KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnöknõ. Miniszter Úr! Kedves Képviselõtársak! A múlt héten szerettem volna elmondani ezt az interpellációt, de remélem, még most sem vesztette teljesen aktualitását. Igyekeztem a címben pontosan meghatározni, hogy mely problémáról van szó.
Minden évben május környékén a részvénytársasági formában mûködõ gazdasági vállalkozások rendes közgyûlésüket tartják. Ezek a közgyûlések általában döntenek a képzõdött nyereség felhasználásáról. Ilyenkor döntenek általában arról, hogy a gazdasági társaság vezetõi milyen prémiumban vagy jutalomban részesülnek a tulajdonosok részérõl.
Úgy gondolom, ha egy részvénytársaság magántulajdonban mûködik, akkor tulajdonképpen a tulajdonosok önálló döntése az, hogyan méltányolják vagy értékelik a vállalat vezetõinek tevékenységét. Senkinek semmi kifogása nem lehet az ellen, ha egy magántulajdonú részvénytársaság veszteséges vezetõjét a tulajdonosok nagy jutalomban részesítik, hiszen a saját pénzüket bukják el, az õ döntésük, jogukban áll.
Azonban tudjuk, hogy Magyarországon nagyon sok olyan társaság létezik, amelyben többségi állami tulajdon van. A többségi állami tulajdont ezeken a közgyûléseken a privatizációs tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozók képviselik: az ÁVÜ, az ÁV. Rt. vagy késõbb az ÁPV Rt. munkatársai. Tekintettel arra, hogy én most kizárólag a többségi állami tulajdonú részvénytársaságok esetén tanúsított magatartásról szeretnék kérdezni, figyelmen kívül hagyom azokat, ahol az állami tulajdon kisebbségi tulajdont képvisel.
Úgy gondolom, hogy - szemben a magántulajdonosokkal - az állami tulajdont képviselõk nem lehetnek elnézõek. Vagyis, ha egy ilyen társaság, ahol többségi állami tulajdon van, veszteséget termel, akkor - tekintettel arra, hogy itt a köz vagyonáról, az állam vagyonáról van szó - nem lehetünk elnézõek. Ilyen társaságok vezetõi esetében nem szabad, nem lehet vezetõi prémiumot, jutalmat kifizetni. Ehhez az ÁPV Rt., az ÁV Rt., az ÁVÜ munkatársai, akik a képviseletet ellátják, nem járulhatnak hozzá.
Tekintettel arra, hogy ez a folyamat most zajlik, nyilvánvaló, hogy a privatizációs miniszter úr, amikor döntött ezekrõl a kérdésekrõl, valamilyen álláspontot képviselt a munkatársak eligazításánál. Azt szeretném tudni, volt- e ilyen stratégia, és ha volt, akkor mi volt. Magyarul, a kérdésem röviden:
A privatizációs miniszter úr tett-e valamit annak érdekében, hogy a veszteséget kimutató többségi állami tulajdonú részvénytársaságok vezetõi milyen formában kapjanak jutalmat, egyáltalán, kaphatnak-e az õ megítélése szerint? Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)