MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Képviselõtársaim! Távol áll tõlem, hogy szakmai kérdésekbe belekontárkodjam, de azt hiszem, a világon semmi sincsen politika nélkül, még az én szakmám, az elektronika sem, és mindennek van politikai vetülete. Mi azért vagyunk itt, hogy a politikai kereteket megadjuk.
Itt azért nem lehet eltekinteni attól, hogy egy óriási rendszerváltás volt, ez a rendszerváltás békésen ment végbe, és az volt a ki nem mondott megegyezés, hogy a múltat közösen, teljesen világosan fel fogjuk tárni, és mindazt, ami ezt nehezíti, eltakarítjuk az útból. Én ezért tisztelettel kérem a szakembereket, tisztelt Szabad György barátomat - téged is -, hogy ezt fontoljátok meg. Ugyanis mi történik akkor, ha megjelenik egy annotáció valamelyik dokumentumban, és nem lehet megnézni, nem lehet leellenõrizni, hogy az valós-e?
A transzparencia azt jelenti, hogy a lábjegyzetben lévõ bármilyen adatot bármikor le tudom ellenõrizni; az ellenõrizhetõség tudata - ez adja a biztonságot! Ki ellenõrzi le azt a több száz lábjegyzetet? De ha nem lehet leellenõrizni, rögtön ott van a rossz érzés, hogy ez egy labilis dolog - valamit megint eltüntetnek.
És hadd mondjak még egy dolgot: nagyon papírokra vagyunk itt berendezkedve, de 20 év múlva ezek az irattárak már elektronikusak lesznek, mert a média olyan lesz! És akkor bizony nem tart 15 évig, amíg rendszereznek valamit, mert a számítógép addigra még gyorsabb lesz, még párhuzamosabb és így tovább, és lehet, hogy másodpercek alatt elvégzi azt, amire most a fondrendezõknek 10-15 évre van szükségük, amíg az iratokat leporolják, átviszik és így tovább. Tehát egy kicsit erre is kell tekinteni.
Én a 30 évet soknak tartom. A jövõre vonatkozóan elfogadom; de kérem, fontoljátok meg azt és támogassátok, hogy a múltra vonatkozóan legyen ez 15 év. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)