DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Érdekes volt, kedves képviselõtársam, amikor azt mondta: amikor hallgatja a hozzászólásomat, kevésbé ért egyet velem, mint amikor olvassa. Nekem errõl az jutott eszembe, hogy kormánypárti képviselõként talán azzal az elõfeltételezéssel hallgatja a felszólalásomat, hogy én úgyis ellenzéki vagyok és úgyis ellene fogok beszélni; amikor leül és nyugodt körülmények között elkezdi olvasni a szöveget, akkor ez az elõfeltételezés talán nincs a dolgok mögött. Nagyon jó lenne, ha más alkalommal se lenne, mert az ellenzék nem mindig azért járatja a száját, hogy ellene beszéljen a dolgoknak, különösen nem egy olyan helyzetben, amikor egy évekkel ezelõtt megindult reformfolyamat folytatásáról vagy megváltoztatásáról van szó. Ebben az esetben ugyanis egy kicsit sajátjának is érzi az ember az eddig elvégzett munkát, és ha feláll és szól, akkor nem azért teszi, hogy keresztbe tegyen, hanem azért, hogy segítsen azzal a tudással és azzal a munícióval, amit eddig összeszedett.
Még egy fontos dolog van. Nem tudom, miért lepte meg képviselõtársamat a járóbeteg-szakellátásra vonatkozó kitételem, hiszen évek óta ezt mondom. Az tény, hogy amikor elindult a reformfolyamat, akkor a két lábon álló egészségüggyel kapcsolatban elhangzott néhány félreérthetõ nyilatkozat, de a két láb valóban úgy van, hogy járóbeteg-alapellátás és -szakellátás, ez a két láb. A szakellátáson belül lehet járó- és fekvõbeteg-szakellátás, és minél többet lát el a járóbeteg-szakellátás, annál jobb a betegnek és az egészségügynek meg a biztosítónak is. Tehát én ebben teljesen konzekvens voltam évek óta. Nagyon csodálkozom, hogy ezt most hallja elõször, mert rengeteg fórumon mondtam el ugyanezeket a gondolatokat.
Abban, hogy drága-e Magyarországon az egészségügy, teljesen egyetértünk, fõleg ha azt nézzük meg, hogy az egészségügy mûködési kiadásainak 60 százaléka bérköltség. Ha ezt nem nézi, akkor láthatja, meglepõen kis összegekbõl dolgozik a magyar egészségügy.
A következõ: a járulékalap-szélesítéssel kapcsolatban úgy látom, hogy az étkezési hozzájárulás nem egészen úgy jelent volna meg, hanem úgy, hogy a munkavállalók jelentõs része egyszerûen nem kap étkezési hozzájárulást, ami után nem kell fizetni biztosítási járulékot. Ezért illúzió az a gondolat, amit a Pénzügyminisztériumban találtak ki, ami szerint ebbõl 5 milliárd forintos bevételt számoltak. Ezt szerintem csak a papír bírja el, de azt hiszem, néha az is csak sistergéssel.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)