KÕSZEG FERENC (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Ha elõbb kapok szót, szóvá tettem volna, hogy nem egészen értem a kétpercesek megadásának sorrendjét, mert én már Torgyán frakcióvezetõ úr felszólalásának kellõs közepén megnyomtam a gombot, de nem bánom, hogy így van, mert legalább Rubovszky képviselõtársam szavaira is reagálni tudok.
A kettõ, tehát az elõbb szándékolt és a jelenleg mondandó felszólalásom egybevág; mind a kettõ arról szól, hogy vajon valóban feltárták-e a bíró urak a nemzetbiztonsági bizottság elõtt e problematikus ítéleteiket. Tehát valóban tisztában lehetett-e a bizottság azzal, hogy fennforog ez az összeférhetetlenség?
Az elõbb már idézték Eigner bíró úr szavait, aki azt mondta, hogy: "Politikai ügyeket is tárgyaltam, például Sopronban tiltott határátlépéseket, mert én voltam a büntetõbíró." Fel kell tételeznem azonban, hogy ezt nem azért mondta, mert fel akarta tárni, hogy netán vitatható, hogy nem tartozik-e a semmisség alá, hanem mert nem ismerte a semmisségi törvényt. Miután Bárd Károly elmondta a szakvéleményét, amely valóban vitatható, azt mondja Eigner József, hogy talán megkönnyíti a dolgot az elsõ kategóriában, tehát a népfelkeléssel összefüggõ ítéletek körében: azok a megyei bíróságok hatáskörébe tartoztak, aki nem megyei bíró, hanem járásbíró volt, az nem eshet ez alá a törvény alá.
Nos, valamennyi ítélet, amelyet Eigner bíró úr hozott - és azok is, amelyeket Botos bíró úr hozott -, az '56-os népfelkeléssel, forradalommal összefüggõ ítéletek, mint ahogy ez kiderül abból a hiányolt határozatból, illetve igazolásból is, amelyben a soproni városi bíróság 1990. február 2-án kelt igazolásával elismerte, hogy K. Lajos elítélését az 1989. évi XXXVI. törvény 1. §-a alapján semmisnek nyilvánítja. Tehát egy '56-os felkeléssel összefüggõ ítéletrõl van szó.
A következõ alkalommal történõ felszólalásomban részletesebben is fogok errõl szólni.