KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Mindenekelõtt szeretnék köszönetet mondani azért a segítõkészségért, amelyet a törvényjavaslat vitájában tapasztaltam. Képviselõtársaim aktív közremûködése változatlanul alátámasztja, hogy a foglalkoztatás, a munkanélküliség kiemelt helyet foglal el a közéletben, és az átalakuló gazdaság egyik legfontosabb, a munkaképes lakosság jelentõs hányadát érintõ problémája.
Természetesen egyetértek azokkal az észrevételekkel - kormánypártiakkal és ellenzékiekkel egyaránt -, amelyek a foglalkoztatási törvény gyakori módosítását kifogásolták, ugyanakkor a kormánytól koncepcionális módosítást kértek számon.
Tájékoztatom az Országgyûlést és képviselõtársaimat, hogy a törvény átfogó módosítása változatlanul napirenden van. A minisztériumban már az elmúlt év vége óta folyik az ezzel kapcsolatos szakmai munka. (Folyamatos zaj.) Elgondolásunk szerint az új foglalkoztatási törvény olyan keretjellegû törvény lenne, amely a megváltozott munkanélküliségi helyzethez jobban alkalmazkodik, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról részleteiben nem rendelkezik, a munkaerõpiaci szervezet átalakítása mellett a hatósági tevékenységgel szemben a szolgáltatást, az emberközpontú munkát helyezi elõtérbe; ugyanakkor valamennyi érintett részére azonos színvonalú ellátást garantál.
A törvény átfogó módosítását azonban komoly egyeztetésnek kell megelõznie ahhoz, hogy ne fordulhasson elõ a jelenlegi helyzet, amikor ugyanis a javaslatunkat a társadalmi partnerek támogatása nélkül kellett az Országgyûlés elé terjesztenünk.
Mindannyiunk elõtt ismert, hogy az érdekegyeztetés az abban résztvevõ felek részérõl nagy toleranciát és nem kevés idõt igényel, különösen akkor, ha maga a munkaerõpiaci érdekegyeztetés a szabályozás tárgya.
Elismerve az elhangzott bírálat jogosságát, a foglalkoztatási törvény, a foglalkoztatási érdekegyeztetés korszerûsítését napirenden tartjuk, és lehetõség szerint még ebben az évben az Országgyûléshez beterjesztjük.
A munkaerõpiaci bizottság jogosítványait érintõ változtatás e törvényjavaslatnak is érzékeny pontja. Szociális partnereink a tervezett módosítással nem értettek egyet. Ezért a munkaadókkal és munkavállalókkal ismételt egyeztetést kezdeményeztünk. Javaslatunkat, amelyben megpróbáltunk mindhárom fél számára elfogadható kompromisszumot felajánlani, írásban átadtuk a munkaadók és munkavállalók képviselõinek.
Mivel ezzel kapcsolatban még a részletes vita során is kaptam kérdést, ezért most konkrét és határozott választ kell adjak.
Sajnálatos módon kezdeményezésünkre a szociális partnerektõl értékelhetõ visszajelzés nem érkezett. Így az érdekegyeztetéssel kapcsolatos eredeti indítványunktól nem volt módunk elállni. A munkaerõpiaci bizottság május 23-ai határozatára figyelemmel a kormány egy konkrét ügyben mégis felülvizsgálta álláspontját. Ez a konkrét ügy a munkaerõ-piaci bizottságnak és a megyei munkaügyi tanácsoknak a foglalkoztatási alap felosztásával kapcsolatos jogosultságát érinti.
(17.50)
Ezért támogatjuk Mádi László képviselõ úr indítványát, amely alapján az eredetileg javasolt megszorító rendelkezés kikerülhet az indítványból.
Tisztelt Országgyûlés! A most benyújtott törvénymódosítás ugyan szorosan kapcsolódik a gazdasági stabilizációt szolgáló törvénymódosító javaslatokhoz, mégis több ponton találkozik azokkal az elképzelésekkel, amelyeket az átfogó módosítás keretében terveztünk és tervezünk megvalósítani. Közöttük két új szabályra szeretném felhívni a figyelmet. Ezek a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásának szigorodó szankciói, valamint a rendbírság jogintézménnyel mért beépítése a foglalkoztatási törvénybe. Örömmel tapasztaltuk, hogy az említett változtatásokat képviselõtársaim támogatták.
A törvénymódosítás a hazai munkaerõpiac védelme érdekében az eddiginél jóval hatékonyabb bírságpolitikát vezet be azokra a munkaadókra, akik engedély nélkül foglalkoztatnak külföldi munkavállalót.
Bevezetésre kerül a külföldön már jól mûködõ kontingens rendszer, amely alapján az érintett tárcákkal együttmûködve a megyei munkaügyi tanácsok véleményének figyelembevételével az adott terület munkaerõpiaci helyzetének megfelelõen állapítható meg a megyében, fõvárosban alkalmazható külföldi munkaerõ létszáma.
A feketemunka, a feketegazdaság kérdése társadalmunk egyik legégetõbb problémája, amelynek megoldása túlmegy a foglalkoztatási törvény keretein, valamennyi érintett együttes közremûködését igényli.
