. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Az önkormányzati törvény módosításához kétféle javaslat érkezett. A javaslatok egyik csoportja teljes mértékben elveti azt a szándékot és törekvést, hogy az önkormányzati törvény módosításra kerüljön; a módosító javaslatok másik csoportja igyekszik javítani a kormány által beterjesztett törvényhelyeken. Én a magam részérõl a második csoportba tartozó módosító javaslatokat, s még a mai napig is kapcsolódó javaslatokat terjesztettem a tisztelt Ház elé.
Engedjék meg azonban, hogy az elutasítás melletti érveken - az idõ elõrehaladott voltára tekintettel - csak röviden, távirati stílusban, vezérgondolatokban menjünk végig, mert megítélésem szerint nagyon sok észrevételük jogos és figyelemre méltó.
Ez az elõterjesztés az önkormányzatok gazdálkodását kívánja módosítani. A szándék - hangsúlyozni kívánom, a szándék - felvetése, hogy itt rendeznivaló területek, rendezendõ kérdések vannak, teljesen jogos. Négy év önkormányzati tapasztalat alkalmas is arra, hogy ezeket a kérdéseket számbavegyük.
Meglátásom szerint - és úgy tudom, ezzel kormánypárti képviselõtársaim is egyetértenek - nem teljes mértékben megoldott az önkormányzatok gazdasági ellenõrzése, nem szabályozott még a csõd, illetve helyesebben - én is szívesebben használom ezt a szót - az önkormányzatok fizetõképességének helyreállítása. Az önkormányzatok finanszírozási rendszere is újragondolás alatt áll. A törvényjavaslat elõterjesztésekor maga a pénzügyminiszter úr utalt rá, hogy az önkormányzatok területén ezek csak a kezdeti és a kisebb lépések, amelyek nagyobb átgondolást igényelnek. Meghallgatásukkor az önkormányzati bizottságban már szóba került az a munka, ami elindult, és az önkormányzatok finanszírozási rendszerét kívánja újraszabályozni.
De ebbe a körbe, a rendezendõ kérdések körébe tartozik a kötelezettségvállalások korlátozása is. Azt mondják ezek az érvelõk, hogy ezeket a célokat, szándékokat és kérdéseket célszerû és indokolt együttesen kezelni, hisz egyes elemeiben elmaradnak az összefüggések és azok figyelembevétele. Itt jelen esetben nem ez történik.
Az, hogy a 817. számú Bokros- vagy pánikcsomag keretében tárgyaljuk ezt a törvényt, ennek vannak hátrányai, amiket jó, ha számbaveszünk. Hátránya, mint említettem, hogy nem összefüggésében, a felsorolt, a gazdálkodást érintõ kérdéseket nem együttesen kezeli. Hátránya az - engedjék meg, hogy kritikaként megfogalmazzam -, hogy kidolgozatlan, nyers, esetleg durva megoldásokat alkalmaz, ilyen a kötelezettségvállalást érintõ rész, de erre majd kitérek, és lesz képviselõtársam is, aki errõl szól. S nagy hátránya az is, hogy ennek a csomagnak a keretében tárgyaljuk, s ami ebbõl következik, hogy nem volt megfelelõ érdekegyeztetés, így az elõterjesztõ nem tudta teljesíteni törvényes kötelezettségét, ami az önkormányzati törvény 102. §-ából adódik, és nehéz helyzetbe hozza a miniszterelnök urat, amikor újfajta érdekegyeztetésrõl beszél. Tisztázzuk: ebben a kérdésben nem volt érdekegyeztetés az önkormányzatokkal, az önkormányzatok érdekképviseleteivel.
Ezek a hátrányok indokolttá teszik annak a végiggondolását, hogy e törvény keretei között célszerû-e az önkormányzati törvényhez hozzányúlni. Két bekezdésbõl áll az elõterjesztés, a módosító javaslat. Az egyik a kötelezettségvállalást kívánja szabályozni, a másik pedig a könyvvizsgáló intézményét bevezetni.
Maga a kötelezettségvállalás az a tipikus eset, amit önöknek említettem, hogy egy szûkszavú, egy rövid, rapid megoldást kínál, ami egyszerûen és elegánsnak nem mondható módon elintézi azt, hogy az önkormányzatok kötelezettségvállalását törvény szabályozhatja. Ebbõl az következik, hogy egy kétharmados törvény, az önkormányzati törvény egy nagyon fontos eleme kikerül a kétharmados körbõl, és feles törvény módján szabályozható. Meglátásom szerint ez egy olyan súlyú kérdés, amit nem lehet ebbõl kivenni, ami az önkormányzatok esetében olyan döntõ mértékû, amit nem tartunk célszerûnek kiemelni.
Meg kívánom jegyezni, hogy a magam részérõl a szándékkal - hangsúlyozni kívánom, hogy a szándékkal -, mely szerint valamilyen formában korlátozni kell az önkormányzatok kötelezettségvállalását, személy szerint egyet tudok érteni. De az a megoldási technika, amit a kormányzat elénk tárt, nem alkalmas ennek jó megoldására.
