DR. SCHWARTZ TIBOR, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szeretnék beszélni.
Az államháztartási törvény értelmében a tb költségvetését a központi költségvetéssel együtt legkésõbb az elõzõ év szeptember 30-áig kell benyújtani. Elhangzott már felszólalásokban, hogy anarchikus állapotok uralkodnak a jelenlegi parlamentben. Csak emlékeztetni szeretném önöket, hogy az 1993-as év tb költségvetésének zárszámadását már ebben a parlamenti ciklusban tárgyaltuk.
Az önkormányzat és a kormányzat közötti véleménykülönbség miatt végül is január 9-én a nyugdíjbiztosítási önkormányzat közgyûlése, január 10-én pedig az egészségbiztosítási önkormányzat közgyûlése elfogadta a költségvetésüket, majd ezt - mint ismert - benyújtották a parlamentnek. A kormány márciusban visszakérte a parlamenttõl ezt a költségvetést, várhatóan a gazdasági stabilizációs törvénycsomagnak a társadalombiztosítást érintõ hatásai miatt. Az önkormányzatok sérelmezték a kormány ilyen megoldását; április 10-én és 11- én az önkormányzatok ismételten, immár harmadszor döntöttek költségvetésükrõl, azok sarokszámairól.
(11.20)
Ezt követõen a kormány május 5-én benyújtotta a társadalombiztosítás költségvetését, azt, amit most tárgyalunk. Függetlenül attól, hogy az alapok mûködése körül jogi rendezetlenségek vannak, a benyújtás ilyetén való módja szokatlan, de mindent félretéve, a tisztelt Háznak gyorsan kellene döntenie ebben a kérdésben, hiszen az egészségügyi intézmények és az önkormányzatok igen nehezen tudnak mûködni elfogadott költségvetés nélkül.
Mint ismeretes, korábban a tisztelt Ház megszavazott egy törvényjavaslatot, amely 10 százalékkal emelte a tavalyi költségvetés egytizenketted részét, amivel jelenleg is finanszírozzák az egészségügyi intézményeket. Ez komoly segítséget jelentett a kormányzatnak, de mindenképpen szükséges a végsõ összegek, a költségvetés ismerete. Ennek a kérdésnek a lezárása azért is elengedhetetlenül fontos, mivel megkezdõdik a kórházak struktúraátalakítása, mely az október 1-jén esedékes szerzõdéskötésekkel veszi kezdetét. Más vonatkozásban a tárgyalás megkezdése azért is fontos, mivel a Bokros-csomag változást hozott a költségvetésben, és a szavazások eredményeképpen módosultak a sarokszámok.
Mind a kormány által benyújtott, mind pedig a társadalombiztosítási önkormányzatok által benyújtott variáció módosításokra, kiegészítésekre szorul, tehát csak módosító indítványok benyújtásával hozható ezen költségvetés megfelelõ, elfogadható formába.
A korábban, még tavaly benyújtott költségvetést a kormány és az önkormányzatok közötti kölcsönös engedmények következtében nullszaldóra tervezték. Ez rendkívül sok bizonytalansági elemet tartalmazott, a nullszaldó megtartása igencsak kétséges volt. Igen nagy mértékben vette figyelembe ez a variáció a bevételi oldalon a vagyonból származó bevételeket, különösen az Egészségbiztosítási Alap esetében, és ez a vagyonbevétel az alap pénzügyi pozícióját bizonytalanná tette, ugyanis idõközben a vagyonjuttatás körül is fellángolt a vita, majd a megindított vagyonjuttatás, illetve annak elhúzódása még bizonytalanabbá teszi a költségvetésben szereplõ ezen bevételi forrást. Nagy a valószínûsége annak, hogy 1995-ben ez már nem érezteti a hatását.
