DR. FODOR GÁBOR mûvelõdési és közoktatási miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! A közoktatási törvény módosítása gyakorlatilag a törvény elfogadása óta napirenden lévõ téma. Hosszú egyeztetés eredményeként, az érintettekkel széles körû vitát lefolytatva alakult ki a módosításnak az a többlépcsõs változata, amelynek elsõ állomása most a parlamenti plénum elé került.
A javaslat, amelynek tárgyalását elkezdjük, a közoktatás akut problémáira kínál megoldást. Melyek ezek a problémák és milyen választ ad ezekre a javaslat?
A közoktatás intézményrendszerének stabilizálása olyan kérdés, amelyben mindenképpen lépnünk szükséges. A közoktatási törvény hatályos rendelkezései tág lehetõséget biztosítanak ahhoz, hogy az önkormányzatok eldöntsék, milyen iskolát hoznak létre a közoktatással összefüggõ feladataik végrehajtásához. Nem egyértelmû azonban, hogy hány évfolyammal mûködtethetõ az általános iskola és milyen indokok alapján lehet az általános iskola évfolyamainak a száma nyolcnál kevesebb, illetõleg nyolcnál több.
Hasonló gondot okoz a gimnáziumok létrehozásánál, hogy a közoktatási törvény hatályos szövege semmilyen iránymutatást nem tartalmaz a tekintetben, hogy mikor lehetséges a négy évfolyamos gimnázium évfolyamait megnövelni hat, illetõleg nyolc évfolyamra.
Ugyancsak számos esetben okozott vitát az általános iskolák évfolyamainak csökkentése. Az átfogó módosító javaslat pontosan meg fogja határozni azokat a feltételeket, amelyek megtartásával az intézményfenntartó önkormányzatok dönthetnek. E rendelkezések megszületéséig azonban segítséget kell nyújtani az önkormányzatoknak ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni.
A ma mûködõ intézményrendszer megváltoztatása, átalakítása, az évfolyamok számának növelése jelentõs költségkihatással jár. Számottevõen érinti nemcsak a fenntartó helyi önkormányzatot, hanem azt a régiót is, amelyben az intézmény mûködik. Indokolt ezért, hogy az általánostól eltérõ intézmény létesítésére akkor kerüljön sor, ha abban az érdekelt önkormányzatok a közoktatási törvényben meghatározott módon megkötött együttmûködési megállapodásban megegyeznek. Ez az együttmûködési megállapodás biztosíthatja az intézmények mûködéséhez szükséges feltételeket, továbbá azt is, hogy az intézmény mûködése során tekintettel lesz nemcsak a székhely-település, hanem a vonzáskörzet érdekeire is.
A közoktatási törvény - figyelembe véve, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint az oktatási célú ingatlanok a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körébe tartoznak - meghatározta azokat a feltételeket, amelyekkel közoktatási intézményt, nevelési, oktatási intézményt meg lehet szüntetni. Számos vitára adott okot azonban a hatályos törvényben is szereplõ "aránytalan teher" és "megfelelõ színvonalon való további gondoskodás" értelmezése. A javaslatban megfogalmazott értelmezõ rendelkezések ezért ugyancsak segítik a helyi önkormányzatok intézményfenntartással összefüggõ döntéshozatalát.
Az intézményrendszer stabilizációjával összefüggõ javaslat fontosságát erõsíti az a tény is, hogy elfogadása esetén tervezhetõbbé teszi a közoktatás finanszírozását. A jövõ évi költségvetés elõkészítésénél, a javaslat elfogadásánál biztosan lehet arra számítani, hogy a mûködõ intézményrendszerben döntõ változások nem következnek be.
Az iskolákban folyó tartalmi munka megújulásának alapvetõ feltétele, hogy megjelenjen a nemzeti alaptanterv. A nemzeti alaptanterv kiadása és bevezetése együtt jár a közoktatási törvény azon rendelkezéseinek életbeléptetésével, hatályosulásával, amelyek meghatározzák a tanulói foglalkoztatás idõtartamát, a tanítási év hosszát, a tanulók részére tartható kötelezõ tanítási órák számát. A nemzeti alaptanterv megjelenése az elõfeltétele annak is, hogy az iskolák elkészíthessék pedagógiai programjukat és annak részeként helyi tantervüket.
A nemzeti alaptanterv kiadására a jogi felhatalmazás megvan, a közoktatási törvény hatályos rendelkezései alapján mód van arra, hogy miniszteri rendelet léptesse életbe a közoktatás pedagógiai mûködése szempontjából alapvetõ fontosságú dokumentumot. A miniszteri rendeleti szint azonban nem tükrözi a nemzeti alaptanterv fontosságát. Ezért a javaslat a kormányhoz emeli a nemzeti alaptanterv kiadásának jogát. A kormány részére adott felhatalmazás biztosítja, hogy a NAT valamennyi ágazat véleményének, érdekeinek figyelembevételével készüljön el.
A nemzeti alaptanterv szakmai legitimációját szolgálja továbbá a javaslatnak az a rendelkezése, amelynek alapján a mûvelõdési és közoktatási miniszter nem nyújthatja be a kormány elé a nemzeti alaptantervet úgy, hogy ne szerezze be az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatás- politikai Tanács véleményét.
A nemzeti alaptanterv széles körû egyeztetési eljárás alapján készült, alakult. A munkálatok befejezõdtek, és a törvényjavaslat elfogadása után megjelenik. A javaslat elfogadása esetén a nemzeti alaptanterv tantervi alapelvekre és tantervi követelményekre való megosztása megszûnik. A nemzeti alaptanterv egységes dokumentumként jelenik meg, amely tartalmazza azokat a közös követelményeket, amelyek alapján az iskolai oktatás 1-10. évfolyamán az iskolák három éven belül elkészíthetik helyi tantervüket.
