DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Valóban nagyon röviden kívánok szólni, és a pótköltségvetés mezõgazdaságot érintõ részérõl mondok néhány szót két fõ témában: egyrészt az exportárualap-bõvítés támogatásáról, másrészt a Földmûvelésügyi Minisztérium szakigazgatási intézményeinek költségvetési helyzetérõl. Annál is inkább ezekkel foglalkozom, hisz ellenzéki oldalról több téves kritika jelent meg sajtónyilatkozatokban és rádiónyilatkozatokban. Ezt szeretném majd idézni szó szerint, és késõbb meg kívánom cáfolni. Például olyan, hogy "a külföldi eladások fokozásának szorgalmazásával egyidejûleg jelentõs mértékû leépítésre kárhoztatják a növény-, illetve állategészségügyi szervezeteket". Elõre kell bocsátanom: itt nem lesz 15 százalékos leépítés!
A másik a föld- és ingatlan-nyilvántartó rendszer mûködésének korlátok közé szorítása. Ez az egyetlen olyan tényezõ az intézmények rendszerében, ahol egyáltalán nincs költségvetési csökkentés. Mondhatom azt, hogy a gazdasági stabilizációt szolgáló törvénycsomag, illetve a pótköltségvetés nem oldja meg egyszerre a problémákat, és nem is oldhatja meg az évek óta a mezõgazdaságban felhalmozott problémákat. De fontos lökést adhat, különösen az állattenyésztésnek. Igaz ugyan az is, hogy az agrárolló tovább nyílik, vagyis az ipari termékek áremelkedése lényegesen meghaladja a mezõgazdasági termékek felvásárlási árának növekedését.
Egy másik fontos kérdés a vámpótlék kérdése. Ez is vitákat váltott ki. Feltehetõleg csökkenteni fogja az importmennyiséget, hisz ez a célja, de remélhetõleg tovább folytatódik az a kedvezõ tendencia az év hátralévõ részében, amelyik az év elsõ negyedében jellemzõ volt, vagyis 7,4 százalékkal növekedett az élelmiszerexport, és közel 10 százalékkal csökkent az import az elmúlt évihez viszonyítva.
A 4,3 milliárd forintos többlettámogatás, ennek nagy része exportárualap- bõvítésre szolgál, ezen belül is különösen az állattenyésztés fellendítésére. Talán még nem késõ, de meg kell mondanom, hogy szinte már a huszonnegyedik órában jött ez, hisz olyan drasztikus mértékben csökkentek az állatlétszámaink, némely állatfajnál 40-60 százalékos arányban is, hogy ez már komolyan veszélyeztetné az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat is, másrészt a hazai áruellátásunkat is. Nem midegy az, hogy milyen genetikai alapokkal, milyen minõségû és milyen létszámú állatállománnyal fogunk csatlakozni az Európai Közösséghez.
(20.50)
El kell mondanom azt is, hogy az elmúlt évben már az Európai Unióba exportálható évi 26 ezer tonnás kedvezményes sertéshús-mennyiségünket is csak 29 százalékban, '95 elsõ negyedévben csak 6 százalékban tudtuk kihasználni. Igen, kedves képviselõtársaim, ez egy tendencia volt, ami elkezdõdött a piaci zavarokkal, de sajnos úgy folytatódott, ahogy nem kellett volna.
A pótköltségvetés elfogadása esetén az alábbi közvetlen, vissza nem térítendõ támogatások várhatók: a szarvasmarha-ágazatnál egy tenyészállat beállításához 35 ezer forint, a forgóalap bõvítéséhez, a forgóalap-ellátáshoz 10 ezer forint darabonként; sertés esetében 10 ezer forint tenyészállatonként és 9 ezer forint forgóeszközre; a juhászatnál 3500 forint tenyészállatra, 3 ezer forint forgóeszközre; a baromfiágazatnál férõhelyvásárlás esetén ezer forint/négyzetméter támogatás várható. Nagyon fontos ez, különösen a szarvasmarha- és juhágazatnál, azért is, mert a legelõ- és gyepterületeink az elmúlt idõszakban szinte már teljesen kihasználatlanok voltak. Ezen állatfajok férõhelyvásárlásához, -korszerûsítéséhez felvett hitelek után 70 százalékos kamattámogatás is várható. Hangsúlyozom, hogy nem új férõhelyek létesítése, építése esetén, hanem a meglevõ, üres, korszerûtlen férõhelyek vásárlásához és korszerûsítéséhez lesz a 70 százalékos kamattámogatás. Természetesen a betelepítendõ állatoknak meg kell felelni a szigorú minõségi és állategészségügyi követelménynek is, és meghatározott ideig tenyésztésben kell azokat tartani.
