SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz Magyar Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én azt hiszem, hogy bizonyos szempontból talán jobb lett volna, ha még pár hetet késik a társadalombiztosítás költségvetésének beterjesztése. Hiszen akkor a tisztelt Ház együtt tárgyalhatná a '94. évi zárszámadással, sõt, még az is elõfordulhatna, hogy a'95. évi költségvetést együtt tárgyalhatnánk a '96. évi költségvetéssel. Rengeteg munkát, energiát spórolhatnánk meg rajta. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Természetesen ez csak akkor fordulhatna elõ, ha a kormány betartaná a határidõt, és a '96-ost - a törvényeknek megfelelõen - szeptember 30-áig nyújtaná be. (Közbeszólás a Szocialista Párt padsoraiból: Vissza a taps. - Derültség.)
Emlékeztetõül azért elmondanám, hogy januárban ugyan már egyszer láttunk társadalombiztosítási költségvetést, amit a kormány pánikszerûen visszavont, így tárgyaljuk most kerek nyolc, azaz nyolc hónapos késéssel a '95. évi költségvetést. Azt gondolhatnánk, hogy nyolc hónapos késés után egy kiérlelt, szakmailag átgondolt, minden érdekelt féllel egyeztetett költségvetés kerül a tisztelt Ház elé. Ám a javaslat tanulmányozása után csupán annyit tudtunk megállapítani, hog a lassú munkához, bizony, idõ kell.
A kormány A- és B-variációban nyújtotta be a javaslatot, ami ugyan méltányos eljárásnak tekinthetõ az önkormányzatokkal szemben - bár az érintettek ugyan errõl kevésbé voltak meggyõzõdve -, ám tárgyalástechnikai szempontból ez igen barátságtalan lépés volt az Országgyûléssel szemben. Talán ezt méltányolták a kormány képviselõi, amikor ma reggel bejelentették, hogy visszavonják a B-variációt, és kímélni próbálják az Országgyûlést.
A javaslat követi azt a kormányzati gyakorlatot, hogy a bevételeket felül-, a kiadásokat pedig alultervezik. Persze ennek a költségvetésnek nincs arra esélye, mint az állami költségvetésnek, hogy februárra összeomlik, hiszen - ha már csak az idõpontokat is nézzük - ugye, már május van: év elejére ez a költségvetés már nem omolhat össze.
(12.00)
A kormány és az önkormányzat között éles elvi ellentmondás mutatkozik. Az önkormányzat javaslata a biztosítási elv következetesebb alkalmazását szeretné elérni, így például a költségvetés által térített egészségügyi biztosítás összegének 5 milliárdos emelésével, ellentétben a kormány verziójával, amely a tegnap a kormánypártok által megszavazott módon a járulékalap ellenszolgáltatás nélküli kiterjesztésével szeretné megteremteni a kívánt összeget.
Ugye, emlékszünk a 44 százalékos járulék kivetésére például a szerzõi jogdíjakra, illetve a másodállású vállalkozókra, hogy csak egy-két dolgot említsek; a kormány a B-változatot visszavonta, de a 44 százalékos járulékalap kiterjesztése, sajnos, maradt.
Látható az is, hogy az önkormányzatok még mindig reménykednek a pénzügyminiszter úr lemondásában, ugyanis az õ költségvetésük még tartalmazza az átadandó vagyon hozamát. Nos, miután a tb-költségvetés az úgynevezett egytizenkettedes, átmeneti törvénnyel eldöcögött összeomlás nélkül - ellentétben az állami költségvetéssel -, lássuk akkor pontosan, hogy milyen változások várhatók a társadalombiztosítás mûködésében ennek a '95. évi költségvetésnek a hatására.
Úgy látjuk, hogy a bevételi oldalon valószínûleg lesznek problémák. Hogy hogyan tesz szert a tb a behajtási tevékenységbõl 20 milliárd forint rendkívüli bevételre, ez éppoly homályos, minthogy vajon mitõl rendkívüli ez a bevétel. Hacsak nem attól, hogy rendkívüli meglepetés lesz, ha sikerül ezt a 20 milliárd forintot behajtani.
Bár a behajtási tevékenység javítására az Országgyûlés határozatban kérte fel az önkormányzatokat, ennek jelei az optimista bevételi elõirányzaton, valamint a jutalmazásra félretett milliókon kívül nem sok mindenben mutatkoznak.
