DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak egy megjegyzést szeretnék tenni. Én magam is remélem, hogy a III/III-as üggyel kapcsolatos dolgok és azon iratok területén valamiféle elõrelépés következik be. Ugyanis az, ami folyik e területen idestova öt éve, az immár lassan - azaz nem is lassan - tragikomédia.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat 36. §-ának 4. pontja az adatvédelmi törvény 19. §-át kívánja kiegészíteni új (4) és (5) bekezdéssel. Az új (5) bekezdés az úgynevezett belsõ használatra készült, valamint a döntés-elõkészítéssel összefüggõ adatokkal bõvítené azon adatkategóriák számát, amelyeket idõlegesen el lehet zárni a nyilvánosság elõl. Az említett új bekezdés ugyanis azt mondaná ki, hogy a belsõ használatra készült, valamint a döntés-elõkészítéssel összefüggõ adat nem nyilvános a keletkezését követõ 30 éven belül. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetõje e határidõn belül is engedélyezheti.
Tisztelt Ház! Ezt a rendelkezést két vonatkozásban is módosítani indítványozom. A jelentés 77. sorszáma alatt elfekvõ módosító indítványomban az elõirányzott harmincéves védelmi idõt húsz évre szeretném leszállítani. A tárgybeli úgynevezett közbülsõ munkaanyagok a nyilvánosság elõl elzárt adatok hierarchiájában tudniillik az államtitkok és a szolgálati titkok alatt helyezkednek el, ami a védelmi idõt illeti. A hierarchiának álláspontom szerint a védelmi idõben is tükrözõdnie kell. Ellentmondást eredményezne, ha az egyébként titkot sem képezõ közbülsõ munkaanyagok védelmi idõtartama meghaladná a hierarchiában magasabb fokon elhelyezkedõ szolgálati titkok maximális húszéves védelmi idejét. Ez a passzus egyébként arról tanúskodik, tisztelt Ház, hogy az elõkészítés során nem fordítottak megfelelõ figyelmet a titokvédelmi szabályozás és a levéltári törvény közötti összhang megteremtésére.
Tisztelt Ház! A második indítványom, ami erre a törvényhelyre vonatkozik, az együttes jelentés 78. pontjában található. Ez alapján a már általam idézett rendelkezést kiegészíteném azzal, hogy nem tagadhatja meg az engedélyt - itt a szerv vezetõjérõl van szó -, ha a kérelem az eldöntött ügyben készült költségbecslés, statisztikai vizsgálat, kutatási eredményeket tartalmazó jelentés, megvalósíthatósági tanulmány, szakértõi vélemény, valamint a nyilvánosan idézett irat adataira irányul és a megismerés nem ütközik a (3) bekezdésben említett korlátozásokba. Értsd a (3) bekezdésen az adatvédelmi törvény 19. §-ának (3) bekezdését, amely felsorolja a többi korlátozást. Tehát akkor állna fenn az az eset, hogy nem tagadhatja meg, ha ezek az adatok egyébként nem minõsülnek titkoknak és nem esnek az egyéb kivételek köreibe.
Tisztelt Ház! Nem vitás és teljesen rendjénvaló, hogy védeni kell ezeket az úgynevezett közbülsõ munkaanyagokat. Ezt indokolja egyrészt az illetéktelen befolyástól mentes döntés-elõkészítéshez fûzõdõ érdek, másrészt a köztisztviselõi munka szabad és õszinte jellegéneki szavatolása. De, tisztelt Ház, ezt indokolja még az államigzagatási munka, illetõleg az államigazgatás és a közigazgatás tevékenységének ellenõrzéséhez fûzõdõ érdek is, lévén, hogy mindannyian tudjuk, hogy az államigazgatási munka tényleg megkövetel egy bizonyos fokú diszkréciót, amit a dolgok természetébõl fakadóan a munka végzõi mindig is érvényesíteni fognak.
A nyilvánosság és a zártság között meg kell találni azt az optimális határt, ami úgy biztosít nyilvánosságot, hogy még nem vált ki olyan reakciót az állami oldalon, hogy a köztisztviselõk felszámolják maguk körül az írásbeliséget. Amennyiben ugyanis, tisztelt képviselõtársaim, a köztisztviselõk a munkavégzésükhöz szükséges diszkréciót csak úgy tudnák biztosítani, hogy felszámolják döntés-elõkészítõ munkájuk nyomait, akkor végképp ellenõrizhetetlenné válna a tevékenységük, nyoma veszhetne azon adatoknak, amelyekre nézve az információszabadságot a késõbbiekben egyáltalán gyakorolni lehetne. Tehát ez is indokolja és ez is magyarázza tulajdonképpen, hogy azokban az országokban, ahol már hosszú hagyományai vannak a nyilvánosságnak, a döntés-elõkészítés szakaszát mindenütt védik.
Tisztelt Ház! Álláspontom szerint ugyanakkor valamilyen garancia mégis szükséges ahhoz, hogy a döntés-elõkészítõ, illetõleg a belsõ használatú adatok fogalmát ne lehessen parttalanul értelmezni. Garanciára van szükség ahhoz, hogy ezeknek az adatoknak a védelme ne válhasson a tények elkendõzésének intézményévé. Tisztelt Ház! Ezért is mondom azt, hogy az indítványom e garancia megteremtését szolgálja. Mivel a természetükbõl fakadó sokféleség miatt természetesen ezek az úgynevezett közbülsõ munkaanyagok - mint például a tervezetek, vázlatok, feljegyzések, javaslatok, a szervezeten belül váltott levelek stb. - aligha lennék hiánytalanul felsorolhatók, a szûkítést az úgynevezett negatív taxációs technikával érdemes megkísérelni. A módosítás értelmében a döntések meghozatala után az úgynevezett tényadatok - tehát a személyes jelleget nem hordozó objektív adatok - nem lennének elzárhatók, amennyiben megismerésüket más okok nem korlátozzák. A közbülsõ munkaanyagok védelmének célja ugyanis nem a tények elfedése, hanem a köztisztviselõi döntés-elõkészítés már általam elõbb említett szabad, õszinte jellegének védelme azáltal, hogy a döntés elõtt és után egyaránt védik a munkavégzés szubjektív elemeit. A szubjektivitást nélkülözõ tényadatok, tisztelt Ház, azonban az idevágó nyugati szabályozás és gyakorlat szerint is csak a döntéshozatalig élveznek védelmet. Tehát ezt az elvet kívánja érvényesíteni a módosító indítványom is.
Tisztelt Ház! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 1992-ben, az adatvédelmi törvény vitájakor Lukács Tamás akkori képviselõtársam, aki a kormánypárti oldalon foglalt helyet, módosító javaslatot terjesztett be e témakörben és az a módosító javaslat akkor a következõképpen szólt. Az egykori módosító javaslat száma: 6779/3-as, tehát 1992-bõl.
(23.00)
Az így szólt: nem minõsülnek közérdekûnek azok az adatok, amelyek az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv döntéseinek elõkészítésére vagy kizárólag belsõ használatára szolgálnak.
Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az a meghatározás sokkalta szûkebb volt, mint az, ami a jelenlegi törvényben szerepel. Ugyanis ott nem az szerepelt, hogy "döntés-elõkészítéssel összefüggõ adatok", hanem az szerepelt, hogy "döntéseinek elõkészítésére szolgáló adatok". Tehát ez egy szûkebb kategória. Sõt nem az szerepelt, hogy belsõ használatra...