IZSÓ MIHÁLY (FKGP): Úgy látszik, nekem mindig problémám van ezzel a géppel.
Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselõtársak, Miniszter Úr! A hazai magyar föld nemcsak magyar állampolgárok számára lesz egyre értékesebb, hanem rendszeres kivásárlás történik a külföldiek részérõl is. Ezzel a jogtalan harácsolással a hazai állampolgárok elõl szívják el az életlehetõséget, teszik hazánkat gazdasági módszerrel gyarmattá.
Tehetik, hiszen ma már bizonyított tény, hogy az itteni földárak csak huszadát jelentik a háromszázezer schillinges osztrák vagy a hatvanezer német márkás hektáronkénti átlagáraknak. Sõt, van olyan eset, amelynek olyan a látszata, hogy a külföldi vásárló abból a támogatásból vett nálunk földet, amelyet hazájában azért kapott, hogy ott a termelésbõl kivonta, parlagon hagyta földjét. Természetesen az itt termelt terményt nem itt, hanem saját hazájában értékesíti.
A földdel kapcsolatban ehhez hasonló tartalmú interpelláció, kérdés már 1993. március 8-án, '94. szeptember 6-án, '95. március 28-án is elhangzott a tisztelt Házban.
A válaszok minden esetben kitérõk, magyarázkodók, joghézagra való hivatkozások voltak. A jogtalanul szerzett földek kérdése egyre inkább létkérdés, hiszen újabb, több százezer magyar ember vár földjére.
Már többször szerepelt e Ház elõtt az alagi tangazdaság több mint ötezer hektáros területének, ingatlanainak törvénytelenül és erkölcstelen módon való, áron aluli elkótyavetyélése.
Pest megye 1. választókörzetében egy külföldi megalapított hat különbözõ kft-t. Kiszemelte magának az alagi tangazdaságot. Szóbeszéd szerint ezt meg is szerezte akkor, amikor az már tizedére lett leértékelve. A nyolcszász dolgozóból már csak százötvenet foglalkoztat, holott ígérte a teljes foglalkoztatást.
Kiszállította a gazdaság ötszáz igen értékes tehenét, háromszáz-négyszáz üszõjét és háromszázötven-négyszáz borjúját selejtáron. Mire azok külföldre megérkeztek, génbankká változtak, mivel igen értékes állományról volt szó: 7600 literes fejési átlagú dánlapáj-holstein keresztezésbõl.
A gazdaságban az alkalmazotti húsz aranykorona földalappal is manipuláció történt. Az a vezetõ, aki tiltakozott ez ellen, félre lett állítva. A nagy titokzatosság fátylába burkolt szennybõl végül sikerült írásos anyagot szereznem, mégpedig a 31 342/1994. számú határozatot, amelynek tárgya: tulajdonjog-bejegyzés.
Ez a 19 oldalas határozat a földterület egy részére, mintegy 1400 hektárra területbejegyzésrõl intézkedik az Eurotrust Counsult Kft. részére. Az Eurotrust Counsult Kft. testvére az elõbb említett hat kft-nek.
A szükséges legalább tizenhat kérdésbõl csak hármat szeretnék feltenni tisztelt miniszter úrnak:
Hogyan lehetséges az, hogy az alagi tangazdaság 3384 hektár földje idegen kezekbe került?
Hogyan kerülhetett eladásra a dolgozók földalapjának egy része is?
Hogyan szûnt meg a nyolcszáz munkahelybõl mintegy hatszáznyolcvan?
Várom válaszát, tisztelt miniszter úr. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)