A másik komoly bizonytalansági tényezõ a tb kintlevõségeinek nagysága, amely már eléri a 200 milliárd forintos nagyságot, és ez a kintlevõség hovatovább kezelhetetlenné teszi ezt a problémát. Az egyszeri behajtási kísérlet elmaradása, amit a parlament napirendjérõl levettek - teljes joggal - , változatlanul bizonytalanná teszi a kintlevõségek behajthatóságát, valamint az is, hogy nem alakult meg a behajtásra valamilyen szervezet, és a behajtások ösztönzésére szánt 400 millió forint sem elégséges összeg arra, hogy ez megvalósulhasson. Ennek megfelelõen úgy tûnik, a kintlévõségek behajtásából származó tervezett 20,4 milliárd forintos bevétel irreális. Ez valószínûleg behajthatatlan ilyen nagyságban; különösen úgy, hogy nem látszanak az alapoknál a behajtás szigorítását célzó intézkedések.
A költségvetés bevételi fõösszege 843,2 milliárd forint, a kiadásoké pedig 850,5 milliárd forint. A deficit elsõsorban a nyugdíjágazatnál jelentkezik. Az Egészségbiztosítási Alapnál 197 milliárd forintot szánnak a gyógyító-megelõzõ szolgáltatások finanszírozására a korábbi költségvetés elsõ variációjában. Az átdolgozott költségvetésben a kormány az egészségügyet is érintõ szigorító intézkedések következtében kevesebb pénzt szán erre a célra. Ez 193 milliárd forint, ami 6 milliárd forintos szûkítést jelent. A gyógyszertámogatásokra 62,4 milliárd forintot, a táppénzek finanszírozására pedig 37 milliárd forintot irányoz elõ a költségvetés. Úgy tûnik, ezek az elõirányzott összegek nehezen tarthatóak, hiszen a gyógyszerek esetében például be kellett volna kalkulálni a forintleértékelést, a vámpótlékot, az inflációt és a gyógyszerek árának emelkedését. Nehezen értékelhetõ még a március 1-jén bevezetett új gyógyszertámogatási rendszernek a fogyasztási struktúrát megváltoztató hatása is. A táppénz vonatkozásában meg kell mondani azt, hogy a munkanélküliség és a foglalkoztatáspolitikai gondok miatt ez a betervezett összeg szintén nem reális, mivel ezeket a gondokat sok esetben táppénzzel oldják meg.
Ha megvizsgáljuk ezt a két tételt - amely közel 100 milliárd forint nagyságrendû összeget tesz ki -, akkor azt látjuk, hogy a társadalombiztosítás mind a mai napig nem tett semmit annak érdekében, hogy javuljon a táppénzes fegyelem, hogy történjen valami a gyógyszerfelhasználás területén. Az eddig megtett intézkedések az ellenõrzõ-hálózat kialakítására még nem hoztak semmilyen érdemi változtatást ezen téren, s nem is hozhattak, mivel ezt a munkát a tb mind a mai napig nem fejezte be. Ha csak 1 százalékot lehetne itt megtakarítani - bár valószínûleg itt több is megtakarítható -, ez már 1 milliárd forintot jelentene. A táppénzes-felülvizsgálat kialakítása vagy valamilyen ösztönzõ érdekeltségi rendszer bevezetése anyagi és szakmai szempontok alapján feltétlenül sürgetõ feladat.
Ha megvizsgáljuk a társadalombiztosítás igazgatási költségeit, azok 1995- ben is növekednek, és sokkal erõteljesebben, mint azt a járulékbevételek biztosítani tudják. A költségvetésbõl az sem látható világosan, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapnál irodaházak vásárlására a "befektetések hozama"- tartalékból két év alatt 3,5 milliárd forintot fordítanak.
A költségvetési elõirányzat nem tartalmazza a kereskedelmi banki finanszírozásra való pénzügyi áttérés pénzügyi feltételeit. E törvény elfogadása során ezen kérdés megoldása már akkor is kétséges volt; viszont mindenképpen szabályozni kellene az alapoknak a költségvetési forgóalapokra való bejárási lehetõségét, illetve el kellene indulni a valós, önálló gazdálkodási feltételek megteremtése felé. Erre célzott miniszter úr is expozéjában.