Fontos még azt is hangsúlyoznom, hogy ezt közvetlenül a termelõk kapják, hisz korábban az volt a jellemzõ, hogy a felvásárlók, feldolgozók részesültek különbözõ támogatásokból. Az viszont azt hiszem, a jövõben kicsit elgondolkodtató lesz, hogy az exporttámogatásoknak melyik változata helyes: a félkész termékeket vagy a magasabb fokban feldolgozott termékeket támogatni. Ezt, azt hiszem, szükséges lesz újragondolni, hisz a magasabban feldolgozott termékekben több munkaráfordítás is van, tehát a munkaerõ-hasznosítás szempontjából sem mellékes ez.
A pótköltségvetési törvényjavaslat 20. §-a alapján módosul a '95. évi költségvetés 45. § (2) bekezdése, amely a fenti lehetõségeket biztosítja, ugyanakkor meg kell jegyeznem azt is, hogy remény van arra, hogy a traktorok és egyéb mezõgazdasági vontatók vámpótléka - errõl még folynak az egyeztetések - is visszaigényelhetõ lesz, mint ahogy az egyik interpelláció kapcsán Kis Zoltán államtitkár úr erre már utalt is. A friss és feldolgozott zöldborsó, paradicsom, zöldpaprika, uborka, csemegekukorica - és nem kívánom felsorolni, több gyümölcsféleség - felvásárlásához igénybe vett éven belüli hitelekhez öt százalékpont kamattámogatást is igénybe lehet venni.
Egy másik fontos lehetõség lesz még az, hogy a XVIII. PM-fejezet 18. címében a vállalkozások támogatása elõirányzatából - ez az agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás volt - a reorganizációs programhoz 800 millió forint átcsoportosításra került. Ez önmagában nem olyan óriási összeg, de ha figyelembe vesszük, hogy kamattámogatásra szolgál, akkor bizony már nagyon kedvezõnek ítélhetjük, és nagyon nagy a jelentõsége.
A már korábban említett FM szakigazgatási intézményeknél el kell mondanom azt is, hogy az állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenõrzési vonalon a költségkeretek 98,08 százaléka, a növény-egészségügyi költségkeretnek pedig 98,14 százaléka megmaradt - tehát nincs szó drasztikus leépítésrõl. Ésszerû leépítésrõl valóban van szó, de meg kell jegyeznem azt is, hogy a jövõben - szintén az Európai Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából - újra kell gondolni ezeket az intézményeket, és ha valóban szigorúan meg akarunk felelni az elõírásoknak, akkor szükséges ezeknek a szakszolgálati intézményeknek a megerõsítése.
A földhivatalok ingatlanbejegyzéssel foglalkozó részlegénél sem lesz létszámleépítés, az egyik - egyetlen - összeg az, ahol nincs egyáltalán csökkentés.
A többletbevételek felhasználásának, illetve felhasználási jogcímének FM általi meghatározására a kormány a 7. § kiegészítését fogja kezdeményezni - ez az Állami Számvevõszéknek írott véleményben található.
Az egyik sarkalatos kérdés, amelyrõl több vita volt már korábban is, a falugazdász-hálózat ügye. Itt sem lesz leépítés, megmarad a korábban jelölt összeg. Az agrárkamara véleménye szerint ezt "agrárkamarai gazdajegyzõk mûködésének támogatása" címszó alatt kellene szerepeltetni.
Tisztelt Képviselõtársaim! A mezõgazdaságban felhalmozódott problémák nem oldódhatnak meg egyik napról a másikra, de jelentõs reményt, lökést adhatnak ezek a támogatások. Így bízom abban, hogy a sok megszorító intézkedés mellett észre kell vennünk a pozitív lehetõséget is. Ezért kérem, hogy mielõbb fogadjuk majd el ezeket. Köszönöm szépen a megtisztelõ figyelmüket. (Szórványos taps.)