VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fidesz parlamenti frakciója nemmel szavazott az 1995-ös elsõ pótköltségvetés végszavazásánál. (Derültség.) Nem támogattuk. Nemcsak azért, mert a korábban stabilizációsnak nevezett csomagnak szerves része, költségvetési átvezetése ez a pótköltségvetés - és így logikusnak tûnt, hogy erre is nemet mondjunk -; hanem azért sem tudtuk elfogadni ezt a törvényjavaslatot, mert véleményünk szerint nem reális számításokon alapszik. A tervezett adó- és privatizációs bevételek felülbecsültek, a Bokros-csomag kiadási oldala pedig több mint hipotetikus adatokon nyugszik. Így egyáltalán nem utópisztikus az a kijelentés, hogy az õsz folyamán újabb, II. számú pótköltségvetéssel kell számolnunk.
E szomorú tények mellett azonban szeretnék két, örvendetesnek nevezhetõ eseményrõl is megemlékezni.
Tavaly decemberben javasoltuk, hogy a költségvetés bevételi oldalának biztosítása érdekében a kormány erõsítse meg az adó- és vámhivatali szervek költségvetési támogatását. Akkor a kormánypártok többsége javaslatainkat leszavazta. Most örömmel láttuk viszont ezeket a pótköltségvetésben. Talán ha tavaly decemberben a kormány elfogadja ezt a Fidesz-javaslatot, akkor ma kevesebb lenne a költségvetési deficit, és nem lenne szükség talán pótköltségvetésre sem.
A másik örvendetesnek nevezhetõ esemény - bár közvetlenül nem kapcsolódik ehhez a pótköltségvetéshez, mégis ennek vitája kapcsán kerülhet a Ház elé. Az ellenzéki képviselõk a vita során számtalanszor felhívták a figyelmet arra, hogy az a gazdaságpolitika, amely a pótköltségvetés mögött meghúzódik, nem vezet sehová, tarthatatlan; az a "fûnyíró-elv", ami végigvonul ezen a törvényjavaslaton, nem tartható. Kifejtettük azt, hogy helyette milyen gazdasági növekedést serkentõ, élénkítõ lépésekre volna szükség. Ezeket az észrevételeinket a kormánypártok többsége felelõtlennek, rossznak tartotta. Éppen ezért volt meglepõ, hogy az egyik kormánypárt legutóbbi nyilatkozata szerint az 1996-os költségvetés tárgyalása során a gazdasági növekedést ösztönzõ tételeket kívánja támogatni akkor is, ha átmenetileg nõnek a kiadások és csökkennek a bevételek.
Tisztelt Ház! Nem értek egyet azokkal a véleményekkel, miszerint farizeus magatartás, amely a vita lezárása után próbál álláspontot módosítani, és azokat sem osztom teljes mértékben, hogy itt különbözõ személyi kérdések tisztázása miatt volt szükség ennek az álláspontnak a vita utáni idõszakra halasztására. Én örvendetesnek tartom ezt a lépést: ha késõi reakcióidõvel is, de képviselõtársaink elfogadták ellenzéki érveinket. Reméljük, hogy a II. számú pótköltségvetésben ezek az érvek már megjelennek.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon. - Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Így van!)