DR. PUSZTAI ERZSÉBET, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségének elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársak! Most már igazán zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy pontosan mirõl is és hogyan is tárgyalunk itt. A helyzet napról napra változik.
Az egyik óriási gondunk az volt, hogy ez a törvényjavaslat két változatban került a parlament elé, amelyiknek egyik változtatát a társadalombiztosítási önkormányzatok nem vitathatták meg, nem alkothattak véleményt, tehát a kormány törvényellenesen nyújtotta be a Háznak - most kiderült, hogy a kormány visszavonja ezt a B-változatot.
A másik gondunk, amit Juhász Pál képviselõtársam is fejtegetett, hogy most már nyár elején tartunk, s a társadalombiztosításnak ez évi költségvetése még mindig nincs. Azért annyira nem egyszerû a kérdés, hogy miért tartott ez ilyen hosszú ideig, hiszen a társadalombiztosítás költségvetésének tervezésekor kormánypárti képviselõtársaim még csak nem is álmodtak a március 12-ei csomagról. Egészen más programok voltak érvényben, s egész más alapokra tervezõdött az akkori költségvetés - amelyet egyébként is késve nyújtott be a kormány, a csomagtól teljesen függetlenül -, hiszen ilyen még nem volt, hogy január végén jusson el a képviselõkhöz a tb-költségvetés. Olyan volt, hogy a benyújtott költségvetést a parlament nem tudta megtárgyalni az állami költségvetési és adótörvény-viták miatt, de ott volt a képviselõk elõtt decemberben, és beletekinthettek s megnézhették a költségvetéssel való összefüggést. Ez most, ebben az évben nem volt lehetõség a képviselõk számára, hiszen január végén nyújtotta be a kormány, csomagtól még teljesen függetlenül azt a költségvetési javaslatot.
Ezek után a parlament nem tárgyalta meg, illetve elkezdte volna tárgyalni a javaslatot, mire a kormány, nem egyeztetve a társadalombiztosítási önkormányzatokkal - s ez szintén nem felel meg a törvényeknek -, visszavonta a törvényjavaslatot.
(10.30)
És ekkor kezdõdött el egy újabb munka, amibõl most látjuk, hogy megint az eredmények nagyon érdekesek, hiszen a társadalombiztosítás '75. évi II. törvényének módosítását belehelyezték a csomagtörvénybe. Ennek a törvénynek a járulékfizetésre vonatkozó része úgy tekinthetõ, mint a társadalombiztosítás - úgymond - adótörvénye. Azt már a csomagtörvényben megszavazta a Ház, ugyanakkor azonban elõttünk van a társadalombiztosítás költségvetése, amelyiken nincsenek átvezetve ezek a módosulások. Tehát ez a költségvetés megint úgy születik meg, hogy itt, a parlament fogja átírni a csomagtörvény eredményeképpen. Tartok tõle, hogy ez a munka elõbb-utóbb anarchiához vezet.
Kedves Képviselõtársaim! Ez egészen elképesztõ helyzet. Elképesztõ helyzet az, hogy huszonegy törvényt módosítunk, rohammunkában, az összefüggések ismerete nélkül. Elképesztõ az, hogy ezt egy csomagban megszavazzuk, majd kiderül róluk, hogy nem stimmelnek bizonyos pontokon. Kiderül róluk, hogy amit elmondtunk az általános vitában, hogy alkotmányellenes; tényleg mintha alkotmányellenes lenne, és akkor módosítani kell. Aztán majd most a törvény megszavazása után fog néhány pontról kiderülni, hogy tényleg, ez talán mégiscsak alkotmányellenes. És akkor megint átírhatjuk a társadalombiztosítás költségvetését is, meg az állami pótköltségvetést is.
Kezd a helyzet teljesen anarchikussá válni; mert a pótköltségvetés összefüggéseit sem ismerhették a képviselõtársaim megfelelõen, a társadalombiztosítási költségvetés összefüggéseit sem. Úgyhogy igazán nem tudom, hogy most már mirõl tárgyalunk, hiszen B változat már nincs; az A változatban pedig nem jelennek meg a csomagtörvény különféle módosulásai.
Ezek szerint egy törvényellenes lépést a kormány visszavont. De nemcsak ez volt a baj, és nemcsak ezért nem tudtuk támogatni. Hiszen a járulékemelés különféle módjai - amik persze nem ebben a törvényben jelennek meg, hanem ennek a hatásai jelennek meg ebben a törvényben -, tehát a társadalombiztosítási járulék emelése a honoráriumok esetén, a 25 napos betegszabadság intézményének bevezetése - ami egyértelmû járulékemelést jelent a munkaadók számára -, ezek a számított bevételeknél minden bizonnyal kisebb eredményre vezetnek. Évek óta így van ez. Általában a pénzügyi szakemberek kiszámítják, hogy X járulék esetén ennyi meg ennyi bevétel számítható a jelenlegi jövedelmi viszonyok között, és rendre, évrõl évre ennél alacsonyabb összegek folynak be.
Egyértelmûen igazolható, hogy a járulék minden további mértékû emelése folyamatosan egyre csökkenõ befizetésekre vezet. Ez egyébként meg is jelenik az Állami Számvevõszék véleményében is. Bizonytalanok ezek a számítások, jelentõs részt megalapozatlanok. Én magam, õszintén szólva, azon is nagyon csodálkoztam, hogy az étkezési jegyek után ötmilliárd forint bevételre számított a társadalombiztosítás. Nem tudom, honnan jöttek ki ezek a számok; de szinte teljesen biztos, hogy ez nem lehetett érvényes.
A következõ pedig, ami miatt nem tudjuk támogatni: megdöbbentõen kidolgozatlan összefüggéseiben és hatásaiban ez a törvényjavaslat. Megszavaztuk a csomagtörvényben az egészségügyben bevezetendõ bizonyos változásokat, a fogászati ellátás támogatásának csökkentését. Utána itt van elõttünk a társadalombiztosítás költségvetésében bizonyos egészségügyi ágazatok támogatásának megvonása, és minderrõl úgy szavazunk, hogy fogalmunk nincs arról, hogy hogy fog kinézni ez a gyakorlatban. Nincs elõttünk semmiféle anyag arról, hogy pontosan mit is eredményeznek ezek a lépések. És azt sem tudjuk, hogy ha a minisztérium, száguldva a kormányzati döntések és események után, kidolgoz valamiféle programot, az vajon valóban akkora megtakarítást eredményez-e, amekkorát ez a költségvetési törvény tartalmaz.
Tehát képviselõtársaim, kezd a törvényalkotásunk kissé anarchikussá válni, és az ilyen mértékben megalapozatlan, áttekinthetetlen és kidolgozatlan, összefüggéseiben kidolgozatlan törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)