Nézzük a könyvvizsgáló intézményét! Módosító javaslatot terjesztettem elõ több képviselõtársammal a könyvvizsgáló intézményrendszerének megoldási technikájához, és nagy örömöt jelentett számomra, hogy a 92/B § (1) bekezdésében tett javaslatom, a 92/B § (3) bekezdésében tett javaslatom, ha jól értem, gyakorlatilag bírja az elõterjesztõ támogatását, és a 92/C § (3) bekezdéséhez tett javaslatom is talán bírja az elõterjesztõ támogatását. Ezt onnan gondolom, hogy ebben az esetben is létezik egy olyan kapcsolódó módosító javaslat, amit az önkormányzati bizottság fog beadni - talán már meg is tette - és megvitatni, és ezt - abban a kivételes helyzetben voltam, hogy hozzájuthattam, és megtiszteltek azzal a bizalommal, hogy ezt megosztották velem - volt szerencsém megnézni.
(2.50)
Nézzük tételesen, melyek azok, amelyek nem kerültek ebbe bele! Tehát kizárólag azokkal kívánok foglalkozni, amelyek ebbe nem kerültek bele és nem kerültek elismerésre.
A 92/A § (1) bekezdése szabályozza azoknak az önkormányzatoknak a körét, ahol a könyvvizsgáló bevezetésre kerül, megemlíti a könyvvizsgáló megbízását, illetve választását - erre majd a késõbbiekben visszatérek -, megemlíti a beszámoló közzétételét és a szerzõdés kötését a könyvvizsgálóval. Az önkormányzatok köre az elõterjesztés szerint a nagy önkormányzatokra terjed ki: megyei, megyei jogú város, Budapest, Budapest kerületei. Én ezt üdvözlöm, bár megfontolásra ajánlom a kör esetleges kiszélesítését.
A jelenlegi javaslat a könyvvizsgáló megbízását említi. Módosító javaslatot tettem, ami a könyvvizsgáló választására vonatkozik. Azért van jelentõsége és eltérõ tartalma a két szónak, mert mind a két fogalom ismert és használt a gazdasági társaságok esetében, ahol szintén könyvvizsgáló mûködik. A gazdasági társaságok esetében úgy rendelkezik a Gt., hogy könyvizsgálót a legfõbb szervezet - ez a gazdasági társaság esetében jelenleg a közgyûlés - választja meg. Ismeri a megbízás fogalmát is, ami arra az esetre szól, ha valamilyen oknál fogva a könyvvizsgáló lemondott, elhalálozott, vagy valamilyen formában nincs, nincs lehetõség a legmagasabb testület összehívására, és ideiglenes jelleggel meg kell bízni valakit. Vagy pedig egy olyan feladat ellátására kap megbízást a könyvvizsgáló, ami nem tartozik törvényi kötelezettség körébe.
Ezért tisztelettel azt javasolnám, hogy a fogalmak azonos használata érdekében a "megbízás" szót "választás"-ra módosítsa az elõterjesztõ. Én ennek megfelelõ kapcsolódó módosító javaslatot beterjesztettem a mai napon a tisztelt képviselõtársaim részére.
A 92. § (1) bekezdése rendelkezik arról talán megfelelõen, hogy ez a választás a képviselõ-testület feladata. Ugyanakkor egy technikai feladattal látja el a polgármestert. Nevezetesen azzal, hogy a szerzõdést a könyvvizsgálóval megkösse. Tekintettel arra, hogy ez egy technikai jellegû feladat, kapcsolódó módosító javaslatot terjesztettem be Gaál Gyula képviselõtársam javaslatához kapcsolódva. Nevezetesen azt, hogy amennyiben ez egy technikai jellegû feladat, akkor javasoljuk ennek elhagyását. Nem szükséges akkor ezt a kérdést törvényi szinten rendezni.
A legnagyobb érdeklõdés és a legtöbb módosító javaslat a 92/C fejezetéhez érkezett, amely a könyvvizsgáló feladatát, a könyvvizsgálat körét és a könyvvizsgáló jogosítványait kívánja szabályozni. Az eredeti elõterjesztés minden olyan gazdálkodást érintõ javaslatot könyvvizsgálat alá kíván vonni, amely a testület elé kerül. Természetesen ezt többen túl tágnak találtuk. Ennek megfelelõen módosító javaslatok érkeztek. Többek között 273. számon Lampert Mónika és Keller László tollából is.
Kicsit nehéz eligazodni az ajánláson, mert a kormány ezt az elõterjesztést az egyik bizottsági ülésen támogatja, a másikon nem. Azonban ezt szûkíteni kívánja magára a költségvetés tervezetére és a zárszámadás tervezetére.
