CSÓTI GYÖRGY (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szent-Iványi István képviselõtársam, államtitkár úr azt mondotta, hogy nincs koncepcióváltás a magyar külpolitikában. Ha ez igaz, akkor káosz van, akkor zûrzavar van. (Szent-Iványi István közbeszólása.) Pontosabban az alapelveket, a stratégiai célkitûzéseket illetõen... Igen, arról szólok én is. Tudniillik emlékeztetném képviselõtársaimat arra, hogy tavaly július 15-én a kormányprogram vitájában Kovács László külügyminiszter hitet tett a hármas prioritás betartása mellett, egy-két órával késõbb pedig Horn Gyula miniszterelnök kijelentette, mintha nem is lett volna itt a teremben, hogy az európai integrációnak minden mást alávetünk.
Ez koncepcióváltás, tisztelt képviselõtársaim, és az alapszerzõdés aláírásának körülményei is erre utalnak, hiszen a Külügyminisztérium hónapokig nem tudott elõrejutni a vitás kérdésekben a kisebbségi részt illetõen, Horn Gyula viszont néhány óra alatt megegyezett Meciarral, ami összhangban van azzal a kijelentésével, hogy az európai integrációnak minden mást alávetünk.
Azt sem tartom szerencsésnek - és erre a múltkor is utaltam már -, hogy az ukrán-magyar alapszerzõdést és más, Szlovéniával, Horvátországgal kötött alapszerzõdéseket behozzuk e vitába összehasonlításként. Azokkal az országokkal, azokkal a szomszédainkkal, akikkel nincsenek olyan alapvetõ problémáink, alapvetõ vitáink az ott élõ magyar kisebbségeket illetõen, mint Szlovákiával és Romániával, egészen más körülmények között lehetett szerzõdést kötni. Ehhez még azt is hozzáteszem, hogy különösen a magyar-ukrán szerzõdés vonatkozásában szerencsétlen az összehasonlítás, hiszen Ukrajnával - mint ahogy azt már ma is elmondtam és két héttel ezelõtt is -, kellett egy alapszerzõdést kötni, mert nem volt békeszerzõdésünk. Ukrajna nem jogutódja a Szovjetuniónak, ami már számtalanszor elhangzott ebben a Házban, ezért nem lehet összehasonlítani az alapszerzõdés aláírásának körülményeit. Itt csak a szlovák és román viszonylatban lehet hasonlóságot tenni. Köszönöm.