DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Azért jelentkeztem már elõre, írásban, mert az alkotmányügyi bizottság kisebbségi elõadójaként nyilvánvalóan nem lehetett minden olyan kérdésre kitérni, amelyre a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja szeretné a figyelmet felhívni. Így legyen szabad azzal kezdenem, hogy többször történt ma már hivatkozás az alkotmányozási folyamat és a Házszabály-módosítás kapcsán arra az elvre, amelyet népszuverenitási elvként ismernek, és Salamon képviselõ úr is elõttem a népszuverenitás letéteményesére hivatkozott az Országgyûlés szerepével kapcsolatban. Holott én éppen azt kifogásolom - és kifogásolja a Független Kisgazdapárt egész frakciója -, hogy ezzel a Házszabály-módosítással pont az ellenkezõje történik annak, ami a népszuverenitásból fakadna. Hiszen nemhogy tízmillió ember nem juthat hozzá az alkotmányozási folyamathoz - amint azt Salamon képviselõ úr itt kipoentírozta -, de legyen szabad hangsúlyoznom: az a 386 sem, akit - a Magyar Köztársaság alkotmányából és a Házszabályból, az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvénybõl fakadóan - ez a jog megillet.
(12.10)
És itt van nekem a legnagyobb gondom, hogy a 386 képviselõ jogait is szûkíti! Félreértés ne essék, nem az én jogaimat szûkíti, mert nekem elõbb- utóbb azt kell mondanom, hogy nem hagyom a pártomat kirekeszteni ebbõl a folyamatból, és belépünk az alkotmányozási folyamatba - én ott leszek az öt, illetõleg a hat ember között. De az igen tisztelt képviselõtársaim nem lesznek ott, és nem árt, ha erre most figyelnek fel, mielõtt megszavaznák ezt az elõterjesztést. Hiszen hogyan fognak tudni akkor önök a választópolgáraik akaratának eleget tenni, ha önöknek nem lesz meg ez a lehetõsége? Mert a Házszabály módosításának rendelkezései azt tartalmazzák - a 134/E § (2) bekezdése - , hogy "Az alkotmány-elõkészítõ bizottság csak a kormány vagy a képviselõcsoportok által elõterjesztett javaslatokról és tárgyalási anyagokról tárgyalhat". Ki van tehát rekesztve az alkotmány 25. § (1) bekezdésben írt azon joguk, amely közvetlenül az önök elõterjesztésének a parlament plenáris ülése elé való vitelét jelenthetik.
Tehát én úgy gondolom, miután az alkotmány 2. § (2) bekezdése a népszuverenitásról nem úgy rendelkezik, amint arra Salamon képviselõ úr hivatkozott, hanem akként: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja", akkor tessék megengedni nekem, hogy azt mondjam, itt már az alkotmány 2. §-át is kiiktatták, mert ettõl kezdve nem igaz az, hogy minden hatalom a népé! Erre egyébként rámutattam a köztársaságielnök-választással kapcsolatos népszavazási kezdeményezés elutasításakor is, amikor azt mondották, hogy nem lehet a nép kezdeményezésére az alkotmányt módosítani.
