BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Van néhány dolog, ami úgy gondolom, hogy megér egy kommentárt. Ezek közé tartozik a már sokat hivatkozott tizenkettõnullaegyes vagy ezerkétszázegyes ajánlás és annak betartásával kapcsolatos összes teendõ, valamint az ellenõrzési mechanizmus, ami többfajta megközelítésben itt már hangot kapott.
Felszólalásomban utaltam, nem volt módom kifejteni, de a két percbe belefér elmondani képviselõtársaimnak, hogy érzékeljék azt, hogy Halonen asszony jelentése a szlovákiai állapotokat illetõen egyetlenegy kérdést hagyott nyitva úgy, hogy a kérdést politikai értelemben lezárta. Ez az egy kérdés, amit nyitva hagyott Szlovákia felajánlásainak ellenõrzésekor, pusztán a közigazgatási rendszerben bekövetkezõ esetleges változások és azok figyelemmel kísérése, mint az Európa Tanács ellenõrzési tevékenységének további szakasza.
Mindezt azért vagyok kénytelen elmondani, nehogy valakinek véletlenül olyan illúziója legyen, hogy a magyar parlamentben helyet foglaló képviselõk, a magyar parlamenti delegáció és mindannyian, akik ezzel a kérdéssel foglalkozunk, nem volnánk tisztában azzal, hogy igenis nagyon nehéz körülmények között próbáljuk érvényesíteni mindazokat az alapelveket és jogforrást jelentõ határozatokat, amelyek ebben az alapszerzõdésben benne vannak.
(13.00)
Éppen ezért úgy gondolom, nem az a kritikának a hasznosítható része, hogy mit kellett volna még belepakolni ebbe az alapszerzõdésbe, amirõl teljesen nyilvánvaló, hogy elfogadhatatlan lett volna a partner számára, hanem az az alapvetõ kérdése ennek az alapszerzõdésnek, hogy lehet-e normális, tisztességes élet- és munkakörülményeket teremteni az ott élõ magyar kisebbség számára. Úgy gondolom, ez utóbbi követelménynek hosszú távon ez az alapszerzõdés meg fog felelni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)