BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hasonlóan képviselõtársamhoz, én is a korábban, a kétpercesek vitájában elhangzottakkal kezdeném, bár nem ezért kértem szót.
Aki engem ismer, tudja, hogy tanácselnökként és polgármesterként, sõt érettségi vizsgaelnökként is szerepeltem. S az a véleményem, hogy szerencsétlen az az általánosítás, amikor egy korábbi idõszakban elkövetett egyedi jelenségek miatt egy egész idõszakra szóló tisztességes munkát vonnak kétségbe. (Taps a bal oldalon.) Az a meggyõzõdésem, hogy a tisztesség, az emberi tisztesség a vezetõi munkában, legyen az iskolaigazgató, érettségi elnök, tanácselnök vagy polgármester, nem rendszerspecifikus, hanem mindig egy-egy adott ember tisztességéhez kapcsolható. (Taps a bal oldalon.)
Tisztelt Ház! Amiért szót kértem, az is általában jellemzõ rám. Az 5. §-ban az szerepel, hogy a nyolc évfolyammal mûködõ általános iskola, továbbá a négy évfolyammal mûködõ gimnázium évfolyamainak száma csak abban az esetben növelhetõ, illetve nyolc évfolyamnál több évfolyammal mûködõ általános iskola, négy évfolyamnál több évfolyammal mûködõ gimnázium abban az esetben létesíthetõ, ha a fõvárosban, illetve a megyében mûködõ helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 89. §-ában meghatározottak alapján e kérdésben egymással együttmûködési megállapodást kötöttek. Itt szeretném megjegyezni, hogy abban a megyében, amelybõl Szabados Tamás képviselõtársammal együtt érkeztünk, a megyei jogú városok több mint 72 százalékban viselik azt az édes terhet, hogy a középfokú oktatásban és nyilván - a dolog természeténél fogva - az általános iskolai oktatásban is hasonló nagyságrenddel vesznek részt.
(18.30)
Ezért amikor elolvastam az alaptörvény - illetve aminek most a módosításáról beszélünk - 89. §-át, abban látható, amit észrevételezni kívánok és javaslom, hogy az elõterjesztõ fogadja el. A hivatkozott 89. § pedig úgy szól, hogy "a közoktatási feladat zavartalan biztosítása érdekében a fõvárosi, megyei önkormányzat a fõváros, megye területén mûködõ önkormányzatokkal együttmûködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggõ körzeti jellegû szolgáltatások megszervezésére, így különösen..." - és felsorolja azokat a tételeket, amelyekben elfogadtam és ma is elfogadom, hogy az együttmûködést - speciális jellegénél fogva - a fõvárosi, illetve megyei önkormányzatnak kell kezdeményezni.
Javaslom viszont, hogy a 89. §-t is módosítsuk - mivel az 5. § kiterjeszti immár a gimnáziumokra és a négy évfolyamnál több évfolyammal mûködõ esetekre is -, a fõvárosi és megyei önkormányzat mellett szerepeljen a megyei jogú város is, hasonlóan, mint a 4. §-ban, ahol maga a törvénymódosítás megjegyzi, hogy a fõjegyzõ mellett a megyei jogú város jegyzõje is közremûködik.
Még egyszer: ezt az indoklást azért teszem, mert különösen a középfokú képzésben a megyei jogú városok több mint 50, helyenként több mint 70 százalékkal részesednek, és a térségi feladatokban történõ megállapodásra való kezdeményezés vonatkozzon a megyei jogú városra is.
Nem a levéltár vitáját kezdeményezem, hogy annak analógiájára tárgyaljuk újra, hanem az eltérõ kötelezettségekbõl fakadó feladatokra, amikor is a megyei jogú város jelentõs részt vállal és szándékaink szerint a késõbbiekben is vállalni fog. Ennek alapján teszem ezt a javaslatot.
Ha már eddig eljutottam, azt sajnálatosnak tartom, hogy a városok, kisvárosok, középvárosok költségvetési okok miatt arra kényszerülnek, hogy ezt a tevékenységet átadják a megyei önkormányzatnak, mert ha ezeket a középfokú intézményeket, a közszolgáltatás általam az egyik legfontosabbnak tartott területét, az oktatást átadják egy másik önkormányzatnak, az a kérdés merül fel bennem, hogy mitõl város a város. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)