DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön a Cölöpök címû könyvében megrendítõen ír 1990-es Somogy megyei tapasztalatairól. Megdöbbentették a korábbi rossz döntések következtében leépült falvak, az emberi nyomorúság és az idõsek súlyos gondjai. Elképzelni sem tudom, mit írt volna ön, ha történetesen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselõjelöltje, vagy mit írna most, ha ott járna végig 54 települést. Az ott élõ emberek megtapasztalták a kirekesztettséget, számukra az ország ma is Gyöngyösnél ér véget.
Sokan vitatkoznak ma arról, hogy hány részre szakadt Magyarország. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a keleti térség leszakadása radikálisan tovább folytatódik. A mi megyénkbe az országba bejövõ külföldi mûködõtõkének egy százaléka sem jutott el. Érdektelenségét az infrastruktúra és a kormány, kormányok tudatos válságkezelésének hiánya magyarázhatja.
A megyei vállalkozások többsége kezdõ, sõt kényszervállalkozás, amely támogatási rendszer híján nem tud fennmaradni. A mezõgazdaság tõke- és speciális banki finanszírozás hiányában csak vegetál.
A munkanélküliségi ráta itt 20,8 százalék, de egyes településeken 50-90 százalék között van. Sok feszültséggel jár, hogy a megye számos településén 30-50 százalékot is eléri a cigánylakosság aránya, amelynek életkörülményei már nem emberhez méltóak.
(14.20)
Félõ, hogy ezek a negatív jelenségek a Bokros-csomag hatására hatványozódni fognak. Miközben egyes dunántúli megyék Burgenlanddal építettek ki fejlõdõ gazdasági kapcsolatokat, a mi megyénkben a feketekereskedelem, a bûnözés és a prostitúció válhatott csak nemzetközivé.
Kérdezem, hogy a kormány törekvései, amelyek az európai integrációra irányulnak, elérik-e ezt a térséget, eljuthat-e ez a térség is Európába... (Az elnök a pohara kocogtatásával jelzi az idõ leteltét.).., részesévé válhat-e az elõnyöknek; de legelõször azt kérdezem, hogy ez a megye és ez a térség mikor csatlakozhat Magyarországhoz. (Taps a jobb oldalon.)