DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Ház! Mint azt Kónya Imrétõl, az elõterjesztõk képviselõjétõl hallhattuk, az elõttünk fekvõ Házszabály-módosítást tartalmazó országgyûlési határozati javaslat azon speciális szabályokat kívánja a Házszabályba ültetni, amelyek az új alkotmány megalkotásának eljárási menetében közjogi garanciákat képeznek az ellenzék számára az alkotmányozásban való tényleges részvételük biztosítására.
Ezek a garanciális szabályok biztosítják azt, hogy az új alkotmány megalkotására a napi politikai erõviszonyoktól függetlenítve, a napi politika fölé emelten, a lehetõ legteljesebb nemzeti egyetértés mellett kerüljön sor, azaz érvényesüljenek mindazok az elvek és szempontok, amelyeket a korábbi napirendi pont kapcsán itt többen hangsúlyoztak. Ezen elvek jelentõségét és az ezek érvényesülésére vonatkozó megállapodás létrejöttét már értékeltük az imént tárgyalt alkotmánymódosítási vitában. Az ott elmondottak természetesen ennél a témánál is igazak és érvényesek. A továbbiakban a Házszabály- módosítási javaslat legfontosabb elemeit kívánom értékelni.
Igen lényeges elvi kérdésnek tartjuk, hogy egy demokratikus jogállami alkotmány megalkotásában a közjogi szerepet minden tekintetben a népszuverenitás letéteményesének: alkotmányozó nemzetgyûlés hiányában az Országgyûlésnek kell gyakorolnia. Ez a szempont, éppen a népszuverenitás elve folytán, egy tekintetben szenvedhet megszorítást: az új alkotmány megalkotásához elõírható annak népszavazáson történõ megerõsítése.
Már most megjegyzem, hasonlóképpen Hack Péterhez -, aki az elõzõ napirendi pontnál tért ki erre a kérdésre -, hogy az új alkotmány megalkotására vonatkozó tárgyalások során az MDF is támogatni fogja a népszavazás útján történõ megerõsítést. Külön hozzáteszem, hogy egyébként a hatályos népszavazási törvény ezt ma kifejezetten így is rendeli.
Az egyébként nálunk történelmi elõzmény nélküli alkotmányozó nemzetgyûlés gondolatát ma praktikus szempontokra tekintettel - gondolok itt elsõsorban az egymással párhuzamosan mûködõ két törvényhozó típusú testület létével szembeni ellenérvekre - elvetik a pártok. Miután azonban az alkotmány egyfelõl a nemzet, a nép sorsát alapvetõen meghatározó norma, másfelõl pedig törvény is, mégpedig alaptörvény, ezekbõl következõen az már semmiképpen sem mellõzhetõ, hogy megalkotásában közjogi értelemben annak a közjogi szervnek, annak a közjogi testületnek kell a szerepet vállalnia, amely mint a népszuverenitás letéteményese képviseli a nemzet, a nép egészét egyrészrõl, másrészrõl pedig ellátja a törvényhozás feladatát.
(11.50)
Az elõbbiekbõl következõen az alkotmány megalkotása még elõkészítés szintjén sem kormányzati ügy. Ezért igen jelentõs a javaslat azon rendelkezése, mely az új alkotmány kidolgozását, az alkotmány-törvényjavaslat elõterjesztését az Országgyûlés e célra speciálisan létrehozott bizottságára bízza.
Kétségtelen, hogy a javaslat formailag nem érinti a kormánynak azt a jogát, hogy alkotmány-törvényjavaslatot terjesszen elõ, s az alkotmány azon rendelkezése is érintetlen marad, hogy a kormány javaslatai automatikusan tárgysorozatba kerülnek, de ezektõl függetlenül a javaslat szerinti 134/e) szakasz (3) bekezdése az alkotmányjavaslat napirendre vételében az alkotmányelõkészítõ bizottság által elõterjesztett javaslatnak biztosít kizárólagosságot. E rendelkezés értelmében tehát, illetõleg e megoldási rendszer értelmében, a javaslat az Országgyûlés által felállítandó alkotmányelõkészítõ bizottságnak biztosítja az alkotmány elõterjesztõjének közjogi szerepét. Ez a megoldás természetesen nem zárja ki annak a lehetõségét, hogy a kormány maga is akár az új alkotmány egészére, akár egyes részkérdésekre nézve javaslatokkal élhessen. Ellenkezõleg, a 134. § (2) bekezdése kifejezetten megemlíti a kormány által elõterjesztett javaslatot, illetve tárgyalási anyagot, mint olyat, melyet az elõkészítõ bizottság megtárgyalhat.
