DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én úgy gondolom, indokolt volt megjegyeznem a miniszter úr távollétével kapcsolatban, hogy sajnos sokak számára úgy tûnik, õ bujkál a parlament elõl, hiszen a legutóbbi alkalommal sem talált lehetõséget arra, hogy válaszoljon a kérdésemre, miszerint képesnek tartja-e magát felsõoktatásunk érdekeinek megfelelõ képviseletére. Hiszen a miniszter úr az elmúlt idõszakban olyan konfliktusok sorát alakította ki, ami egyertelmûvé teszi a kérdés feltételének jogosságát. Elég, ha arra utalok, hogy most, a napokban kijelentette: Debrecen felsõoktatási intézményei túlfinanszírozottak - közben a cívisváros neves oktatói alulfinanszírozottságról beszélnek.
De én emlékszem arra, hogy a miniszter úr még fideszes korában is nekirohant a kálvinista Rómának - Debrecennek -, és a debreceni tudományos oktatásunk ellen szólalt fel. De ha elolvassuk a mai újságot, hogy miként nyilatkozott a Közgazdaság-tudományi Egyerem rektora, Andorka Rudolf, vagy akár a miskolci egyetem rektori tanácsára gondolunk, vagy akár a nyíregyházi tanárképzõ fõiskoláról most elbocsátandó, hozzávetõlegesen hatvanhét oktatóra, akkor egyértelmûen látható: a miniszter úr konfliktushelyzetbe került kivétel nélkül az összes felsõoktatási és egyéb oktatási intézmények vezetõivel, pedagógusaival. Ezek után felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e még beszélõviszony a miniszter úr és az oktatási intézmények vezetõi között.
Ezért kérdezem: alkalmasnak tartja-e államtitkár úr a miniszterét arra... (Nevetve folytatja:)..., hogy ellássa a felsõoktatási intézmények képviseletét? (Derültség. - Taps az ellenzéki képviselõk padsoraiban.)