DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Hölgyeim és Uraim! Szokásommal ellentétben most nem fogok vitatkozni kormánypárti képviselõtársaimmal, akik az elõzõekben megpróbálták megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, azt, hogy a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium a T/1206. számú törvényjavaslat benyújtásával tulajdonképpen alulmúlta önmagát; egy önálló törvényjavaslatot nyújtott be a közoktatási törvény két területének módosítására.
El kell mondanom: megszoktuk már, hogy az MKM nem egészen egyéves mûködését kapkodás és szakmai, politikai hibák jellemzik. Aki eddig nem fogadta el a kereszténydemokraták bírálatatait, annak is látnia kell, hogy bírálataink általában megalapozottak voltak. Mert kérdezem: miért van szükség egy önálló törvényjavaslatra - különösen ilyen nagy sietséggel, hogy pár nappal ezelõtt kaptuk meg ezt az anyagot - akkor, amikor az õsz folyamán a kormányzat tervezi a közoktatási törvény módosítását.
Azt is el kell mondanom, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt indokolatlannak tartja a közoktatási törvény módosítását is, hiszen az elfogadástól alig több mint két esztendõ telt el, és általában a parlamenti demokráciákban a gyakorlat alapján szokták a törvényeket módosítani, nem pedig politikai szándékok alapján.
Itt pedig egy nagymértékû módosításról van szó. Éppen ezért különösen indokolatlannak tartjuk azt, hogy igazából két területet kiragadva az egészbõl, önálló törvényjavaslatként benyújtva, egy-két hónap idõnyereséget könyvelhessen el a kormányzat.
Mindezek után néhány tartalmi kifogásomat hadd említsem meg. A javaslat egyik része a tankerületi oktatásügyi központok megszüntetésére vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tervezettel a kormányzat a magyar közoktatásban meg kívánja szüntetni a szakmai ellenõrzést. Szeretném elmondani azt, hogy sehol a világon nem mûködik olyan közoktatási rendszer, amelyben nincs szakmai ellenõrzés.
A törvénybõl nem tûnik ki - bár mi, kereszténydemokraták egyetértünk vele, hogy a szakmai szolgáltatásokat és ezen belül a pedagógiai intézeteket megerõsítsék -, hogy milyen mértékben és hogyan fog történni ezeknek a megerõsítése. A másik fontos dolog pedig az, hogy elengedhetetlennek tartjuk, hogy szakmai szolgáltatásokat végezzenek azok az iskolák, azok a pedagóguscsoportok is, amelyek ezt a munkát el tudják végezni. Azt is elengedhetetlennek tartjuk, hogy a felsõoktatási intézményeknek legyen meg a lehetõségük a szakmai szolgáltatásokra.
Külön meg kell említeni, hogy problémás számunkra, hogy a tankerületi oktatásügyi központok jogutódja az Országos Közoktatási Intézet. A jogutódlás ugyanis a TOK-ok tulajdonára is vonatkozik - épületek, eszközök -, itt jelentõs vagyonról van szó, és a parlament ezzel a rendelkezéssel ezt a vagyont átadja az Országos Közoktatási Intézetnek. Megvizsgálta-e a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, hogy az Országos Közoktatási Intézet gazdálkodása alapján alkalmas-e a hatalmas vagyon átvételére? Felhívjuk a figyelmet arra, hogy pontosan ez az intézet veszített el 150 millió forintot a Lupis-ügy kapcsán a közoktatás-fejlesztés pénzeibõl 1994 elején.
Amikor a költségvetés minden területen megszorításokat javasol, miért nem vizsgálják meg alaposabban e vagyon átruházásának kérdését, hiszen ez egy nagyon fontos kérdés lenne.
A másik fontos dolog a nemzeti alaptanterv kérdésköre. A nemzeti alaptantervnek jelenleg is van érvényes szabályozása, ami a törvényben megtalálható. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a kormányprogram szerint magasabb szintre kívánják emelni a nemzeti alaptanterv alapelveit, hiszen a kormányprogramban az szerepel, hogy az alapelveket parlamenti elfogadásra javasolják.
Ebben a helyzetben az alapelvek gyakorlatilag nem léteznek, ez a szabályozás kiveszi az alapelveket az új koncepcióból. Szeretném azt is hangsúlyozni - ez a KDNP határozott véleménye -, hogy ezáltal az értékeket, az értékek átadását, az értékek átszármaztatását kívánják kivenni a magyar közoktatásból, a magyar nevelésbõl.
(17.20)
Ezt mindenképpen szakmailag hibás feladatnak tekintjük.
A másik oldala a követelményrendszer, illetve a kerettantervek kérdésköre. Azzal, hogy a követelmények is kormányzati szintre kerülnek, a minisztérium lemond arról a feladatáról, ami véleményünk szerint szükséges, hogy igenis képviseljen szakmai érdekeket, ha kell, akár a kormányzattal szemben is.
A kerettantervek megszüntetésérõl csak annyit szeretnék elmondani, hogy ezzel nagyon nehéz helyzetbe hozzák az iskolákat, mert többségükben nem fogják tudni elkészíteni a helyi tantervet, vagy ha elkészítik, ennek nem lesz meg a költségkerete, hiszen jelentõs költségeket jelent az önkormányzatok számára.
A jelenleg elõttünk lévõ törvénytervezet ellentmond az 1990. évi XX. törvény 99. §-ának is. Az önkormányzati törvény 99. §-a gyakorlatilag azt mondja ki, hogy az ágazati szakmai követelmények érvényesülésének ellenõrzését, a feladatellátás eredményességének mérését, ellenõrzését, továbbá a közoktatás-irányítás szakmai szervezési feladatait a mûvelõdési és közoktatási miniszter az e célra létesített és az általa irányított szakmai szolgáltató intézmény mûködésével látja el. Itt valóban történik egy feladatszétosztás, de attól félünk, hogy a sok bába között elvész a gyermek.
A fentiekhez hasonló problémákat vet fel a törvénytervezet 4. §-a is. Komoly munkajogi problémák jelentkeznek majd.
Az 5. § szintén ellentmond az önkormányzati törvénynek, az önkormányzatiság elvének.
Összefoglalva talán még egy dolgot szeretnék elmondani. Véleményünk szerint a javaslat a már elmondott kifogásokon túlmenõen nem felel meg egy törvényjavaslattal szemben támasztott követelményeknek, mert ez valójában egy törvényi szabályozás két területére vonatkozó módosítási javaslat. Másodszor a finanszírozás vonatkozásában véleményünk szerint semmit nem old meg, de lehetõséget fog adni további leépítésekre.
Végezetül a KDNP javaslatait is szeretném elmondani, mert mindenkor szeretnénk alternatív javaslatokat megfogalmazni. A KDNP továbbra is fenntartja azt a véleményét, amely szerint elõbb el kellene fogadni a hosszú távú közoktatás-fejlesztési koncepciót. Ez természetesen a parlament feladata lenne. Ennek ismeretében, valamint a gyakorlat visszajelzéseire támaszkodva kellene megcsinálni a törvénymódosítást, a közoktatási törvény módosításának teljes egészét és nem kiragadva abból néhány mozzanatot, végezetül pedig a NAT tervezett módosításait.
Mindezek figyelembevételével szeretném jelezni, hogy a KDNP ezt a törvényjavaslatot nem támogatja. Köszönöm szépen a figyelmüket.