DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A délelõtt folyamán elhangzott vitával kapcsolatban, a Házszabály módosítása tekintetében én egy bizonyos vonatkozásban nem tudok egyetérteni. Azért nem, mert ha megnézzük, Európában két nemzetnek azonos az alkotmánya: az angoloké és a mienk.
A két nemzet alkotmánya hosszú évszázadokon keresztül alakult ki. Beszélhetünk itt arról az idõrõl, amikor még a törzsi szövetségben éltünk, aztán beszélhetünk arról, hogy Angliában megjelenik a Magna Charta, hét évvel késõbb pedig megjelenik a mi Aranybullánk. Magyarán: egy történeti alkotmányunk van. Ennek a történelmi alkotmánynak a folyamatossága általában mindig megvolt.
Én jelen pillanatban ott látok problémát, hogy a Ház elhatározta, hogy ezt az alkotmányt nekünk meg kell alkotnunk viszonylag rövid idõ alatt, mert lényegében az alkotmányozás elkezdésétõl a ciklus végéig kell létrehozni az alkotmányt. Ezt kimondjuk. Álláspontom szerint ez a rövid idõ teljesen alkalmatlan arra, hogy ez alatt egy chartális alkotmányt meg lehessen alkotni, amikor a hagyományok alapján is - ismétlem - korábban évtizedek vagy évszázadok kellettek az alkotmány kialakulásához. Emlékeztetni szeretnék a Szent Korona-tanra, hogy az évtizedek, évszázadok folytán mennyi módosuláson ment át és milyen hosszú idõ telt el .
Én azt látom, hogy egy demokratikus alkotmánynál elsõdlegesen az szükségeltetik, hogy hosszabb idõ álljon rendelkezésre, mert ha egy ciklus alatt alkotunk egy alkotmányt, arra bármilyen módon is csak azt tudjuk mondani, hogy az egy ciklusalkotmány lesz. S itt nyugati példákat lehet felsorolni, hogy a chartális alkotmányok megalkotásához évtizedek kellettek, pont azért, hogy ne legyen egyik vagy másik ciklusban uralmon lévõ párt annak a szülõje, hanem álljon rendelkezésre hosszabb idõ, amíg kialakulnak azok az intézmények, amelyek szükségessé teszik az alkotmány megalkotását.
Ez az idõpont a legrosszabb az alkotmányozásra, mert most kaotikus állapotok vannak olyan szempontból, hogy nincs lebontva a régi gépezet, valamint nincs felépítve az új államgépezet. Ilyen szempontból elmulasztatott az, hogy '90-ben ezt az alkotmányt meg lehetett volna kezdeni, és ezt az alkotmányt akkor meg lehetett volna valósítani.
Azt hiszem, nem kívánatos az, ami az elsõ világháború utáni alkotmányozás esetében történt. Úgy emlékszem, hogy a Forradalmi Tanács már másnap alkotmányt hirdetett - igaz, hogy az ideiglenes alkotmány volt -, ezt én elkerülendõnek vélném. Az is igaz, hogy ugyanennek a Forradalmi Tanácsnak két késõbbi ülésszakán elfogadták a végleges alkotmányt.
(23.50)
Attól félek, hogy egy ilyen gyorsan elkészített alkotmánnyal az lesz a probléma, hogy az vagy nem lesz megfelelõen kitárgyalt, megérlelt és ilyen formán hosszabb idõt követelõ folyamat tükrözõje, hanem csupán egy ciklus tükörképét adja, és ez nyilvánvalóan nem fog a következõ ciklusnak esetleg megfelelni. Ezért félek nagyon ettõl az idõtényezõtõl. Másrészt pedig osztom azt a torgyáni álláspontot, miszerint ennek az alkotmányozásnak a kirekesztõ része is érvényesül jelen pillanatban. Egyértelmû a tekintetben az alkotmány 25. § (1) bekezdése, hogy kik vehetnek részt a törvény készítésében, elõterjesztésében. Jelenleg ez a hatályos alkotmányunk, és most a köztársasági elnök például teljes egészében kiesik.
Nem tudom elfogadni azt az álláspontot, amit Hack Péter ezzel kapcsolatban mondott, hogy a frakción keresztül bejuthat az az indítvány. Tessék odanézni, hogy három jelenleg azoknak a száma, akik, úgymond, sehova nem tartoznak, tehát frakción kívüliek. Ki tudja, hogy a folyamat alatt mennyi lesz az õ létszámuk, és mindannyian ki lesznek zárva az alkotmányozási ténykedésbõl, illetve tevékenységbõl. Ezért a magam részérõl nem tudom elfogadni azt az álláspontot, hogy olyan módon alkotmányozzunk, idõhöz kötött legyen és egy leszûkített idõkeret álljon csak rendelkezésre, mert '96 decemberére vagy legalább a ciklus végére mindenképpen ezt az alkotmányt létre akarja hozni a kormányzópárt.
Tehát a biztosítékok, amit gáláns gesztussal ugyan felajánlott a kormányzó párt, nem egyenértékûek azonban azzal, amit egy demokratikus rendszer alkotmányozása megkövetel. Ezek a felajánlások részemre nem olyan garanciák, amelyekkel, ha megvalósulnak, eredményes alkotmányozást lehet elvégezni, így én e vonatkozásban nemlegesen tudok állást foglalni. A Kisgazdapártnak ezért volt korábban is az az álláspontja, hogy ha egyszer hozzáfogunk, akkor nem elég az ötpárti egyetértés, hanem teljes hatpárti konszenzus kell. Ha a Kisgazdapárt részt vesz ebben az alkotmányozásban, akkor jelen pillanatban is az a helyzet, hogy visszatértünk oda, hogy ha részt vesz, akkor öt párt be tudja terjeszteni a javaslatot, ha viszont nem, akkor megvan a konszenzus, igen, meg kell lenni a száz százalékos konszenzusnak, mert hisz öt pártnak kell beterjeszteni - ez lényegében ugyanaz, mintha az elõzõ javaslatunk alapján hatpárti konszenzus lenne. De mégis egy párt teljes kirekesztésével zárul az alkotmányozási folyamat ilyenkénti elõterjesztése. Ezért a magam részérõl nem tudom ezt a határozatot elfogadni.
Köszönöm szépen.