DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Remélem, hogy nem feleslegesen beszélünk itt, tisztelt Országgyûlés, és remélem, hogy az államtitkár asszony is birtokában van annak a kormányzati nyilatkozatnak, amely a bizottság támogatását követõen még egy szövegtervezettel kapcsolatos munkálkodásba is belekezdett az elérni kívánt szabály elhagyására.
Én azt szeretném még egyszer felidézni - és úgy látom, hogy már itt nem is a különbözõ pártok frakcióiból itt lévõ képviselõket, hanem a kormányt kell meggyõzni, hogy ezeknek az egyeztetéseknek, amire most az államtitkár asszony hivatkozott, nagyon viszonylagos az értékük. Mert mi is tartottunk egy ankétot - hadd büszkélkedjek el ezzel: ott volt személy szerint az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, ott volt az Országos Ügyvédi Kamara fõtitkára, ott volt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke és fõtitkára. És hogy, hogy nem ez a négy gyakorló szakember, akik nap mint nap benyitnak egy-egy tárgyalóterembe, mégpedig a legzsúfoltabbakba, a Fõvárosi Bíróság tárgyalótermeibe, mert véletlenül mind a négyen sokat tárgyalnak ott, azt mondták, hogy velük senki soha ilyen típusú kormányzati szándékot nem közölt. Én azt nagyon jól tudom, hogy mondjuk a másik elnökhelyettes, történetesen Kovács Kázmér, az Országos Ügyvédi Kamara egyik elnökhelyettese valamilyen formában, valamilyen körben részt vett ezeknek az elképzeléseknek az elõkészítésében. De azt is nagyon jól tudom, hogy történetesen a bírák sem értenek egyet ezekkel a szabályozásokkal. Lehet, hogy a Bírói Egyesület fõtitkára vagy elnöke, aki mellesleg a Legfelsõbb Bíróság kollégiumának vezetõje, Horeczki bíró úr hogy személyében azon az állásponton van - aki egyébként ritkán tárgyal mint legfelsõbb bírósági kollégiumvezetõ, tehát elég ritkán kerül abba a helyzetbe, hogy fellebbezési tárgyalást kelljen tartania, és arról kelljen véleményt formálnia, hogy most bejöjjön-e az ügyfél a tárgyalásra vagy tárgyaláson kívül bírálják el - lehet, hogy az õ személyes véleménye tükrözõdik valamilyen egyeztetési jegyzõkönyvben, ha készült ilyen, de a bírói kar véleménye nem tükrözõdik benne, tisztelt államtitkár asszony. Nagyon szeretném, ha most az egyszer komolyan venné a kormány azt, hogy a bizottságban azt hiszem száz százalékkal vagy közel száz százalékkal a Szocialista Párt frakciója azonos tartalmú javaslatával összekapcsolva támogatták ezt a képviselõk. Ne tegyenek olyan lépést, ami ellenére van a parlament szakértõ képviselõinek és szembemenetel az Alkotmánybíróság tételes végzésével, tételes határozatával.
Én nagyon szeretném azoknak a képviselõknek a figyelmét felhívni, akik ugyan nincsenek jelen - bár most már szivárognak, mert van még néhány törvény, amit nem jogászként kívánnak megtárgyalni -, hogy a jelenleg hatályos szabályozás - amit mi meghagyni javasolnánk - igen széles körben tárgyaláson kívül teszi elbírálhatóvá az olyan bagatell ügyeket, ami a bírósági tárgyalás szempontjából nem érdekes, mert csak a perköltségre vonatkozik a fellebbezés, csak a járadék felemelésére vonatkozik, most itt fejbõl nem tudnám az egész Pp.-t felsorolni, de van egy nagy sávja az ügyeknek, ahol nem kell tárgyalást tartani a megyei vagy fõvárosi bíróságnak, vagy adott esetben a Legfelsõbb Bíróságnak. A többi, az érdemi ügyekben viszont a fõ szabály az, hogy tárgyalást tartsanak. Ha most önök a kormány álláspontjaként majd holnap azt akarják a bizottságban és a szavazásnál támogatni, hogy legyenek az ügyek a jelenleg hatályos szabályozás szerint egy kalap alá véve - mondjuk egy gyerektartásdíj felemelése tekintetében benyújtott fellebbezési ügy bírói szempontból ugyanolyan legyen, mint egy sokmilliós tulajdonjogi per vagy akár egy kártérítési per, ahol nem szükséges tárgyalást tartani, és amit Sepsey Tamás kifejtett a bíróságokba vetett bizalmat is képesek kockára tenni -, ám tegyék, de ez a rendelkezés biztos, hogy alkotmánysértõ. Én nagyon szeretném, ha az államtitkár asszony beletekintene abba a feljegyzésbe, amelyet hézagosan ismerek, ahol a kormány jelen lévõ képviselõje azt javasolta önöknek, hogy ezt fogadják el. (Taps a jobb oldalon.)