DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar társadalom immár a harmadik Országgyûlés döntései folytán alapvetõ változások korát éli. Az egypártrendszerbõl a többpártrendszerbe, a pártállamból a jogállamba való békés politikai átmenetet az 1989. évi emlékezetes háromoldalú politikai egyeztetõ tárgyalások, s azok eredményeként az akkori Országgyûlés 1989. év október 18-i alkotmánymódosító döntései tették lehetõvé. Meg kellett teremteni a parlamenti demokrácia követelményeinek megfelelõ, folyamatosan mûködõ Országgyûlés, az államfõ és az Országgyûlésnek felelõs kormány intézményi feltételeit. Alkotmányos garanciákat kellett rögzíteni az igazságszolgáltatás pártatlan, minden politikai befolyástól mentes mûködéséhez. Létre kellett hozni a modern jogállamokat jellemzõ, a demokráciát biztosító olyan intézményeket mint az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevõszék, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy ennek a tisztségnek a betöltését mind az elõzõ Országgyûlés, mind a mai mind ez idáig még elmulasztotta. Akkor el kellett hárítani a helyi önkormányzatok szabad kialakulását, létrehozását gátló akadályokat, nem utolsósorban teljes körûen az érvényesülésüket valóban biztosító módon szabályozni kellett az emberi és az állampolgári jogokat.
Az alkotmányt az Országgyûlés 1989 õszén több ízben is módosította. Minden egyes alkalommal az elõbb felsorolt alapintézmények célszerûbb, eredményesebb mûködése érdekében.
A módosításokra szükség volt, annak árán is, hogy a gyakori változások gyengítették azt a felfogást, amely szerint az alkotmányhoz mint alaptörvényhez csak nagyon indokolt esetben és alapos megfontolások után szabad hozzányúlni. Ha majd a társadalom által is elismerten kiteljesülnek és stabilizálódnak jogállami alapintézményeink, s egy ilyen állapotnak megfelelõ alkotmányunk lesz, beleértve ebbe a helyzetbe a nemzetgazdaság alkotmányos intézményeit is, minden bizonnyal ismét érvényesülni fog az alkotmány különös tiszteletben tartása, a csak kivételesen indokolt esetben való érinthetõsége, de még inkább az érinthetetlensége. Egyelõre sajnos, még nem vagyunk ebben a helyzetben.
Itt az ideje azonban annak, hogy hozzálássunk egy új alkotmány kimunkálásához. Olyanhoz, amely híven tükrözi az új társadalmi-gazdasági berendezkedésünk alapintézményeit. Olyanhoz, amely szilárd alaptörvénye lesz a Magyar Köztársaságnak, s így azt nem más törvényekkel együtt módosítgatjuk, vagy módosítgatják, hanem az Országgyûlés annak érvényesülése, érvényesítése érdekében alkotja az új törvényeket.
Az alkotmányozás különleges eljárást és szigorú feltételeket követel. Ezért szól az alkotmányozás szabálya úgy, hogy az alkotmánnyal kapcsolatos döntésekhez az országgyûlési képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges. A jelenlegi adott parlamenti konstellációban a kormánypárti frakciók az ellenzéki képviselõk szavazatai nélkül is hozhatnának alkotmányt érintõ döntéseket. Mint azonban már szóltam róla, az alkotmány különlegesen kezelendõ törvény, ezért a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt országgyûlési képviselõcsoportjainak tárgyaló küldöttsége, sajnálatunkra a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt delegációjának kivételével arra a közös elhatározásra jutottak, hogy az új alkotmány megalkotásához nem a kétharmados szavazati arány biztos tudatában kezdenek hozzá, hanem csak az országgyûlési képviselõk legalább négyötödének egyetértésével, s így tényleges, jogilag biztosított befolyásoló szerepet garantálnak az ellenzéki frakcióknak az új alkotmány kidolgozásában és elfogadásában.
Az Országgyûlés öt frakciójának vezetõi által aláírt és a tisztelt Ház elé benyújtott törvényjavaslat elfogadása az elõbb említett jogi garanciát az alkotmány szintjén biztosítja az öt frakció szándékai szerint. Köszönöm szépen. (Taps.)