A tisztelt Országgyûlés tájékoztatása érdekében elmondom, hogy a 11. évfolyamtól kezdõdõen az iskolák pedagógiai munkáját az érettségi vizsga vizsgakövetelményei, illetõleg vizsgaszabályzata fogja szabályozni, amelynek alapján az iskolák elkészíthetik ezekre az évfolyamokra is a helyi tantervet. Ez a munka is nagy erõkkel folyik, a vitaanyag nemsokára megjelenik majd és év végén véglegesítjük a javaslatot.
(15.50)
Az elõzõekben elmondottakkal szorosan összefüggõ kérdés az iskolák szakmai önállóságának növelése, amely természetesen együtt jár a pedagógus munkájának elismerésével, annak elismerésével, hogy az iskolákban alkotómunka folyik. Az oktatásban résztvevõk túlnyomó többségének egyetértésével találkozott a kormánynak az az elképzelése, hogy szakmai kérdésekben azoknak kell dönteniük, akik abban a legilletékesebbek, tehát a pedagógusoknak. Ezért nincs szükség kerettantervekre, amelyeket a javaslat a hatályon kívül helyezõ rendelkezésekkel meg is szüntet, továbbá nincs szükség az iskolai pedagógiai munka folyamatának központi, miniszteri szintû ellenõrzésére. Az ellenõrzést azok végezzék, akik ehhez megfelelõ szakértelemmel rendelkeznek. A javaslat ezért célul tûzi ki a tankerületi oktatásügyi központok megszüntetését, és kibõvíti a pedagógiai szakmai szolgáltatások körét a mérési és értékelési feladatokkal. E tevékenység keretein belül mind a miniszter, mind a fenntartó megfelelõ információkhoz tud jutni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka gondjairól és eredményeirõl.
A pedagógiai szakmai szolgáltatások erõsítése s általuk a nevelési-oktatási intézmények és fenntartóik munkájának segítése ugyancsak fontos célkitûzése a javaslatnak. Nem képzelhetõ el eredményes pedagógiai munka az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban anélkül, hogy ehhez megfelelõ szakmai háttér ne álljon rendelkezésre. A megfelelõ intézményhálózat, a pedagógiai intézetek rendszere megfelelõen felkészült szakembergárdával alkalmas és képes arra, hogy segítse a nevelési-oktatási intézmények és fenntartóik munkáját.
A tankerületi oktatásügyi központok megszüntetésével a kormányzat nem kíván pénzt megtakarítani. A felszabaduló pénzeszközöket oda csoportosítja át a kormány, ahová a javaslat a feladatokat telepíti. A tankerületi oktatásügyi központokban fõfoglalkozású 132 létszámra esõ költségvetési fedezetbõl 77 átkerül a megyei, fõvárosi önkormányzatokhoz. A fennmaradó létszámra esõ költségvetési fedezetet a tankerületi oktatásügyi központok jogutódjához, az Országos Közoktatási Intézethez kell áttelepíteni.
Az elõzõ célkitûzésekkel azonos fontosságú az önkormányzatiság megerõsítése. A javaslat ennek megfelelõen a fõjegyzõhöz és a megyei jogú város jegyzõjéhez telepíti át azokat a feladatokat, amelyek a közoktatási törvény hatályos rendelkezései alapján ez idáig a tankerületi oktatásügyi központokhoz tartoztak. E feladatok nem újak, nem ismeretlenek az önkormányzatok részére, hiszen korábban is közremûködtek e felsorolt tevékenységek ellátásában. A feladat visszavételéhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az elõzõekben ismertetettek szerint biztosítjuk.
Végül szeretném jelezni, hogy a most benyújtott módosítás nem ad választ a közoktatás minden, a törvénnyel összefüggõ problémájára. Nem ad választ olyan fontos kérdésekre, mint az oktatás finanszírozásának megújulása, a pedagógusok foglalkoztatása, az iskolaszerkezet hosszú távú alakulása. Az elõterjesztésnek nem is ez a célja. Szándékaink szerint már most júniusban szerettük volna a parlament elé terjeszteni a közoktatási törvény teljes körû módosítását, de látva a parlament leterheltségét és a még eldöntendõ kérdések súlyát, erre csak késõ õsszel van reális esély. A vita és az elfogadás idõigényességét nézve rendkívül fontosak a most beterjesztett átmeneti szabályok.
Joggal foglalkoztatják a törvénymódosítás kérdései a közvéleményt, hiszen a közoktatásban - amely magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai oktatást, a kollégiumi ellátást - minden magyar állampolgár érdekelt. Érdekelt vagy azért, mert tanul, vagy azért, mert gyermeke, unokája jár óvodába, iskolába, kollégiumba. Joggal kérdezhetik ezért, miért van szükség e javaslat megtárgyalására abban az esetben, ha belátható idõn belül megkezdõdhet az átfogó törvénymódosítás vitája is. A válasz erre a kérdésre az, hogy közismertek azok a gondok, amelyek leginkább foglalkoztatják az érdekelteket, és amelyek megoldásával nem várhatunk még addig a rövid ideig sem, amíg az átfogó módosító javaslat elfogadásra kerül és hatályba lép.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztában vagyok azzal, hogy az önök elõtt lévõ javaslat átmeneti jellegû, mégis úgy gondolom, hogy elfogadására nagy szükség van a közoktatás rendszerének hatékony mûködtetése érdekében. Mindezekre tekintettel kérem, hogy észrevételükkel, javaslataikkal nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben megtaláljuk a lehetõ legjobb megoldásokat. Kérem, hogy támogassák elképzeléseinket és szavazataikkal - s ahogy elõbb említettem, javaslataikkal - segítsék e módosítás elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)