Végiggondolva ezt a kérdést, megítélésem szerint a könyvvizsgálat körének ki kell terjedni a költségvetési rendeletre és ennek a rendeletnek a módosításaira. Azért mondom, hogy a rendeletre és nem a rendelettervezetre - a késõbbiekben utalni fogok rá, hogy a hitelesítõ záradék az igazi -, mert amennyiben a könyvizsgáló egy rendelettervezetet leszignál, ellát egy záradékkal, az a képviselõ-testület ülésén még értelemszerûen változhat. Tehát abban az esetben, ha változott a képviselõ-testület ülésén, indokolt, hogy a könyvvizsgáló átnézze, mert nem azt szignálta le, nem egészen biztos. Ezért javaslom azt a megoldási technikát, hogy ne a rendelettervezetet, hanem a rendeletet.
Meglátásom szerint hasonlóan, mint ahogy képviselõtársaim tették, a költségvetési beszámolót is könyvvizsgálat alá célszerû vonni. Én a magam részérõl ezt kiegészítettem a költségvetési beszámoló részével, a vagyonleltárral, hisz a hatályos önkormányzati törvényünk szerint a költségvetési beszámoló része a vagyonleltár. Én ezt nagyon fontos kérdésnek tartom, és az elmúlt négy évben önkormányzati munkám során igyekeztem erre megfelelõ hangsúlyt is helyezni. Talán, ha az lehetett a feladata az elsõ négy évnek az önkormányzatoknál, hogy készüljön ilyen vagyonleltár, egyszerûen legyen - és ez sem csekély eredmény, talán van több olyan önkormányzat még az országban, ahol ez nincsen, akkor a második négy évnek mindenféleképpen magasabbra kell állítani a mércét. És ez a magasabb mérce véleményem szerint az legyen, hogy ez a vagyonleltár hiteles legyen. Tehát a könyvvizsgáló ellenjegyzése térjen ki rá.
Milyen szempontok alapján kerüljön a könyvvizsgáló által véleményezésre a költségvetési rendelettervezet és a költségvetési beszámoló? Segítséget jelent számunkra a számviteli törvény, ami a könyvvizsgáló mûködését szabályozza - természetesen még csak a gazdasági társaságok körében -, és azt mondja, hogy olyan szempontok szerint kell a könyvvizsgálónak megnézni a nevezett rendelkezéseket, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e és megfelelenek-e a jogszabályi elõírásoknak.
Megítélésem szerint hasonlóan alkalmazhatjuk ezeket a rendelkezéseket, és egy nagyon fontos dologgal javaslom kiegészíteni az elõterjesztést, amit a gt. ismer, a jelenlegi elõterjesztés nem.
Nevezetesen azzal, hogy ennek következtében, amikor megtörténik ez az ellenõrzés, hogy a valós adatokat tartalmazza mondjuk a költségvetési beszámoló és megfelel a jogszbályi elõírásoknak, akkor a könyvvizsgáló lássa el egy hitelesítõ záradékkal, hisz ez az egész procedúra célja. Az a célja gyakorlatilag, hogy kikényszerítsük az önkormányzatból ezt a hitelesítõ záradékot, hogy elérjük azt az állapotot, hogy a valós tényeket tartalmazza.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán foglalja el.)
A könyvvizsgáló jogosítványa is vitát, illetve módosító javaslatot szült a tisztelt képviselõtársaim körében. A könyvvizsgáló jogosítványai között szerepel, hogy összehívhatja a képviselõ-testületet. Javaslom kiegészíteni az eseteket egy új elemmel, nevezetesen azzal, ami a gazdasági társaságok esetében könyvvizsgálói kötelezettség, hogy akkor is éljen ezzel a jogosítványával, ha tudomást szerez arról, hogy az önkormányzat vagyonának jelentõs csökkenése várható.
Többen úgy láttuk, hogy a könyvvizsgálót túl erõs jogosítvánnyal kívánja felhatalmazni a törvény, amikor direktben képviselõ-testületi összehívást nyújt neki. Olyan jellegû módosító javaslatot nyújtottam be, ami ezt közvetetté tenné, ezt a jogosítványt nem magának a könyvvizsgálónak a kezébe tenné le, hanem a közigazgatási hivatal vezetõjének a kezébe. Tehát abban az esetben, ha a közigazgatási hivatal vezetõje indokoltnak tartja, akkor õ hívja össze a közgyûlést.
Összességében úgy látom - és próbálva a konstruktív ellenzéki magatartásra módosító és kapcsolódó módosító javaslatot tenni a beterjesztett törvényjavaslathoz - hogy a kötelezettségvállalási szabályozás, amit a jelenlegi elõterjesztés tartalmaz, nem alkalmas arra, hogy a tisztelt képviselõház elfogadja.
A második része a könyvvizsgáló intézményét tartalmazza; úgy gondolom, megtettük azokat a módosító és kiegészítõ indítványokat, amelyek elfogadása esetén a magam részérõl jó szívvel el tudom fogadni a törvénynek ezt a tételét, és jó szívvel tudom ennek esetén ezt képviselõtársaimnak, a karéj minden oldalán ajánlani.
Tisztelettel köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
(03.00)