DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Ház! Eredetileg nem kívántam ehhez a vitához hozzászólni, de az a több oldalról elhangzott megjegyzés, hogy a törvény kizáró feltételei mögött nincs erkölcsi tartalom, ez engem felszólalásra késztet. Tudnillik ha ez igaz, akkor nagy baj van - csakhogy akkor nem a bírákkal, hanem a törvénnyel. Ha ennek a kizáró feltételnek nincsen erkölcsi tartalma, akkor ne a bírákat tessék felmenteni, hanem a törvényt tessék megváltoztatni! Ezt azért mondom, mert így hiába mondjuk - most függetlenül attól, hogy egyébként ez korábban hogyan zajlott -, hogy ennek a felmentõ vagy kizáró feltételnek nincs tartalma, ha a bírákat felmentjük a megbízatásuk alól, õk az emberek elõtt mindenképpen valamiféle negatív értékítéletet hurcolva fognak felállni a helyükrõl. És én ugyan nem ismerem egyenként azokat az ítéleteket, amelyek ebben az ügyben vannak, mert még nem volt módom azokat áttekinteni, de a sajtóból úgy tájékozódtam az ügyrõl, hogy ezek az 1956 után meghozott ítéletek tulajdonképpen olyannyira enyhék voltak, hogy a kádári büntetõpolitika elszabotálásának, a megtorlás elszabolátásának tekinthetõk igazán, tehát ezek sokkal inkább áldozatvállalások és kockáztatások voltak a maguk oldaláról.
Az pedig nagyon paradox lenne, hogy a rendszerváltozás ötödik esztendejében azokat állítsuk fel egy, ezek szerint nem jó törvény intézkedése alapján - most azzal nem is kívánok foglalkozni, hogy egyáltalán helyesen van-e a törvény alkalmazva, helyes-e az a gondolatmenet, amely a törvény rendelkezése alapján a felmentést megalapozottnak látja, ezt feltéve, de meg nem engedve... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idõ leteltét.)... -, mondjuk, egy rossz törvény rendelkezései alapján felállítanának olyan embereket, akik sokkal többet kockáztattak szabadságunkért és jogainkért, mint itt közülünk nagyon sokan.
Köszönöm szépen. (Taps.)