A járulékalap szélesítésébõl származó törekvésekbõl a tervezett bevételek optimizmust sugallnak, én szeretném itt felhívni a jelen nem lévõ pénzügyminiszter úr figyelmét, hogy az adóalanyokról - a miniszter úr legnagyobb sajnálatára -, nem lehet már több bõrt lehúzni. Egyrészrõl meglepõen ötletesek tudnak lenni az adóelkerülési technikák fellelésében, másrészrõl pedig úgy vesszük észre, hogy már nincs mit lehúzni róluk.
A kiadási oldalon az egyik hangsúlyos pont a nyugdíjemelések mértéke. Egészen pontosan az ominózus várható nettó bérkiáramlás mértékérõl van itt szó. Ez ugyanis már a pótköltségvetés szerint is magasabb lesz, mint a költségvetésben tervezett és a nyugdíjemelésre elõirányzott mérték. Ennek a korrekciójára semmi nyomot nem találtunk a tb költségvetésében.
Bár Bokros Lajos pénzügyminiszter úrról régóta tudjuk, hogy polihisztor és emellett más egyéb tudományokban is járatos, az egészségügyi finanszírozás új szabályaival mégis sikerült meglepetést szereznie. Ez ugyanis köznyelvre lefordítva annyi, hogy e törvény felhatalmazása után az egészségügyi intézményeket tulajdonképpen úgy finanszírozzuk, ahogy akarjuk. Elõ vannak ugyan írva ilyen fõ finanszírozási elvek, de ettõl a kormány és a tb belátása szerint eltérhet.
Cserébe viszont a finanszírozott intézmény köteles minden adatát a finanszírozó számára átadni. Ha ezen új szabályozási tervekhez hozzávesszük a legújabb rémhírkeltéseket a kórházak bezárásáról, akkor láthatjuk, hogy mit jelent az, hogy lehet másképp, lehet jobban. S talán arról is sejtéseket szereznek az egészségügyiek, hogy tiltakozás ide, tiltakozás oda, együtt majd sikerülni fog, ahogy ezt az MSZP és az SZDSZ kormánypártok szlogenjei mondták annak idején.
Egyetlen fejezete van a tb-költségvetésnek, ahol az érintettek felett kéken ragyog az ég. Ez pedig a mûködési költségvetés. Ennek az elõirányzata 29 milliárd forint. Ebbõl 1300 millió, azaz egymilliárd 300 millió forintért újabb székházat épít az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Erre persze szükség van, ezt tudjuk, de hogy hogyan is értelmezi a járulékfizetõk pénzével való felelõs bánásmódot a tb, talán álljon itt néhány szemléltetõ adat a nemrég átadott új székházról.
Az irodahelyiségek aránya az épületben 18 százalék. Néhány apró beruházási tétel: dísznövények 2,8 millió forint, irodabútor 350 fõ részére 166 millió forint, az irodaház takarítása a ház dolgozóiból alakult bt. által 2,4 millió forint/hó. Ugye, ez egy cseppet sem emlékeztet, mondjuk, egy kórházban található körülményekre.
Ha azt mondjuk, hogy a magyar egészségügyben egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás, akkor azt kell mondanunk, hogy itt a fényûzés és a pazarlás páros csodáját láthatjuk. És ehhez tegyük hozzá, hogy az ÁSZ, azaz az Állami Számvevõszék szerint annyival több pénzt öltek ebbe a székházba, amennyit most a fogászati ellátásokon akarnak megspórolni.
Ha az apparátus költségeit vizsgáljuk meg, akkor a már igen közismert nyugdíjbomba fogalma mellé meg kell ismernünk az apparátusbomba fogalmát is, amely a költségvetési dinamikáját tekintve messze meghaladja a tb bármely kiadásának növekedési ütemét.
Összefoglalva, tisztelt képviselõtársaim: azt, hogy ez a kormány mennyire a párbeszéd kormánya, jól példázza, hogy ez a törvényjavaslat is két változatban került elénk, mert a nyolchónapos késés sem volt elég arra, hogy meg tudjon egyezni a kormány az önkormányzatokkal. Most inkább - a körülményekre való tekintettel - gyorsan, immáron másodszorra visszavonták azt az elõterjesztést, amit a kormány nyújtott be. Így lassan nincs olyan társadalmi csoport, amellyel a kormánynak kevesebb, mint egyéves fennállása alatt ne sikerült volna konfliktusba kerülnie. És hogy mennyire a szakértelem kormánya, azt pedig jól mutatja ennek a javaslatnak, ennek az elõterjesztésnek a szakmai elfogadottsága.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõbbiekben elmondottak alapján a Fidesz- frakció a társadalombiztosítás költségvetését nem tudja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)