KAPRONCZI MIHÁLY (független): Tisztelt Miniszter Urak! Az 1991. évi kárpótlási törvény célja volt többek között, hogy részleges kárpótlással ismét földhöz juthassanak azok, akiknek a földjét a kommunista államrend idején elvették. A törvény csak részbeni kárpótlást biztosított kárpótlási jegyek formájában. A mezõgazdasági termelésbõl élõ lakosság esetén bizonyos feltétellel lehetõség nyílt egy speciális kárpótláskiegészítésre is, ezt a törvény "mezõgazdasági vállalkozási támogatás"-nak, a róla kiállított értékpapírt pedig "utalvány"-nak nevezte el. Aki vállalta, hogy mezõgazdaságból élõ vállalkozó lesz, az igényelhette a tényleges kára és a kárpótlási jegy névértéke közötti kárrész erejéig az úgynevezett mezõgazdasági vállalkozási támogatást jelentõ utalvány kiállítását. Ha például eredetileg egy millió forint volt a kára, akkor 360 ezer forintért kapott kárpótlási jegyet és további 640 ezer forintért ilyen utalványt. Megtévesztésül utalványnak nevezték, ugyanis így a levonás mértékét a kárpótlandó megkaphatta. Ezért ugyan pénzt nem lehetett kapni, hanem földre lehetett az utalvánnyal licitálni. (Zaj.)
A törvény szerint azonban nem volt elég vállalkozóként bejelentkezni az APEH-hez. Vállalni kellett azt is, hogy ha öt éven belül a vállalkozó bármely okból abbahagyja a föld mûvelését, akkor kettõs büntetéssel sújtják: egyrészt az utalványon szereplõ összeget azonnal egy összegben kell visszafizetnie, másrészt még a földjét is kártalanítás nélkül veszik állami tulajdonba.
A Bokros-féle törvény 89. §-a szerint 1995 júliusától minden kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, így tehát a mezõgazdasági kényszervállalkozónak is legalább havi 4620 forint összegû baleseti járulékot akkor is meg kell fizetnie, ha jövedelme egyáltalán nem származott a mezõgazdasági tevékenységbõl. Azok elõtt, akik mindössze 30-40 ezer forint értékû utalványuk hasznosítása érdekében lettek kényszerbõl vállalkozók, két lehetõség áll. Vagy tétlenül nézik, hogy a baleseti járulék az utalványuk értékét 8-10 hónap alatt megsemmisítik, vagy felhagynak a kényszervállalkozással, de akkor az utalvány értékét egy összegben kell büntetésül megfizetniük. (Zaj.)
Tisztelt Miniszter Urak! Kérdezem a pénzügyminiszter úrtól, célja volt-e, hogy a kárpótoltak kárpótlását megsemmisítse. (Zaj.)
Kérdezem a földmûvelésügyi miniszter úrtól, milyen intézkedést tervez annak érdekében, hogy az utalvány terhére földet vásárlók ne hagyjanak fel a föld mûvelésével. Köszönöm.