DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság többségének elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A H/1041. szám alatt elõterjesztett és a Magyar Köztársaság Országgyûlése Házszabályának módosításáról szóló országgyûlési határozati javaslattal kapcsolatosan a bizottság tárgyalása során érdemi vita bontakozott ki.
A javaslatot támogató felszólalások rámutattak, hogy a fentiekben már említett határozati javaslat az új alkotmány elfogadásához szükséges azon garanciális szabályokat tartalmazza, mely garanciális szabályok beépítése szükséges az Országgyûlés Házszabályába. Ezen garanciális szabályok lényege az, hogy a Házszabály módosítása tegye lehetõvé, hogy az ellenzék aktív részvétele nélkül ne születhessen új alkotmány.
A módosítás szerint a felállítandó alkotmány-elõkészítõ bizottságba, amely az alkotmány elkészítésének központi szerve lenne, minden képviselõcsoport azonos létszámú képviselõt delegál. Hangsúlyozottan mutattak rá a felszólalók, hogy ezen szabályozás mellett nem érvényesülnek az 1994. évi országgyûlési választást követõen kialakult politikai erõviszonyok, tehát az alkotmány- elõkészítés munkája nem lehet része politikai ütközeteknek.
Garanciális jellegû a szabályozás azon eleme, amely kimondja, hogy a bizottság az alkotmány-elõkészítés során konszenzusra törekszik, mely konszenzusnak nem akadálya egy képviselõcsoport ellenszavazata. Az öt frakció egyetértése abban az esetben nem akadálya a konszenzusnak, ha ez az öt frakció együttesen legalább a mandátumok kétharmadával rendelkezik az Országgyûlésben.
Kiemelték a támogató hozzászólások, miszerint a Házszabály módosításának a szövege lehetõvé teszi, hogy csak azokon az alkotmányos intézményeken lehessen változtatni az új alkotmány szövegezése során, mely intézmények változtatásával legalább öt párt - feltéve, hogy kétharmaddal rendelkeznek az Országgyûlésben - egyetért. Konszenzus hiánya esetén ezen megoldás tehát megvédi a jelenlegi alkotmány azon megoldásait, mely megoldásokkal a parlamenti pártok egyetértenek, mely alkotmányos megoldások értéknek tekintendõk, s mely értékeket a parlamenti pártok a rendszerváltozást követõen hoztak létre a jelenleg hatályos alkotmányban.
Végezetül elhangzott, hogy a Házszabály-módosítás a mandátumok 28 százalékával rendelkezõ ellenzék számára nyújt garanciát a tekintetben, hogy az alkotmány-elõkészítés szakmaisága szenvedhetne csorbát, amennyiben az elõkészítõ-bizottság tevékenységével párhuzamosan a kormány, a kormánypárti frakciók vagy bárki más közvetlenül lenne jogosult az új alkotmány szövegével kapcsolatos javaslat Országgyûléshez történõ benyújtására. Ebben az esetben ugyanis könnyen elõállhatna az a helyzet, hogy a létrejövõ többpárti konszenzustól független javaslatokat fogadjon el kétharmados többség. Ezen helyzet elkerülésére állapodott meg az öt képviselõcsoport, hogy az Országgyûlés az alkotmány elõkészítése keretében csak olyan indítványokról fog érdemi döntést hozni, mely indítványok az alkotmány-elõkészítõ bizottságnak a konszenzusos elõkészítõ munkájában támogatást nyernek. Többségi álláspont szerint tehát ezen rendelkezés kifejezetten az ellenzék érdekeit szolgálja.
A fenti érvekkel szemben a bizottság elõtt egyéb álláspontok is elhangzottak. Így felmerült, hogy a javaslat szövegezése kizárja az érdemi munkából a határozati javaslatot alá nem író parlamenti pártot. Ezzel szemben a bizottság többségi álláspontja az volt, hogy ezen szövegezés senki ellen nem irányul, és bármely parlamenti párt természetesen bármikor részt vehet az alkotmányozás folyamatában. A javaslat csak és kizárólag azért szól úgy, hogy az elfogadáshoz öt parlamenti párt konszenzusa szükséges, mert többségi álláspont szerint nyilvánvalóan az alkotmányozás folyamatát bénítaná meg, ha minden kérdésben hatpárti konszenzusra lenne szükség.
Ugyancsak elhangzott a bizottsági vita folyamán, hogy a javaslat alkotmányos elveket sért, mert nem teszi lehetõvé, hogy a köztársasági elnök vagy független képviselõ közvetlenül a parlamenthez nyújtson be az új alkotmánnyal összefüggõ törvényjavaslatot. A javaslat szerint ugyanis az alkotmány-elõkészítõ bizottság csak a kormány vagy a képviselõcsoportok által elõterjesztett javaslatokról és tárgyalási anyagokról tárgyalhat. Az országgyûlés napirendjére viszont csak az alkotmány-elõkészítõ bizottság által elõterjesztett javaslat kerül. A fenti álláspont tehát lényegében a javaslat szövegében a köztársasági elnök, illetõleg a független képviselõk törvénykezdeményezéssel kapcsolatos jogainak csorbítását látja. Ezen állásponttal szemben a többség véleménye az volt, hogy a jelenlegi hatályos Házszabály sem biztosít a független képviselõk számára a képviselõcsoportokkal azonos jogokat. Így a képviselõcsoportok a jelenlegi Házszabály alapján is több jogosítvánnyal rendelkeznek, mint a független képviselõk.
Elhangzott továbbá, hogy a törvényalkotáshoz való jog nem értelmezhetõ akként, hogy az automatikusan a benyújtott javaslatnak az Országgyûlés napirendjére kerülését is jelentse. A Házszabály általános rendelkezései értelmében a napirendre kerülésrõl a házbizottság dönt. A házbizottság tehát bármikor megakadályozhatja bármely törvényjavaslat napirendre kerülését. Azzal, hogy a javaslat szerint az új alkotmány elõkészítése során az Országgyûlés napirendjére kizárólag az alkotmány-elõkészítõ bizottság által elõterjesztett javaslat kerülhet, nem történik más, mint hogy az Országgyûlés jelen javaslat elfogadásával átveszi e körben a házbizottság hatáskörét. Így tehát a többségi álláspont szerint alkotmányos elvek nem sérülnek.
Elhangzott végül a javaslat bizottsági tárgyalása során, hogy kifogásolható azon megoldás, hogy az új alkotmány elõkészítése során azon jogintézményekben, melyekben konszenzus nem keletkezik, a jelenlegi alkotmány szövegezése marad hatályban. Ezen álláspont szerint az alkotmány-elõkészítés során született új szöveg, továbbá a jelenleg hatályos alkotmány szövege között koherenciazavar keletkezhet. Többségi álláspont szerint ez a veszély valóban fennállhat, de csupán ez a megoldás biztosítja a konszenzus hiánya esetére a jelenlegi alkotmány értékeinek megõrzését, és ezen koherenciazavar az alkotmány szövegezése során nyilvánvalóan kiküszöbölhetõ lesz, különösen akkor, ha az alkotmány-elõkészítésben részt vevõ pártok valóban mindent megtesznek az új alkotmány létrejötte érdekében.
A fentiekre figyelemmel a bizottság arra a többségi álláspontra helyezkedett, hogy a benyújtott javaslat mind egészében, mind részeiben szükséges, és sem az alkotmánnyal, sem más törvénnyel nem ellentétes. Erre figyelemmel a bizottság a határozati javaslatot 12 igen és 2 ellenszavazat mellett tárgysorozatba-vételre és általános vitára ajánlotta. (Taps.)