POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A közoktatási és a szakképzési törvényt magam sem tartom hibátlan alkotásnak, sok olyan pontot ismerek benne, amely módosításra szorul és módosítani is kell, de ezzel nem vagyok egyedül az egykor volt kormánypárti képviselõk között sem.
Mondandóm lényege az, amire ön válaszolt: végül is önök ezt a folyamatot párhuzamosan képzelik el most; a stratégia vitáját és a törvény módosítását párhuzamosan kívánják megvalósítani. Én ezt helytelennek tartom. Azt gondolom, elõször a hosszú távú célokat kell tisztázni, és utána az ehhez vezetõ utakat, eszközöket. De ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül. Ezt a véleményt fogalmazták meg önök a kormányprogramban is. Azt mondták - bár erre mostanában már fölösleges vagy a nevetség veszélye nélkül hiábavaló hivatkozni -, ez a kormányprogram úgy fogalmazott, hogy a közoktatás fejlesztését meghatározó hosszú távú célokat a parlamentnek kell elfogadnia, és erre kell alapulnia majd a törvények módosításának. Én belátom, hogy ezt a tervüket, elhatározásukat megváltoztatták, de nem örülök neki, és politikailag veszélyesnek tartom ezt.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)