DR. PETÕ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miután több napirend elõtti felszólaló újra visszatért erre a bizonyos tizenhatmilliós végkielégítésre, szeretném megismételni, hogy morálisan elfogadhatatlannak tartjuk, ha igaz ez a hír. Ugyanaz az álláspontunk, mint ami itt már többször elhangzott, és amit én már korábban mondtam: ha a jog lehetõséget nyújt erre a végkielégítésre, a mai helyzet ezt nem teszi elfogadhatóvá, hogy a pénzügyminiszter éljen ezzel. De egyelõre nem tudjuk, hogy a hír úgy igaz-e, hogy élt a pénzügyminiszter a jogával.
Van azonban egy másik megjegyzésem is, ha a jog és a morál kapcsolatáról esik szó itt a parlamentben, elég furcsának tartom, hogy az elõbb felszólaló frakcióvezetõ úr elfelejtette megemlíteni, hogy a végkielégítés egész problematikája az elõzõ kormányzat idején is aktuális probléma volt. Ennek a kormánynak az idõszakában történt valami ebben az ügyben a munka törvénykönyv módosításával. Csépe Béla képviselõ úr az elõzõ parlamenti ciklusban mint kormánypárti képviselõ, sokat tehetett volna a végkielégítés körüli visszásságok fölszámolása érdekében. Ez ügyben tehát morális kérdés fölvethetõ a jogi kérdések mellett is. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)