DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Ház! Reményeink szerint utoljára módosítjuk a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. Ez az alkotmánymódosítás elõrevetíti annak reményét, hogy belátható idõn belül sor kerül a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon 1989-ben útjára indított alkotmányozó reformfolyamat lezárására. Sor kerül arra, hogy az elsõsorban az 1989-90-es években végbement és azt követõen is folytatódott alkotmányfejlõdés eredményeit - melynek következtében a korábbi sztálinista alkotmány helyett demokratikus, jogállami alkotmány jött létre - egy teljesen tiszta lapra írt, új alkotmányban integráljuk.
Mindennemû alkotmánnyal szemben alapvetõ követelmény, hogy idõálló legyen, és hogy a legszélesebb nemzeti elfogadottságot élvezze. Ilyennek kell lennie az alkotmányfejlõdésünket integráló új alkotmánynak is. E követelmények pedig csak akkor elégíthetõk ki, hogyha az alkotmányozást sikerül a kisszerû politikai kérdésektõl, hatalmi presztízsszempontoktól mentesíteni, ha sikerül a pillanatnyi politikai erõviszonyoktól függetleníteni és az alkotmányozás folyamatát a napi politika fölé emelni.
Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy e szempontokban - egy kivételével - valamennyi parlamenti párt között nemcsak elméleti, hanem gyakorlati egyetértés is tudott születni. Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Demokrata Fórum által az alkotmányozás hogyanjának kérdésében kezdeményezett hatpárti egyeztetõ tárgyalás öt párt között e "hogyan" minden részkérdésében eredményre vezetett.
Az e tárgyalások során született megállapodás az alkotmányozás fenti elvek szerinti megvalósulásának zálogául ismeri el az ellenzéki pártok tényleges részvételét az alkotmányozásban. Olyan megállapodás született, amelynek eredményeként az új alkotmány megszületése nem egyszerûen a 72 százalékos többségû koalíció belügye - amely mellett az ellenzék csak díszlet lenne -, hanem amely az eldöntendõ alkotmányos kérdéseket illetõen az ellenzéki pártok többségének egyetértését mellõzhetetlen közjogi követelményként írja elõ, egyszersmind szabaddá téve a teret az alkotmányjogi tudomány különbözõ elképzeléseinek és produktumainak, illetve a különféle társadalmi és politikai szervezetek konkrét javaslatainak végiggondolása elõtt. Mindezek tekintetében a részletes szabályokat a Házszabály-módosítás tárgyában elõterjesztett - ma második napirendi pontot képezõ - javaslat tartalmazza, így magam tartózkodni kívánok most, ebben a vitában attól, hogy válaszoljak a Torgyán képviselõtársam korábbi felszólalásában elhangzott észrevételekre.
Úgy gondoljuk, az alkotmányozás mikéntjére vonatkozóan létrejött egyetértés és megállapodás kialakulásában és megszületésében jelentõs szerepet játszott a három ellenzéki párt - az MDF, a Fidesz és a KDNP - együttmûködése, együttesen képviselt következetes, töretlen elvi álláspontja, szilárd és határozott politizálása.
(10.50)
A megegyezés létrejöttében ugyanakkor méltányolnunk kell a kormánykoalíciós többség kompromisszumkészségét és mindazok pozitív szerepét, akik a kormánykoalíció pártjaiban akár elméleti síkon, akár gyakorlati politikai tevékenységükkel kiálltak a napi politika fölé emelt s a széles körû nemzeti egyetértést feltételezõ alkotmányozás elve mellett, illetve pártjaikban elfogadtatták a konszenzusos alkotmány gyakorlati politikáját és azt, hogy ennek érdekében a társadalom és az ellenzék megkaphassa az ellenzék által igényelt közjogi garanciákat.
Õszintén reméljük, hogy a kormánykoalíció pártjait nem egyszerûen az ország nehézségei, nem egyszerûen e nehézségekkel való megbirkózás nem könnyû kormányzati feladata és a vele járó tehertételek szorító szükségessége készteti az alkotmányozásban az ellenzékkel való együttmûködésre, hanem az a bölcs belátás, hogy - legalábbis alapkérdéseinkben, a távoli jövõre kiható országos sorskérdésekben - a kormányzat és az ellenzék együttmûködése nélkülözhetetlen.
Õszintén reméljük, hogy az alkotmányozás módszerbeli kérdéseiben való egyetértés nem marad elszigetelt fecske a politika viharos egén, hanem mindazokban az ügyekben, amelyekben lehet, kormánykoalíció és ellenzék - a maga oldaláról arculatát megõrizve - a jövõben mindinkább együttmûködésre fog tudni törekedni. Azokon a területeken pedig, ahol a többpárti demokrácia viszonyai között erre értelemszerûen így nincs mód, ott is tartózkodik az ellentétek és a szembenállás fölösleges elmélyítésétõl és a politikai kultúra lassan-lassan talán mégis csak kialakuló szabályait szem elõtt tartva igyekszik a maga kormányzati vagy ellenzéki pozíciójában a köz szolgálatát kifejteni.
Tisztelt Képviselõtársaim! Õszintén sajnáljuk, hogy a Független Kisgazdapárt képviselõi nem tudtak e megállapodáshoz csatlakozni, és nem tudtak az elõterjesztõkkel közösséget vállalni. Reméljük, hogy ez az alkotmányozás ügyében nem a végleges és nem rendíthetetlen álláspontja a Kisgazdapártnak. Éppen ezért hagyta nyitva az öt párt a Kisgazdapárt részére a csatlakozás lehetõségét.
Maga az alkotmányozás szövege azzal, hogy az új alkotmány elõkészítésének részletes szabályairól szóló házszabályi rendelkezések elfogadásához az összes országgyûlési képviselõ négyötödének szavazatát kívánja meg, garanciát ad arra, hogy az alkotmányozás mikéntjére vonatkozó megállapodás - mely a Házszabályba különleges szabályként beépítésre kerül - csak az ellenzéki képviselõk legalább egy részének hozzájárulásával lehessen megváltoztatható vagy félretehetõ. Ez az alkotmánymódosítás biztosítja tehát azt, hogy az ellenzék alkotmányozásban történõ tényleges részvételét garantáló és arra közjogi biztosítékokat adó házszabályi rendelkezések ne legyenek az ellenzék legalább részleges támogatása nélkül megváltoztathatók.
Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmánymódosítás szövege ugyan az új alkotmány elõkészítésérõl beszél, de a törvényjavaslat indokolásából is kitûnik, és a hatpárti tárgyalásokon elhangzott nyilatkozatok is félreérthetetlenül alátámasztják, hogy itt az új alkotmány megalkotásának speciális és a Házszabályba most beépülõ rendelkezéseirõl van szó, azaz a következõ napirendünk során tárgyalandó Házszabály-módosítás által beépítendõ azon új házszabályokról, melyek Az új alkotmány megalkotása cím alatt a 134/A §-tól a 134/F §-ig bezárólag kerülnek a Házszabályba inkorporálásra.
Minthogy az említett garanciákat a kormánykoalíció az új alkotmány megszületéséig, illetve az 1994-ben megválasztott Országgyûlés megbízatásának megszûnéséig biztosítja az ellenzék részére, az alkotmánymódosító törvényjavaslat erre figyelemmel tartalmaz rendelkezést az alkotmánymódosítás tárgyát képezõ szabály hatályának megszûnésére.
Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Demokrata Fórum ezen általa igényelt közjogi garanciákat tartalmazó alkotmánymódosítási törvényjavaslatot támogatja, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. (Taps.)