A törvénymódosítás megítélésem szerint jelentõs lépést tesz ebben az irányban, amikor részletesen meghatározza a munkaügyi központ hatósági ellenõrzésének területeit, kiterjesztve azt a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésére is, és megteremti a lehetõséget a rendbírság alkalmazására, amelynek összege ezer forinttól ötvenezer forintig terjed.
Koncepcionális módosítási elképzelésünkbe illeszthetõk azok a javaslatok, amelyek a szociális törvény módosításával összhangban lényeges változásokat vezetnek be a munkanélküliek ellátási rendszerébe. A munkaerõpiac korlátozott felvevõképessége miatt mára egyre nehezebbé vált megszerezni a jogosultságot a munkanélküli-járadékra, ugyanakkor sok munkanélküli az idõkorlát nélkül folyósítható jövedelempótló támogatás reményében nem is igyekszik munkahelyet keresni, hiszen a segélyt kiegészítheti feketemunka-végzésbõl származó jövedelemmel.
Ezen a helyzeten mindkét irányban változtat az a módosítás, amely már 180 napi munkaviszonyban töltött idõ alapján egy rövid idejû munkanélküli-ellátást biztosít azoknak, akik korábban részesültek munkanélküli-járadékban. Ez a szabályozás összhangban van a stabilizációs csomagban már elfogadott szociális törvénymódosítással is, amely meghatározott idõ, 24 hónap eltelte után legalább 180 napi munkavégzéshez köti a jövedelempótló támogatás további folyósítását.
Fokozza a törvényjavaslat az önkormányzatok felelõsségét is abban, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülõ munkanélküliek számára az eddiginél nagyobb mértékben ösztönzi a közhasznú munka szervezését.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A foglalkoztatási törvény módosításának legnagyobb érdeklõdést kiváltó részét képezi az elõnyugdíj tervezett átalakítása, a nyugdíj elõtti munkanélküli-segély jogintézmények bevezetése. Nem véletlen, hogy a törvényjavaslat e szakaszához érkezett a legtöbb módosító indítvány kormánypárti és ellenzéki képviselõk részérõl egyaránt. Az elõnyugdíj olyan nyugdíjelemeket is magába foglaló munkanélküli- ellátás, amelyik bizonyos mértékig pótolni fogja a rugalmas nyugdíjlehetõség hiányát, és biztosítja az idõskorú munkanélküliek számára a tisztességes kivonulást a munkaerõpiacról.
Indítványunkat úgy készítettük elõ, hogy arra számítottunk, az úgynevezett rugalmas nyugdíjszabályok vagy más kifejezéssel az idõ elõtti nyugdíjba vonulás lehetõsége az elõnyugdíj jogintézményét széles körben feleslegessé teszi majd. Ezért csak azoknak a nyugdíjhoz közel álló munkanélkülieknek az ellátásáról kívántunk gondoskodni, akik feltételek hiányában nem tudnak élni a korhatár elõtti nyugdíjazás lehetõségével. Elképzeléseinktõl eltérõen azonban az idõ elõtti nyugdíjba vonulásról szóló törvény késedelme miatt a két rendszer idõben nem találkozott össze, így az új munkanélküli-ellátás, az idõskorúak segélyezése nem illeszkedett össze az állampolgári jogon igénybe vehetõ korhatár elõtti nyugdíjazás lehetõségével.
A kormány ezért újragondolta a kérdést, és fontosságának és súlyának megfelelõ módon támogatta a foglalkoztatási bizottság módosító indítványát. Ez az indítvány a nyugdíj elõtti munkanélküli-segély megállapítására és a folyósításra irányuló rendelkezés hatálybalépését a korhatár elõtti nyugdíjba vonulást rendezõ külön törvény megjelenéséhez köti. A jogbiztonság érdekében azonban úgy rendelkezik, hogy 1995. december 31-ig mindenképpen az elõnyugdíjra vonatkozó eddig hatályos szabályokat kell alkalmazni, akkor is, ha a külön törvény elfogadására még ebben az évben sor kerülne. Úgy ítéljük meg, hogy ez a hatálybalépési módosítás okafogyottá teszi azt a sok kormánypárti és ellenzéki indítványt, amelyik különbözõ rendszerekkel akarta kiváltani az idõskorúak munkanélküli-segélyezésére vonatkozó rendszert.
Tisztelt Országgyûlés! Nem kívánok kitérni azokra a pontosító indítványokra, amelyek a törvény új szabályainak egyértelmûbb megfogalmazására, az alkalmazhatóság fokozottabb elõsegítésére irányultak, ezeket köszönjük és támogatjuk. Nem sorolom azokat sem, amelyek egyeznek ugyan elveinkkel, de a jelen módosítás korlátozott köre miatt nem támogathatók. Õszintén remélem, hogy e korlátozott körön túl a foglalkoztatási törvény átfogó koncepcionális módosítási javaslatát is mielõbb beterjeszthetjük az Országgyûlés elé.
Még egyszer köszönöm képviselõtársaimnak a vita során tanúsított aktivitását, és kérem, hogy az elfogadásra javasolt módosító indítványokkal együtt a beterjesztést támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)