SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Törvény mondja ki, hogy a tisztelt Háznak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérõl évrõl évre törvényt kell alkotni. A tisztelt Házban pedig törvénytisztelõ törvényhozók ülnek, s ezért évrõl évre megalkotják a nevezett költségvetést. Kormányunk jóvoltából a '95. év közepén abba a helyzetbe kerültünk, hogy van mirõl vitatkozunk, s ha igyekszünk, a társadalombiztosításnak hamarosan lesz költségvetése a nyári napforduló tiszteletére.
A költségvetés - lett légyen az országé vagy a társadalombiztosításé - sajátos jogi mûfaj. Bár kötelezõ kellékként a zárórendelkezések között a 26. § (1) bekezdésében az szerepel: "ez a törvény a kihirdetést követõ nyolcadik napon lép hatályba", de a tisztelt Ház aligha alkothat olyan törvényt, mely az 1995-öt lépteti hatályba, s ha mégis alkotna, mi lenne, ha köztársasági elnök úr ezt a törvényt visszaküldené a tisztelt Háznak. Gondolják meg még egyszer: jó lenne ez az országnak? De félre a tréfával!
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének országgyûlési vitájában a magam és a Független Kisgazdapárt nevében kijelenthetem, ha beleszakadunk, sem tudunk konstruktív ellenzék lenni. Az évbõl eltelt valamivel több mint öt hónap történései fõ vonalaiban már meghatározták a költségvetést; hogy mennyire, az majd úgyis csak a zárszámadás elfogadásakor derül ki úgy 1997 tavasza felé, amikor e kérdést a tisztelt Házban még kevesebben fogják vitatni. Már hagyománynak tekinthetõ, hogy a társadalombiztosítási kérdések tárgyalásakor jócskán kiürül e terem. Ha konstruktívak akarunk lenni: ez nem adatik meg az ellenzéknek ugyanúgy, ahogy a kormánypártok soraiban sem; legalább a kormánytól várjunk el némi konstruktivitást, mert a kormány kemény leckét adott fel magának.
Szintén a zárórendelkezések mondják ki, hogy a 9. és 19. §-ok rendelkezéseit elsõ ízben 1995. október 1-jével kell alkalmazni.
1. Külön törvény kell az egészségbiztosítás keretében nyújtandó természetbeni szolgáltatások meghatározására.
2. E szolgáltatásokat az Egészségbiztosítási Alap kezelõje finanszírozza szerzõdések alapján.
A finanszírozás és a szerzõdéskötés részletes szabályairól kormányrendelet fog születni. Ennek, illetve az elõbb említett törvénynek augusztus 1-jén már létezni kell, ha komolyan vesszük a 9. § (4) bekezdését, hogy 60 nap adatik a dolog tanulmányozására, az elsõ finanszírozási szerzõdés megkötésére. Bár lehet, hogy rosszul olvasom a 9. § (4) bekezdését, ez azt mondja szó szerint: "a finanszírozásra vonatkozó szabályokat a bevezetésük elõtt 60 nappal nyilvánosságra kell hozni". Ez a szabályozás ugyanaz, mint a (3) bekezdésben ígért kormányrendelet, csak éppen a szerzõdéskötés részletes szabályai felejtõdtek el róla. A nyilvánosságra hozatal pedig azt jelenti, hogy e kormányrendeletet a Magyar Közlönyben olvashatjuk, s nem azt, hogy titkos, úgynevezett 3000-es rendelet lesz belõle. Ellenzéki létemre megvédem a kormányt, s elhessegetek minden ilyen értelmezést. Tekintsük e megfogalmazást egyszerûen slendriánságnak!
Nem slendriánságot, hanem a kormány és az Egészségbiztosítási Önkormányzat furcsa iszapbirkózását érhetjük tetten a 10. § (2) és (3) bekezdésében. A (2) bekezdés kimondja, hogy "az országos egészségpénztár szerzõdést a gyógyító- megelõzõ kapacitás mûködtetésére köteles kötni, e gyógyító-megelõzõ kapacitást a kormány rendeletben határozza meg." Ha jól értelmezem, akkor a 9. § (1) bekezdésében említett külön törvény meghatározza az egészségbiztosítás keretében nyújtandó természetbeni szolgáltatásokat, a törvény elfogadása után a kormány ehhez rendeleti úton meghatározza a gyógyító-megelõzõ kapacitásokat. Erre a kapacitásra köt szerzõdést az országos egészségpénztár a vállalkozókkal. Az országos egészségpénztár a jogszabályok keretei között szerzõdési szabadság birtokosa. Ha ez így van, akkor kire, mire vonatkozik a (3) bekezdés? Idézem: "A szerzõdések megkötéséhez szükséges adatokat, az elszámolás módszereit és az önköltségszámítás módját az országos egészségpénztár útmutatója alapján kell szolgáltatni". Ki a címzett? A kormány? Aki a szükséges gyógyító-megelõzõ kapacitások rendeletben történõ megállapításához csak az egészségpénztár adatait használhatja? Vagy az idézett egészségpénztár és a vállalkozók szerzõdéseire vonatkozik? Akkor meg minek? Az egészségpénztár olyan erõfölényben lesz bármely vállalkozóval szemben, hogy a szerzõdés feltételeit belátása szerint alakítja!
(10.50)
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõttünk lévõ törvényjavaslatnak már nincs különösebb jelentõsége, az nem más, mint a tisztelt Ház által kötelezõen letudandó feladat. Jelentõsége majd a beígért törvényeknek, kormány- és miniszteri rendeleteknek lesz, mert ki fog derülni belõlük, hogy a kormány elõrelép-e az egészségügy korszerû, hatékonyságnövelõ, vállalkozásközpontú finanszírozásának útján, vagy az egész arra megy ki, hogy találjanak néhány lefaragnivaló tételt a költségvetési egyensúly nagyobb dicsõségére és a lakosság egészségi állapotának kárára.
Köszönöm, hogy meghallgattak.