Tessék nekem akkor megmondani, ha egyszer a népszuverenitást nem tudja választott képviselõi útján gyakorolni, mert önöknek nem lesz meg az alkotmány-elõterjesztési vagy alkotmánymódosítás-elõterjesztési joguk, akkor vajon mi marad a Magyar Köztársaság alkotmányának 2. §-ából? Az pedig, hogy közvetlenül gyakorolja a népszuverenitást, már szóba sem jöhet, miután önök döntöttek úgy néhány nappal ezelõtt, hogy a nép nem terjeszthet elõ ezzel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést. Tehát akkor ez az egész alkotmányos rendelkezés nem igaz, mert helyette igaz az, hogy öt vagy hat képviselõ jogosult eldönteni, mi legyen a következõ alkotmány szövege. Mi ebben látjuk a veszélyt, ezért szólalunk fel ellene! Nem az önmagunk jogait féltjük, hisz a mi jogaink végül is biztosítva vannak a kérdés bizonyos részében, mert legalább ott lehetünk a bizottságban, elõterjeszthetjük, amit akarunk. Más kérdés az, hogy én távolról sem úgy látom a Házszabály 106. § (3) bekezdésének kirekesztését, mint arra Salamon képviselõ úr hivatkozott; pont ellentétesen: én egy rendkívül fontos garanciális elem félretételének tekintem a Házszabály 106. § (3) bekezdését. Mert tessék elõvenni a Házszabállyal kapcsolatos vita jegyzõkönyvi anyagát, különösképpen azt a vitát, ami az alkotmányügyi bizottság elõtt lezajlott ezzel kapcsolatban! Akkor a Házszabály 106. § (3) bekezdése akként nyert felvezetést, hogy itt egy igen fontos demokratikus, olyan garanciális elemrõl van szó, amely a frakciók számára biztosítja azt a jogot, hogy az általuk fontosnak vélt módosítványokat, legalábbis a legfontosabb elõterjesztéseket illetõen, szavazásra a Ház elé hozhatják. Ha egyszer mi fontos kérdéseket a Ház elé kívánnánk hozni és arról nem lehet szavazni, akkor tessék már megmondani, mit jelent ez a jog?! Akkor nyilvánvalóan ez egy rendkívül beszûkült jogot jelent, amely a valóságban csak egy látszatjoggá degradálódik.
Tehát a Független Kisgazdapárt semmilyen körülmények között nem tudja elfogadni, hogy 386 képviselõ helyett öt vagy hat képviselõ dönthessen; mint ahogy nem tudja elfogadni azt a megoldást sem, hogy ebben az esetben kirekesztõdjön az alkotmányban írt valamennyi törvénybeterjesztésre jogosult, amint már arra utaltunk, többek között a bizottságok is. Mert azzal, hogy az öt- vagy hattagú alkotmány-elõkészítõ bizottság... - azért beszélek öt vagy hat tagról, mert amint azt önök is tudják, elvileg minden frakcióból négy tag van benn, de elég, ha egy van jelen, akkor már határozatképes; és gyakorlatilag ez így fog mûködni, mert aki jogszabály-elõkészítésben közremûködött már, az tudja, hogy miután egynek van szavazata, nem is kell, hogy ott legyen a többi három. Tehát gyakorlatilag öt vagy hat ember kezében fog összpontosulni a teljes alkotmányozási folyamat. Ez pedig a népszuverenitás letéteményeseként enyhén szólva groteszk megközelítése a fogalomnak.
Ami magát a népszavazást illeti:
Itt is hadd utaljak arra, hogy az 1989. évi XVII. törvény kifejezetten elõírja a népszavazás szükségességét. Tehát itt nem valamiféle kegyet gyakorol bárki, ha arra hivatkozik, hogy majd a végén népszavazás kell! Csak kérdezem én: mirõl fog a nép szavazni, ha egy elõterjesztés lesz, és az ellenvélemény nem jelenhet meg? Mibõl fog választani a nép? Megint ugyanaz lesz, mint a 99,99 százalékos állampárti idõben? Úgy gondolom, ne csodálkozzanak akkor, ha én azt mondom, hogy az elõkészítés folyamata nem az Országgyûlés... - Salamon képviselõ úr ezt is összekeverte! Én nem a '90 elõtti Országgyûlésrõl beszéltem, arról nyilvánvalóan nem lehet más véleményem, mint neki, hogy az nem volt egy legitim Országgyûlés - a Független Kisgazdapárt mindig is ezt az álláspontot képviselte. De azt mondom, ott legalább megpróbálták akkor az alkotmány-elõkészítésbe bevonni mindazokat, akiknek ezzel kapcsolatban tényleges véleményük volt, politikai akaratukat szerették volna kinyilvánítani. Itt ugyan elviekben megkérdezhetem X egyetemi tanárt vagy bárkit, mi az õ véleménye, de nincs intézményesen biztosítva a részvétele az alkotmányozási folyamatban! Ez az, amely a Független Kisgazdapártot itt ellenvélemény megfogalmazására ösztökéli.