Mi nem leépíteni, hanem stabilizálni, rendbe tenni szeretnénk a társadalombiztosítás gazdálkodását, pénzügyi alapjait, és mindenképpen szilárd, jól mûködõ jogi feltételeket szeretnénk ezeknek az alapoknak a mûködésénél. Ezt javítandó az Állami Számvevõszék hét pontban foglalja össze az igényeit, meglátásait az alapok költségvetésével kapcsolatban, ami teljes mértékig elfogadható és megszívlelendõ.
A tb-alapok költségvetésének tárgyalása során már ismertté váltak az 1994- es év teljesítési adatai, miszerint a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 22,8 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig 19,3 milliárd forint. Ezt ellensúlyozandó az Egészségbiztosítási Alap tervezett hozambevétele mindössze 50 millió forint. Ez a vagyonjuttatás során kapott banki részvények eladása után vásárolt Medicor-részvények várható hozama. Ez igen kétséges, hiszen a Medicor sajnos nem tartozik a leginkább nyereséges cégek közé.
Elmondhatjuk, hogy javítani kellene a gazdálkodási és befektetési feltételeket mindkét alapnál, de különösen az Egészségbiztosítási Alapnál. Az Egészségbiztosítási Alap sajátos tétele az úgynevezett nem biztosított személyek után járó költségvetési térítés. Ez igen alacsony összegben lett megállapítva, mintegy 15 milliárd forintban - itt teljes mértékben egyet lehet érteni az ÁSZ-jelentéssel -, viszont ez a réteg a lakosság 10 százalékát érinti, tehát a megtérítendõ összeg reálisan körülbelül 25-30 milliárd forint lenne.
Az elhúzódó vagyonjuttatás mellett döntõ a változatlanul fennálló keresztfinanszírozás, s ennek megoldása a végleges vagyonjuttatással együtt javíthatná az alapok gazdálkodási feltételeit.
Az egészségügy elõtt álló struktúraátalakítás is pénzbe kerül. Ennek anyagi feltételei nem látszanak a költségvetésben elkülönítetten. A korábban meghirdetett szintrehozási, illetve kórház-kiegyenlítési programra a költségvetés 5,2 milliárd forintot szán, és 13,9 milliárdot tervez a biztosító a csõdbe jutott kórházak megsegítésére. Ezeket az összegeket talán az egészségügy elõtt álló feladatoknak megfelelõen át kellene gondolni, és a struktúraátalakításra, illetve az egészségügyi feladatátcsoportosításra ezekbõl a pénzekbõl lehetne valamennyit fordítani.
(11.30)
Hasonlóan a járulékkiszélesítés is érinti az OEP által finanszírozott intézményeket. Ez az összeg nem szerepel a költségvetésben, ezt már valószínûleg nagyon nehezen tudják a kórházak kigazdálkodni. A költségvetéshez benyújtott módosító indítványoknál ezt is mindenképpen figyelembe kellene venni.
Ezen gondok mellett elmondhatjuk, hogy nem a bevételeknek megfelelõen nõttek a mûködési kiadások az alapoknál. Az 1989-95 közötti években a mûködési kiadások 9-10-szeresére növekedtek az ellátások 3-4-szeres növekedésével szemben. Hasonlóan növekedtek a bér- és dologi kiadások, szemben a költségvetési intézmények egyre szigorodó bér- és gazdálkodási feltételeivel. Hasonló neuralgikus pont a székházberuházások, az informatikai fejlesztési program, valamint az irodaátadások kérdései.
Ezen problémák felvetése mindenképpen indokolja módosító javaslatok benyújtását. Úgy tûnik, hogy ragyogó alkalom elõtt állunk, hiszen a pótköltségvetéssel együtt tárgyaljuk a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéseit, mindkét költségvetési formához benyújthatók módosító indítványok, átvezethetõk és ismét élhet a parlament törvényhozó és törvényalkotó lehetõségével, szerepével.
A fentiek ellenére az idõ sürgetése miatt javasoljuk a költségvetés mielõbbi megtárgyalását és elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)