DR. TAKÁCS IMRE, a számvevõszéki bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A számvevõszéki bizottság május 24-én megvitatta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetését rögzítõ T/985. számú törvényjavaslatot és azt 9 igen szavazattal és 3 tartózkodással általános vitára alkalmasnak minõsítette.
A bizottság elismerését fejezte ki az Állami Számvevõszék megalapozott, elemzõ munkájának. És itt egy pillanatra hadd álljak meg, hisz nemsokára ünnepeljük az Állami Számvevõszék magyarországi megalakulásának 125. évfordulóját. Azt hiszem, nemcsak a számvevõszéki bizottság, hanem valamennyi parlamenti bizottság és az elõzõ parlament bizottságai is csak tiszteletüket fejezhetik ki azért a nagy segítségért, amit a Számvevõszék ennek érdekében kifejtett.
A vita során a bizottság kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot késõn terjesztették a parlament elé. Az is megnehezíti az elemzõ munkát, hogy a javaslatot A és B változatban készítették el. Ezzel kapcsolatban örülök annak, hogy csak az A változat él tovább.
A jelenlegi gazdasági-társadalmi folyamatok gondot okoznak a makrogazdasági mutatószámok - így például a jövedelem jövõbeni alakulásának meghatározásánál -, ezért igen nehéz a költségvetés bevételeinek és kiadásainak megtervezése.
Sok bizonytalanságot rejt az is, hogy a jövõben az esetleges többletkereslettel szemben a kínálat termelésnövekedéssel vagy árszínvonal- növekedéssel reagál-e. Ha a gazdaság résztvevõi rendelkeznek a piaci szükségleteknek megfelelõ kapacitásokkal és gyors alkalmazkodóképességgel, emellett a profitkilátások és a kamatláb is kedvezõen alakul a vállalkozók számára, akkor a termelés növekedése erõsebb hatást gyakorol a gazdasági folyamatokra, mint az árszínvonal emelkedése. Így az inflációs ráta is csökken, ami befolyásolja a nyugdíj- és egészségbiztosítási alap költségvetését is. Sajnos, ezek a feltételek még nem állnak rendelkezésre a gazdasági folyamatokban, így egyelõre az árszínvonal emelkedésével kell számolni.
Az inflációs ráta bizonytalansága miatt nehéz a keresetek alakulását prognosztizálni. Félõ, hogy a társadalombiztosítás költségvetésének egyik alappillérét alkotó keresetnövekedés a tervezettnél nagyobb lesz, ami nemcsak a tervezett bevételt, hanem a tervezett nyugdíjkihatást is növeli.
Mindezek mellett, az egészségbiztosítási alap kiadásait elemezve, a bizottsági ülésen kifejtettük, hogy az 1995. március 12-e elõtti 6 százalék, majd 9 százalék forintleértékelés, valamint a 8 százalékos vámpótlék hatására 1995 decemberéig az import gyógyszeráremelés várhatóan eléri a 40 százalékot. Emellett a gyógyszergyártók is növelik az árakat; emiatt nem lehet biztonsággal megállapítani azt, hogy a tervezett társadalombiztosítási támogatások elegendõk lesznek-e.
Az is egyértelmû, hogy a stabilizációs törvény jelentõs hatással van a társadalombiztosítás költségvetésére, amit az általános és részletes vita során a törvényalkotásnál feltétlenül figyelembe kell venni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Szocialista Párt padsoraiban.)