Ami a következõ problémakört illeti, az a módosított Házszabálynak abból a rendelkezésébõl fakad, hogy ez az alkotmány-elõkészítõ bizottság az 1994-ben megválasztott Országgyûlés megbízatásának megszûnéséig mûködik. Tehát adott esetben ez mûködhet 1998. szeptemberig, és 1998. szeptemberig be van szûkítve az egész alkotmányozás teljes lehetõsége, mert hiszen az alkotmányozó bizottság jogosultan mûködik most a megállapodás szerint a következõ országgyûlési képviselõi választásokig, az új Országgyûlés hivatalba lépéséig.
(12.20)
Ez egy borzasztó hosszadalmas folyamat, tehát szerintünk mindenképpen le kellene szûkíteni az alkotmányozó bizottság mûködési határidejét. Ezzel kapcsolatban a Kisgazdapárt megfontolja, hogy ne kezdeményezzen-e egy olyan módosítást, ami a bizottságot arra ösztökéli, hogy ha már belekezdett a munkába, akkor azt minél elõbb fejezze be.
Mi úgy gondoljuk, ha a Házszabály-módosítás úgy megy keresztül, ahogy az jelenleg van, az akkor nemcsak azt az elképzelhetetlenül furcsa helyzetet jelenti, hogy adott esetben egy teljes képviselõcsoport ki van zárva a teljes alkotmányozási folyamatból, és ki vannak zárva - mint mondottam - mindazok, akiket az alkotmány 25. § (1) bekezdése felsorol, hanem más házszabályi rendelkezéseket is sért ez az elõterjesztés. Tessék már nekem megmondani, ha a mi frakciónk nem terjeszthet elõ külön, a többiek véleménye dacára saját véleményt, akkor miként fog mûködni például a Házszabály 61. §-a, amely a név szerinti szavazással kapcsolatban rendelkezik. Akkor vajon ha én nem terjeszthetem be a saját véleményemet - amellyel kapcsolatban eddig a Házszabály 61. § (1) bekezdése alapján név szerinti szavazást kérhettem -, akkor miképpen fogom tudni a név szerinti szavazást a Házszabály megfelelõ rendelkezése alapján érvényesíteni? Akkor ez is írott malaszttá szûkül, aminek tényleges tartalmi eleme már nincs is.
Úgy gondolom - és ezzel a gondolatsorral kívánom befejezni a felszólalásomat, hiszen nem kívánom a korábbi érveimet megismételni -, hogy végül is semmiféle veszély nem származna abból, ha úgy bonyolódna le az új alkotmányozási folyamat, hogy se az országgyûlési képviselõk, se a bizottságok, se - adott esetben - a köztársasági elnök alapvetõ jogait nem szûkítenénk, tehát meghagynánk ezeket a jogosultságait, és meghagynánk a frakciók jogosultságait arra, hogy ha valamit másként látnak, mint a többiek, akkor frakciódöntés alapján szavazásra a plenáris ülés elé hozhassák a kérdést. Ebben az esetben fontos garanciális elemek lennének valóban az alkotmányozási folyamat tisztasága, alkotmányossága vonatkozásában. Tehát a Kisgazdapárt felvetéseinek döntõ többsége elesne egy ilyen rugalmas állásfoglalás esetén, mely rugalmas állásfoglalás semmi többet nem jelent, mint a jelenleg meglévõ jogok megtartását, mert azt hiszem, alapelvként valamennyien egyetérthetnek abban, hogy az alkotmányos alapjogokat nem szabad szûkíteni, mert az a jogállamiság sérelmét jelenti. Az alkotmányos jogokat bõvíteni kell. Ha tehát a meglévõ jogokat megtartjuk, akkor az alkotmányosságot védjük.
A Független Kisgazdapárt ezért kéri az igen tisztelt Házat arra, hogy támogassák jelenlegi határozott állásfoglalását - hogy akként ne hagyják jóvá a Házszabály-tervezet módosítását.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)