Ez az említett jogszabályhely egyébként korlátozza, valóban korlátozza a tárgyalásra kerülõ anyagok körét annyiban, hogy a kormányon túl csak a képviselõcsoportok által elõterjesztett tárgyalási anyagok megtárgyalási lehetõségét biztosítja. Ezzel kapcsolatban azonban mi is szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, miután mások is utaltak arra, hogy bár a parttalan tárgyalások elkerülése végett e korlát felállítása valóban feltétlenül szükséges, mindez nem zárja ki annak lehetõségét, hogy az egyes képviselõcsoportok útján a különbözõ társadalmi, szakmai szervezetek, és természetesen az alkotmányjog tudománya mûvelõinek véleménye is megtárgyalásra és végiggondolásra kerülhessen.
Csak egy gondolat erejéig utalok arra a házszabályi rendelkezésre, amely meghallgatások lehetõségét tartalmazza e tekintetben, itt is van arra jogi lehetõség, ebben a Házszabályban, hogy ne csak olyan gondolatok legyenek megismerve és legyenek végiggondolva, amelyek parlamenti képviselõk fejében forduljanak meg. Magunk is úgy gondoljuk, és ezt nagyon fontos hangsúlyozni, éppen Torgyán képviselõ úr aggályaira válaszként is többek között, hogy az alkotmányozás ügye nem a pártok ügye, nem a képviselõknek az ügye, ennél sokkal szélesebb ügy. Itt a tudomány eredményei nem mellõzhetõk. Az egyes társadalmi szerveknek vagy szakmai szervezeteknek, Független Jogász Fórumnak és másféle szervezeteknek a véleményét végig kell gondolnunk, meg kell vizsgálnunk, és ezeket a véleményeket, ahogy Hack Péter a korábbi napirend kapcsán említette - behozva a Ház falai közé, ennek a bizottságnak hasznosítania kell.
Tehát ezzel a lehetõséggel a magunk részérõl kifejezetten élni is kívánunk, hiszen a széles körû egyetértésen, a nemzeti konszenzuson alapuló alkotmány megalkotásához mellõzhetetlen a sokirányú vélemények megismerése és megtárgyalása, még egyszer, különösen ideértve az alkotmányjog jeles mûvelõinek álláspontjait.
Visszatérve még a kormány szerepére, szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az alkotmány-elõkészítõ bizottság aligha nélkülözheti az igazságügyi tárca szakértõinek kodifikációs közremûködését. Ezt szolgálja a 134/f/ szakasz (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy az alkotmány-elõkészítõ bizottság ülésein állandó megbizottként a kormány képviselõje részt vehet.
Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Demokrata Fórum elfogadja azt a megoldást is, hogy az alkotmány-elõkészítõ bizottság ne csak az elõterjesztõ, hanem az alkotmány-törvényjavaslat vitája során a kijelölt parlamenti bizottság feladatát is ellássa. Elfogadja azokat az érveket, miszerint e feladatnak, mármint a kijelölt parlamenti bizottság feladatának a parlament állandó jellegû alkotmányügyi bizottságára történõ rábízása felesleges kettõzéshez vezetne. Az alkotmány-elõkészítõ bizottság sajátos jellegû, közjogi, politikai súlyát kiemeli, hogy annak elnöke az Országgyûlés elnöke.
Az alkotmány-elõkészítõ bizottság napi politika fölé emelését több intézkedés is, vagy több rendelkezés, szabályozás is jelzi.
