DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Amint az ismeretes, a Független Kisgazdapárt régóta napirendre kívánta már tûzni az alkotmányozási folyamatot, hiszen az 1990-es választásokat megelõzõen az alkotmányozó nemzetgyûlés mellett tört lándzsát. Ezt követõen pedig az 1990-'94-es országgyûlési ciklusban határozati javaslatot terjesztett elõ az alkotmányozási folyamat megindítása érdekében. Úgy vélte a kisgazda frakció, hogy már akkor szükség lett volna egy új alkotmány megalkotására, hiszen a kisgazda nézetrendszer szerint meg kellett volna határozni azokat az értékeket, amelyeket ez a társadalom valóban értéknek tekint, meg kellett volna határozni a prioritásokat, és ennek megfelelõen kellett volna egy új társadalmi rend kiépítésébe belekezdeni.
Az új alkotmány hiánya tehát visszatartotta a társadalmat egy egészséges célkitûzés megvalósíthatóságában. Mégis, amikor most megindult az új alkotmány megalkotásával kapcsolatos hatpárti tárgyalás, a Független Kisgazdapárt, amellett, hogy az új alkotmány létrehozását maga is szorgalmazta, a fenntartásait hangoztatta azon házszabályi módosításokkal kapcsolatban, amelyeket részleteiben majd a következõ napirendi pontnál fog kifejteni.
De legyen szabad az alkotmányozás folyamatában rámutatni arra, hogy kezdettõl az volt az álláspontunk, hogy az alkotmányozási folyamatból nem lehet kirekeszteni a társadalom döntõ többségét, mert ha egyszer a jelenleg hatályos alkotmány, illetõleg a jogalkotási törvény népszavazást tart szükségesnek az új alkotmány elfogadása tárgyában, akkor úgy gondoljuk, hogy az elõkészítésnek is sokkal szélesebbnek kell lennie, mint egy néhány fõbõl álló alkotmányelõkészítõ csoport.
Kezdettõl hangoztattuk, hogy óriási aggályaink vannak az alkotmány 25. §- ának (1) bekezdése és a jelenlegi alkotmányozási folyamat között. Most ugyanis az alkotmányozással kapcsolatban ténylegesen csak a kormány, illetõleg az alkotmányelõkészítõ bizottság által elõterjesztett javaslatok tárgyalásáról szól a jelenlegi alkotmányozási folyamat. Mi van akkor a további olyan jogalkotásra jogosultakkal, mint adott esetben az alkotmány 25. §-ából fakadóan a köztársasági elnökkel, országgyûlési bizottságokkal, bármely országgyûlési képviselõvel?
Itt külön kiemelném a függetleneket. Soha nem lehet tudni, hogy a függetlenek száma hogy alakul a parlamenti ciklus alatt. A korábbi parlamenti ciklus éppen kellõ tanulságul szolgál ahhoz, hogy bizony a független képviselõk számaránya rendkívül meglepõ módon is alakulhat egy ciklus alatt.
Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ezeket az alkotmányozási folyamatból nem lehet kirekeszteni, és talán külön kiemelném még azt, hogy kifejezetten aggályosnak tartjuk azt a megoldást, hogy az alkotmányügyi bizottság által elõterjesztett indítványokról egységesen kell szavazni, ami azt jelenti, hogy az állampolgár nem fogja tudni nyomon követni a szavazás módját, mert majd egyszerre föl fog sorolni egy nagyon jó és gyors beszédû jegyzõ képviselõtársunk valamennyiünk elismerésére pergõ nyelven...