DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Az oktatási bizottság kisebbségi véleményét szeretném ismertetni, ami azt mutatta, hogy alkalmatlannak tartjuk az általános vitára ezt a kétoldalnyi törvényjavaslatot - ami bár címében más, valójában a közoktatási törvény módosítása -, elsõként is azért, mert a Házszabály 97. §-a (2) bekezdése alapján tartalmaznia kellene ennek a társadalmi és lehetõség szerint gazdasági hatásait is.
Mellékesen vagy zárójelben hadd mondjam el, hogy a társadalmi hatása az, hogy - szemben az eddigiekkel - a kormány most nem ígér semmiféle tantervet, tehát mindenféle tantervet az iskolákra bíz; és ha egy tantervnek az elkészítése durván egymillió forint, akkor valahol kellene annak a két-három milliárd forintnak a fedezetét is látni, amit az iskolák fognak megkapni tantervkészítés címszóval.
A második indokunk, hogy közoktatásitörvény-ellenes ez a beterjesztett javaslat, hiszen nem tárgyalta sem a Közoktatás-politikai Tanács, sem a Köznevelési Tanács. Tartalmi kérdésekben a Köznevelési Tanács érdekelt, formai, illetve törvényességi szempontból pedig a Közoktatás-politikai Tanács, ahol pedagógusoknak, szülõknek, szakszervezetnek és önkormányzati képviselõknek kellene a véleményüket elmondaniuk.
A bizottságban a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium képviselõje elmondta, hogy bár voltak olyan törvénytervezet-javaslatok, amelyeket tárgyalt e két tanács, de ebben a formában semelyik tanács nem tárgyalta, nem is látta, hiszen valójában a parlamenti képviselõk is csak pár nappal a tárgyalás elõtt kaphatták meg.
A harmadik törvényellenessége: önkormányzatitörvény-ellenes ez az elõterjesztés. Hiszen az önkormányzati törvény elõírja, hogyha az önkormányzatoknak feladatokat ad egy törvény, akkor egyeztetni kellene az önkormányzatok képviselõivel vagy az önkormányzati szövetségekkel - és el kell hogy mondjam, hogy ezt a törvényjavaslatot egyetlenegy önkormányzati szövetség sem tárgyalta.
Azonkívül az önkormányzati törvény 6. §-ának 1/b pontja szerint, hogyha az önkormányzatok feladatot kapnak - márpedig itt a jegyzõk feladatot kaptak -, akkor ehhez finanszírozási forrást is kellene rendelni. A törvény egyetlenegy forrást nem jelöl meg az új feladatokra.
A kisebbségi vélemény során elhangzott az is, hogy valójában a nemzeti alaptanterv ügyét egészen másképp rendezi, mint ahogy az eddigiek során a közoktatási törvény rendezte. Sõt, valójában a saját kormányprogramjával is ellentétes, hiszen a kormányprogram kimondja, hogy a nemzeti alaptanterv alapelveit a parlament elé kívánja tárni. Ebben az új módosításban nem is szerepel alapelv és követelmény, valahogy elmosódik, de legalább ilyen veszélyes - vagy talán azt mondanám, sokkal veszélyesebb -, hogy elmosódik, hogy valójában milyen pedagógiai szakaszolást vagy milyen iskolaszerkezetet kíván a törvény elõterjesztõje módosítani, illetve mit kíván elõterjeszteni.
Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra: ha három törvényt sért ez az elõterjesztés, akkor jó lenne, hogyha a tárgyalás elõtt a parlament megkaphatná a pedagógus szakmai szervezetek véleményét, a pedagógus szakszervezetek véleményét és az önkormányzati szövetségek és iskolafenntartók véleményét.
Ezen javaslatok, illetve ezen indítványok alapján nem tartjuk általános vitára alkalmasnak. Az már mellékes tényezõ, hogy valójában az általános vitája nyilván nem is zárulhat le a mai nap folyamán, hiszen három nappal a bizottsági ülés elõtt kapta meg ezt a törvénytervezetet minden parlamenti képviselõ, tehát így egyeztetni sem tudott. Köszönöm. (Szórványos taps az MDF padsoraiban.)