Egyfelõl az a rendelkezés, mely a parlamenti erõviszonyoktól függetlenül biztosítja azt, hogy mindegyik pártfrakció azonos számú, azaz négy-négy képviselõt delegálhasson a bizottságba, továbbá az a rendelkezés, mely szerint minden pártfrakciónak egy szavazata van. A napi politikai erõviszonyoktól való függetlenítést biztosítja az a rendelkezés is, ez jelképértékû inkább, de nyilván jelentõs, amely elõírja, hogy az Országgyûlés elnökének akadályoztatása esetén a bizottság üléseit a képviselõcsoportokból erre kijelölt tagok felváltva vezetik.
Alapkérdésnek tartjuk, tisztelt képviselõtársaink, azokat a garanciális szabályokat, melyek az új alkotmány megalkotásában az ellenzéki pártfrakciók többségének az egyetértését, mármint a koalíciós pártokkal való egyetértését írják elõ. Ennek értelmében - bocsánat, pontosítom, Kónya Imrére is utalva - legalább az egyik koalíciós párttal való egyetértését írják elõ.
Ennek értelmében az alkotmány-elõkészítõ bizottság határozatainak meghozatalához legalább öt frakció egyetértése szükséges, mint azt már ma hallottuk, és ezenkívül még az is, mint együttes feltétel, hogy a javaslatot támogató képviselõcsoportok tagjainak száma eléri a képviselõk kétharmadát. Ez utóbbi szabály vagy feltétel egyébként azt az ugyancsak paradox esetet kívánja kizárni, hogy netán olyan ötpárti megegyezés szülessék, amely esetben a pártfrakciók mögött - mármint az egyetértõ pártfrakciók mögött - nem áll összesen legalább kétharmados többség. Hiszen azt ne felejtsük el, és ez lesz majd válasz Torgyán képviselõ úr aggályainak zömére, hogy az a szabály érintetlenül marad, hogy a plenáris ülésen az Országgyûlés kétharmados többséggel fogja elfogadni az új alkotmányt.
Éppen erre tekintettel tartjuk nagyon lényegesnek azt, hogy rögtön már a témára térjek, azt a garanciális rendelkezést, amely, annak érdekében, hogy módosító indítványokkal ne lehessen az alkotmány-elõkészítõ bizottságban kialakult, minimálisan ötpárti egyetértést megkerülni, csak azokat a javaslatokat engedi az Országgyûlés ülésén szavazásra bocsátani, melyek legalább ötpárti támogatást élveznek. Tudniillik, tisztelt képviselõ úr, ha ez nem így lenne, akkor ez a bizottság hiába jutna az összes alkotmányos kérdésben ötpárti egyetértésre, hiába lenne az számunkra biztosítva, hogy az ellenzéki pártokból is legalább, pártfrakciókból is legalább háromnak egyet kell érteni a nagyobbik kormánypárt elképzeléseivel, akkor fölállhatna itt, elnézést kérek, csak a példáért mondjuk, mi reméljük, hogy kizárt egy ilyen visszaélésnek az elõfordulása, akkor fölállhatna itt egy képviselõ, hadd ne nevezzek a példa kedvéért frakcióminõséget hozzá, és beterjeszt egy módosító javaslatot, ami felborítja, ami szembenáll az ötpárti bizottságban létrejött konszenzussal, és azt szépen a Ház kétharmaddal meg tudja nyugodtan szavazni, és ezzel az ellenzék be lett csapva, ki lett játszva. Ezt a lehetõséget kívánja kizárni az a megoldás, amelyik kiköti, hogy csak olyan módosító javaslat kerülhet a plénum elé szavazásra, ez nem azt jelenti, hogy nem tárgyalunk róla, Torgyán képviselõ úr, ez csak azt jelenti, hogy szavazásra olyan kerül a plénum elé, melyben az öt párt egyetért annak a támogatásában. És ugyane szabály, ugyane gondolkodás miatt kerül ki a 106. § (3) bekezdése is, amit képviselõ úr sérelmez, hiszen ha egy frakció önálló szavazást kérhet valamelyik javaslat tekintetében, akkor valamelyik frakció megteheti, hogy egy, egységesen, a bizottságban egységesen elfogadott csomagból valamit, ami neki kedves, kiragad, azt megszavaztatja, és a többit nem szavazza meg.
