GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Két percre kértem szót, elnök úr. Köszönöm szépen.
Kávássy Sándor iménti felszólalásában számomra volt egy érdekes momentum, ami talán hasznosítható volna a további vitában. Õ beszélt arról, hogy a '56- os egyetemi muszkavezetõrõl miért is ne lehetne kritikát mondani. Nota bene lehet, még a törvény értelmében is, hiszen elmúlt már harminc év, úgyhogy miért is ne lehetne, ezzel nincsen baj.
De modellnek fogadjuk el, hogy egy ilyen helyzet áll elõ. Ugyanakkor tudomásom van arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában ott van több tíz- vagy százezer oldalon Szentkuthy Miklós zseniális írónk hagyatéka, aki - ha jól tudom - hatvan évre zároltatta õ maga ezt a hagyatékot. Baráti körébõl származó információim szerint ez a hagyaték jelentõs részben olyan információkat tartalmaz, amelyek az ötvenes-hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek irodalmi közéletét, Magyarország szellemi közérzetét veszik górcsõ alá; és részben információk, részben emóciók alapján keresetlenül fogalmaz. És õ - aki ismerte õt személyesen, tudja - bizony meglehetõs invencióval, indulattal fogalmazott.
Tegyük fel ebben az esetben is, hogy nem volt az örökhagyónak kikötése, nem mondta azt, hogy X évtizedig zárolva az anyag, az örökösök döntenek, miként az elõbbi esetben. Van-e a törvényhozó olyan helyzetben - és a kérdésem erre irányul -, hogy jogi szempontból különbséget tegyen Szentkuthy Miklós és a muszkavezetõ között. Az én problémám és a vitám - amirõl a korábbiakban már volt szó - nagyjában-egészében ebben áll. Remélem, jól értik, amit mondtam.
Még egyetlen szempontot ajánlok a tisztelt Ház figyelmébe. Úgy adta elõ Mészáros István barátom, képviselõtársam és Halda Aliz képviselõ asszony is a múlt kritikáját, ahogy azzal én általában egyetértek. Amit azonban a kutathatósági idõ 15 évre történõ leszállításával mondanak, az számomra már bizonytalan, ugyanis az elõadásmódból az következett, hogy ezáltal valami alapvetõen új keletkezhet vagy kerülhet elõ, aminek alapján a képünk - ha jól értem, a közös képünk - errõl a múltról gyökeresen megváltozhat. Nekem efelõl vannak kétségeim. Még egyszer mondom, a részleteket illetõen elképzelhetõ, hogy elõkerülnek új momentumok, de nem hiszem, hogy - ha visszamegyek harminc évet, az 1965 -, az 1965 és 1980 közötti idõszakra vonatkozó irategyüttesbõl olyan új elemek elõkerülnének, amelyek ezt a képet gyökeresen megváltoztatnák, az egészet illetõen. Még egyszer mondom: ami pedig a többit illeti - akár a titokkörbe tartozó iratanyagot, akár egyebeket -, azok pedig más hatályú törvények alá esnek, ezért természetesen nem itt és most kell errõl beszélni. Köszönöm.