CSÉPE BÉLA (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem kell elnézést kérnie, mert természetes, hogy akik kétpercesben akartak reagálni az elhangzottakra, azoké itt az elsõbbség.
Engedjék meg, hogy a huszonnegyedik óra felé közeledve, a részletes vita szabályaihoz teljesen hûen, a beterjesztett törvényjavaslat egyik passzusához - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításáról van szó -, az e törvényt érintõ módosító törvényjavaslat egyik passzusához tegyek kritikai megjegyzést.
Konkrétan a törvényjavaslat 149. §-áról van szó, mely az alaptörvény 47. § (4) bekezdésének elhagyását javasolja a módosítás formájában. A törvényjavaslat azt kezdeményezi ebben a passzusában, hogy a kormány, a belügyminiszter és a helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek. Ez az a passzus, amit én támadok, mert ha összehasonlítjuk a törvényben lévõvel, akkor tulajdonképpen csak egyetlen szó a különbség, az, hogy belekerült a belügyminiszter. Tehát a jelenleg érvényben lévõ törvényben ez a szöveg úgy szól, hogy "a kormány és a helyi önkormányzatok" - s a többi, nem ismétlem meg.
Miért van nekem ezzel problémám? Alapvetõen azért, mert ez ugyan jogtechnikainak tûnik, de rendkívüli furcsaságot tartalmaz. Tudniillik, amikor fölsorolunk bizonyos tételeket, akkor általában különbözõ nemû dolgok felsorolásáról van szó. Tudomásom szerint a belügyminiszter a kormány tagja, azt hiszem, ez nyilvánvaló. Tehát nincsen értelme annak szerintem, hogy egy ilyen módosítást kelljen itt eszközölni, mint amit a törvényjavaslat megtesz. A kormány tagjaként a belügyminiszter nyilván megteheti ezt, és ezért nem szükséges a jogszabályban megjelölni a belügyminiszter nevét. Mert ha a jelenleg funkcionáló rendelkezés marad, akkor teljesen tiszta a dolog, hogy a kormánynak és a helyi önkormányzatoknak milyen feladata, illetve jogköre van.
A "belügyminiszter" szó bekerülésével tulajdonképpen egy teljesen fölösleges halmozás történik. Ezért azt vetem fel, ha már a belügyminisztert meg akarják itt jelentetni, akkor itt tulajdonképpen a "kormány"-t kellene ebbõl a szempontból jogtechnikailag elhagyni. Nyilvánvaló - ismétlem még egyszer -, hogy a kormánynak a belügyminiszter tagja. Egyetértek azzal, hogy ezzel nem a kormány foglalkozik, hanem a belügyminiszter. Tehát ilyen értelemben nem kellene támadnom ezt a passzust.
Tisztelettel azt javaslom, hogy fogadja el a tisztelt Ház dr. Sepsey Tamás képviselõ úr módosító javaslatát, amely ebben az értelemben meg akarja hagyni a jelenlegi szöveget. De ha ezt a tisztelt kormányzó koalíció nem tudja elfogadni, akkor egy olyan csatlakozó módosító indítványt kellene ide beadni, amely a belügyminisztert jelöli meg, és nem kell odaírni, hogy a kormány. Tehát ez a paraszti logika alapján tulajdonképpen egyszerûen elfogadható lenne.
Ennek a körnek, amirõl most szó van, aminek a részletes vitája folyik - én is örömmel üdvözlöm azt a szabaddemokrata bírálatot, amely a Belügyminisztérium tevékenységét érintõen itt elhangzott, mert minden jobbító bírálatnak örülünk, és ha már a részletes vitában vagyunk - mondtam, hogy hû maradok ennek a szabályaihoz, de talán annyi megjegyzést engedjenek meg, hogy ennek a törvénycsomagnak vannak elemei, amelyek érthetõek, beterjeszthetõk lettek volna külön-külön is, de így az egész törvénycsomagban semmiképpen nem tudnak megfelelõen funkcionálni.
Köszönöm türelmüket. (Taps.)