BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Megszólíttatás címén kértem szót újra két percre. Elemzésekkel és módosító javaslatokkal készültünk a kormányzati szervekkel való tárgyalásokra, és mind a hét országos szövetségnek azonos volt a véleménye, így a faluszövetségeknek és a Kisvárosok Szövetségének is.
El kell mondanom, hogy itt figyelembe vettük azokat az érveket, amelyeket képviselõtársam elmondott. Én ismerem néhány nagyvárosnak a gáztársulatokkal kapcsolatos fejlesztési számait, egészen 1989-tõl, és joggal mondhatom azt, hogy a nagyvárosok, fõleg annak külsõ családiházas övezetei kivették ebbõl részüket. Azt is szeretném elmondani, hogy az átalakulási törvényt megelõzõen Budapest fõváros megkapta az egész gázelosztó-hálózat tulajdonjogát - hiszen ott tanácsi vállalat hozta létre -, és a törvény adta lehetõséggel a fõváros élt. Így tehát a képviselõtársam kritikája szerint a nagyvárosok és a megyei jogú városok arányos részesedését érheti szó.
Szeretném emlékeztetni arra, hogy ezek a kigyûjtések megtalálhatók a szövetségek anyagában. És azok a százalékos részesedések módosíthatók, ha az önkormányzatok többsége nem a lélekszámarányos megoldást választja, hanem az adott szolgáltatás aránya szerinti változatot választják a települések. Az az arány még nagyobb a nagyvárosok, egyáltalán a nagyobb települések esetében. Úgy gondolom, hogy a két választási lehetõség közül a lélekszámarányos fejezi ki legjobban a kisebb és nagyobb települések hozzájárulásai szerinti arányszámot.
Még egy mondatot engedjen meg, elnök asszony! Rendre visszatér az, hogy a kistelepülések nagyobb anyagi áldozatot hoztak, mint a nagyobb városok. Érdemes ezeket a beruházásokat és fejlesztéseket megvizsgálni, és ezt követõen mondani véleményt, mert tudom, hogy volt olyan év, amikor Székesfehérvár nagyságú városban több mint 30 kilométer társulati úton történõ fejlesztést hoztunk létre, az elosztóvezetékekkel együtt. Köszönöm a figyelmet.