Ezek a garanciák nagyon is végig lettek gondolva, és ebben a végiggondolásban, ezt hadd tegyem hozzá, a Kisgazdapárt megfigyelõi is, akik a hatpárti egyeztetésen azért ott voltak, egyetértettek. Azt tudom, hogy nem írták alá a megállapodást, és nem is azt mondom, de ezeknek a technikai garanciáknak az ésszerûségében, szükségességében és indokoltságában semmiféle jog nem csorbul itt, Torgyán képviselõ úr.
(12.00)
Szabadjon megemlíteni azt is, hogy egyébként az, hogy nem minden javaslat kerül be automatikusan a plénum elé szavazásra, nem ennek a Házszabály- módosításnak az újítása. Tudjuk jól, hogy azok a képviselõi javaslatok, amelyek a bizottságokban nem kaptak legalább egyharmados támogatást, általános szabály szerint nem kerülnek be a képviselõházba. Itt most ezt magasabb szintre emeljük, hogy egyik párt se játszhassa ki a négyötödös többségnek a bizottságban kialakult egyetértését. Tényleg, én is csak azt tudom mondani Vastagh miniszter úrnak a korábbi napirendnél elhangzott zárószavaira, hogy örüljünk végre, hogy ezekben a nagyon kényes kérdésekben sikerült kormánypártnak és ellenzéknek végre valahára - annyi mindenben van éles vita közöttünk, de végre ezekben a kérdésekben sikerült - megállapodásra jutni.
Mindezek végiggondolása mellett szeretném, hogyha képviselõ urat sikerülne az aggályai felõl - és azok alaptalansága felõl - megnyugtatni.
Természtesen - mint arra utaltam - a különbözõ olyan elképzelések, amelyek nem kapják meg a bizottság négyötödös támogatását, nem lesznek abban az értelemben kiszorítva, hogy nem lehet érvelni mellettük. Lehet érvelni mellettük a bizottsági ülésen, lehet érvelni mellettük, elõ lehet azokat adni az Országgyûlés plenáris ülésén. Ebben senki nem fog senkit sem korlátozni, de még egyszer mondom, hogy azok a szabályok, amelyek itt garanciaként állnak, éppen az ellenzéket védik. Tessék végiggondolni: ha ezt a szabályt föladjuk, akkor lehet, hogy biztosítjuk azt, hogy mindenki idehozhatja a javaslatát, viszont akkor agyonütöttük az egész garanciális rendszert, akkor gyakorlatilag a 66 százalékos szavazógép érvényesülne. Tessék eldönteni, melyik a jobb, és melyik a rosszabb. Úgy gondolom, teljesen egyértelmû, hogy ez az a garanciális rendszer, ami a legszélesebb körû konszenzus érvényesülését biztosítja.
Tisztelt Országgyûlés! Külön elvi üzenete van a javaslat azon elemének is, amely elsõdleges funkciójában azt biztosítja, hogy a bizottság mindenképpen pozitív eredménnyel mûködjön. Arra a szabályra gondolok, amely elõírja, hogy ötpárti egyetértés hiányában az alkotmány hatályos rendelkezései épülnek be az új alkotmányba. E szabály - elsõdleges funkcióján túl - azzal az elvi üzenettel rendelkezik, hogy mintegy subsidiariusan irányadónak fogadja el a nemzeti kerekasztal-tárgyalások során és az azt követõ alkotmánymódosítások útján megszületett demokratikus, jogállami alkotmányunkat. Kifejezi azt, hogy nem a meglevõ alkotmányos rendszer és fejlõdés meghaladásáról, nem a meglevõ alkotmányos rendszer és fejlõdés leváltásáról, felváltásáról van szó, hanem a tökéletesítése jegyében történõ integrálásáról, elismerve a hatályos alkotmányunk kidolgozásában részt vállalóknak az alkotmányos és demokratikus magyar jogállam megteremtésében szerzett érdemeit.
