DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): Tisztelt Képviselõtársaim! Ha azzal mérnénk egy kormány munkáját, hogy a beterjesztett törvényjavaslatai hány módosítással mennek keresztül rajtunk, az Országgyûlésen, akkor azt hiszem, hogy az elõzõ kormány teljesítményét is számottevõen lenyomná az elõzõ ciklusban beterjesztett módosító indítványok súlya - és itt meg szeretném jegyezni, hogy a súlyt fizikai értelemben is mondom. De nem így volt az elõzõ ciklusban sem, tisztelt Ház, hiszen az elõzõ kormány nagyon sok jó törvényt alkotott, olyan törvényeket, amelyek rendszerváltoztató törvények voltak, rendszerváltoztató törvények ma is, és élvezzük ezek áldásait.
Tisztelt Ház! Itt egyszerûen arról van szó, hogy legalábbis én, személy szerint, a kormányzat beterjesztéseit nem tekintem másnak, mint egy elõrejelzésnek arra nézve, hogy egy bizonyos tárgyat a kormány miként kíván szabályozni. A többi, tisztelt Ház, a mi dolgunk, hiszen mi vagyunk a törvényalkotók. A kormány beterjeszti javaslatát - ami egy elõrejelzés -, azt mi megvizsgáljuk, és ahol nem értünk vele egyet, ott korrigáljuk. De a kormányon múlik, hogy végsõ soron mire mond igent és mire nemet. Én erre céloztam, amikor azt mondtam, hogy sokkal inkább minõsíti a kormány tevékenységét az, hogy mire mond igent és nemet a játszma végén. A jogszabályalkotás - legalábbis ami a törvényalkotást illeti -, tisztelt Ház, valamilyen módon csapatmunka. Itt a kormány is megteszi a a magáét, leteszi a koalíció is a saját részét, és hozzáteszi az ellenzék is a saját részét.
Örülök ennek a mostani esetnek, mert most lehet errõl szûk körben beszélni. Úgy gondolom, hogy például ami ezzel a törvényjavaslattal történt - vagy a Sepsey képviselõtársam által felhívott lakcímnyilvántartási törvényjavaslattal -, az jó példája annak, hogyan tud egy kormány ellenzéki képviselõkkel és kormánypárti képviselõkkel együtt jól dolgozni.
Egyébként is... (Az elnök a csengõt megkocogtatva jelzi, hogy letelt a két perc.)... - elnézést, csak az utolsó mondat -, tisztelt Ház, mi alkotjuk a törvényt, a mi felelõsségünk, hogy mi történik vele. És mihez kezdenénk, tisztelt Ház, ha nem kellene mást csinálnunk, csak ülni itt és nyomogatni a gombokat? Elvégre attól szép a törvényalkotási munka, hogy mi is hozzá tudjuk tenni a sajátunkat. (Az elnök egy pillanatra kikapcsolja a képviselõ mikrofonját.) Úgyhogy én kifejezetten örülök annak, hogy van - hogy is mondjam? - tere annak, hogy a képviselõ itt még alkotó tevékenységet végezhessen a Ház falai között.
Köszönöm a figyelmet - és elnézést, hogy túlléptem az idõkeret, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)