DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Az azonban nyilván sértené a versenysemleges szabályozás elvét, ha a járulékfizetés attól függne, hogy egy adott tevékenységet milyen formában végeznek. (Zaj. - Dr. Salamon László befejezi a konzultációt és a helyére megy.) Ugyanakkor - legalábbis úgy gondolom - képviselõ úr sem vitatja, hogy egy vállalkozásnak minimálisan a vele járó költségeket egyszerûen ki kell termelnie, egyébként nincs értelme ezt a vállalkozást folytatni. Emellett az egyéni vállalkozó a kötelezõ társadalombiztosítási járulékot költségként s így adóalapcsökkentõ tételként számolhatja el, ami ugyancsak enyhíti az ezzel kapcsolatos terheket.
Természetesen nem vitatom én sem, hogy a mai 44 százalékos társadalombiztosítási járulék mértéke rendkívül magas és feltétlenül szükség lenne mielõbbi érzékelhetõ mértékû csökkentésére. Reményeink szerint az év második felében hatályba lépõ járulékalap-szélesítõ intézkedések megalapozhatják azt, hogy már 1996-tól jelentõsen, legalább 4-5 százalékponttal csökkenhessen a társadalombiztosítási járulék.
Összegezve: az intézkedést az arányos közteherviselés és alapvetõen a társadalombiztosítási alapok instabil pénzügyi helyzete indokolja. Ezt annál is inkább tudom jelezni, hiszen éppen ezekben a napokban folyik a társadalombiztosítási alapok '95. évi költségvetésének vitája. Köszönöm szépen. (Taps.)