Tisztelt Országgyûlés! Minthogy ez a Házszabály-módosítási javaslat - a benne foglalt közjogi garanciák idõbeli biztosítását tekintve - az alkotmánymódosítás sorsát osztja, ebbõl következõen az idõbeli hatálya az új alkotmány hatálybalépéséig, illetve az 1994-ben megválasztott Országgyûlés megbízatásának megszûnéséig terjed.
Tisztelt Képviselõtársaim! A már elhangzott ellenvéleményekre is válaszolva: látható, hogy a most tárgyalt Házszabály-módosítási javaslat az új alkotmány megalkotásában a társadalmi-politikai tényezõk egyetértését a megteremthetõ legmagasabb mértékben kívánja elõírni és biztosítani. Itt megint kitérnék Torgyán képviselõ úrnak egy hasonlatára. Õ az 1989-es kerekasztal- tárgyalások mûködését olyannak ábrázolta, amely a jelenlegi javaslathoz képest demokratikusabb és megfelelõbb volt. Én ezt messzemenõen nem osztom, annál is inkább, mert a kerekasztal-tárgyalások létrejöttét egy speciális politikai és - ha tetszik - közjogi helyzet tette elkerülhetetlenné és szükségessé - nem volt legitim parlament. Parlament volt, de az nem volt szabadon választott - mint ahogy arról Trombitás képviselõ úr is beszélt -, és a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokra azért került sor, hogy a hatalom tényleges birtokosa, az állampárt az ellenzékiséget fölvállaló szervezetekkel tárgyaljon egy olyan idõleges megoldásról, ami a demokratikus átmenetet biztosítja, azzal, hogy ezt, az akkor nem szabad választások útján létrehozott parlament egy fejbólintással - ahogy Trombitás Zoltán mondta - vállalta jóváhagyni, illetve az állampárt vállalta azzal jóváhagyatni. Ezt az analógiát idevonni nem lehet. Ez a parlament - az alkotmány egyébként hatályos rendelkezései értelmében is - jogosult az új alkotmányt megalkotni.
Összefoglalva: Ez az alkotmány nem annak a 24 képviselõnek az alkotmányos javaslata lesz, akik ebben a bizottságban helyet fognak kapni. Hiszen minden pártfrakció delegációja a maga pártjának, pártfrakciójának a véleményét képviseli, és ezek mögött a pártok, pártfrakciók mögött - a '94-es választások eredményeit alapul véve - a választópolgárok - a választásokon részt vett választópolgárok - 85 százaléka áll. Ezen túlmenõen, mint azt már többektõl hallottuk - magam is utaltam rá -, ezek a pártok nyilvánvalóan nem a maguk szûk körû alkotmányjogi spekulációját fogják itt, ebben a bizottságban áterõltetni, hanem végiggondolják majd a pártjaik körén kívülrõl származó javaslatokat is, és az abból hasznosíthatókat bizonyára be fogják építeni a javaslatba.
Végül: a Magyar Demokrata Fórum részérõl reméljük, hogy a folyamat végére népszavazás tehet majd pontot, azaz az Országgyûlés által széles konszenzussal megalkotott új alkotmány sorsát maga a nép döntheti el. Aligha lehetséges ennél demokratikusabb alkotmány. Ahogy azt Hack Péter mondta, én is csak megismételni tudom: egy törvényt, egy alkotmányt megfogalmazni egyszerre több ezer szervezet, egyszerre tízmillió állampolgár nem tud. Ez fizikai lehetetlenség, ennek a technikáját még a világon - tisztelt képviselõtársaim - sehol sem találták föl. De igenis kialakítható egy olyan eljárás, amely a többpárti demokrácia mûködéséhez illeszkedve, a lehetõ legdemokratikusabb módon - a többféle társadalmi és politikai tényezõk véleményének megismerését és mérlegelését is lehetõvé téve - biztosítja az új alkotmány megalkotását, egyszersmind letéve a nép kezébe az így létrejött mû sorsát.
A jelen házszabályi javaslat biztosítja e követelmények érvényesülését, ugyanakkor nem érinti az új alkotmány feletti népszavazás intézményét. Ezért ezt a javaslatot támogatjuk, elfogadását nagyon fontosnak tartjuk, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánljuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)