DR. PETÕ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Annak tudatában kell most megszólalnom, hogy akaratunk ellenére az a látszat alakult ki az elmúlt hetekben, hogy a kormány, a koalíció jórészt csak önmagával van elfoglalva. Azt gondoljuk, hogy ez az állítás nem igaz, de mégis ebbõl a látszatból kell kiindulnunk.
Elfogadhatatlan számunkra az, hogy ilyen látszat keletkezzen, elfogadhatatlan számunkra egyáltalán az, hogy ilyen jellegû koalíciós vitákkal töltsük az idõt. Az ország kormányzásáért felelõsséget viselõ politikus nem teheti meg tehát, hogy ne foglalkozzon azzal, ami az elmúlt hetekben úgy fogalmazódott meg, hogy válságba került a koalíció. Azt gondolom, hagyjuk most, legalábbis én nem szeretnék foglalkozni azokkal, akik önmaguk mohóságából kiindulva, mindenben csak pozíciókért folytatott harcot látnak, olykor éppen akkor, amikor elvesztik esélyüket arra, hogy pozícióba kerüljenek.
Az SZDSZ a maga részérõl azt tudja mondani, hogy nem kér és nem kért pozíciót a kormányban, ilyen ügyekben nem kezdeményezett vitát. Most, ma, a parlament õszi ülésének kezdetén érdemes a bajok valódi okáról is beszélni, hogy ezt a vitát minél hamarabb le lehessen zárni. Nehéz elkerülni az ilyen típusú vitákat, ha nem szûnik meg a viták kirobbanásának oka; ha a politika technikája az, hogy nyilvános bejelentések kész helyzetet teremtenek, a koalíciós partner számára nem marad más lehetõség, mint vagy a feltétel nélküli elfogadása a nyilvánosan megfogalmazott igényeknek, vagy a koalíció vita nélküli felmondása, vagy a mostanihoz hasonló következményekkel járó nyilvános vita. Ezek a lehetséges válaszok.
A Szabad Demokraták Szövetsége egyebek közt azért ment a koalícióba, hogy a gazdaság stabilizációja és az ezzel biztosítható gazdasági fellendülés végre elkezdõdjön, az ezzel járó fájdalmas, és tudjuk, nem gyors sikereket hozó kormányzati intézkedések mögött erõs kormánytöbbség álljon, hiszen ilyen típusú döntéseket vékony kormánytöbbséggel meglehetõsen nehéz meghozni.
A stabilizáció elsõ eredményei talán már látszanak. Ilyen helyzetben sem engedhetõ meg, hogy átszervezésekkel, nem mindig világos indítékú szervezési, személyi javaslatokkal a koalíció, a kormányzat az elbizonytalanodás látszatát teremtse. Nem lenne megengedhetõ, hogy az elmúlt hetek vitáihoz hasonló viták még egyszer eltereljék a kormány, a kormánypárti képviselõk figyelmét az érdemi feladatoktól.
Ez a koalíció olcsó és kiszámítható kormányzást ígért akkor, amikor hatalomra került. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a szociális és gazdasági gondok miatt amúgy is nyugtalan közvéleményt a szélesebb közönség számára érthetetlennek tûnõ vitákkal traktáljuk. Elfogadhatatlan, hogy akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon hektikus ötletekkel tartsuk izgalomban az országot. Nincs ma választási kampány Magyarországon. Számunkra nem létezik kormánystruktúra-kérdés önmagában, amíg nem bizonyosodhatunk meg arról, hogy koalíciós partnerünkkel egyetértésre jutottunk a mostani vita okaiban, nem látunk esélyt arra, hogy az ilyen viták ne ismétlõdjenek meg. De látni kell a közvéleménynek és képviselõtársaimnak úgyszintén, hogy a kormánykoalíció nem csak mûködésérõl vitatkozott, sõt fõleg nem a mûködésérõl vitatkozott.
Vita folyt a jövõ évi költségvetés néhány alapvetõ ügyérõl, vita folyt az ország sorsát meghatározó gazdasági kérdésekrõl. Kitüntetetten is vita folyt az önkormányzatok jövõ évi mûködési feltételeirõl.
Az SZDSZ nem fogadta el és nem is tudja elfogadni a kormány ezzel kapcsolatos eddigi döntését, amely ellentmond egyébként a koalíciós megállapodásnak. Nem kétséges - és ebben nincs vita a koalíciós partnerek között -, az önkormányzatok pénzügyi mûködése átfogó reformra szorul. De addig, amíg ez az átfogó reform nem készül el, nem jutunk egyetértésre az átfogó reformban, úgy véljük, nem szabad az önkormányzati gazdálkodás részleteinek módosítgatásaival zavart okozni.
Az SZDSZ a koalíció további sorsa szempontjából is alapkérdésnek tekinti az önkormányzatok önállóságának, mûködõképességének biztosítását, és ez nem csak a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadának, a bizonyos 35 százaléknak az ügye, hanem a mûködési költségek egészérõl is szó van. Tudjuk, tapasztalatból is, a koalícióra kígyót, békát kiáltók többsége is titokban reménykedik a koalíció fennmaradásában, már csak azért is, mert a parlamenti ellenzék józanabb része tudja, hogy nincs felkészülve például a kormányzásra... (Zaj a jobb oldalon.).., az a része, amelyik meg azt hiszi, hogy felkészült, az a legfelkészületlenebb. (Taps és nagy derültség a bal oldalon.)
Minden, az ország sorsáért és így a koalíció sorsáért érzett felelõsségünk tudatában vagyunk kénytelenek itt, az õszi parlamenti szezon nyitányakor elmondani: rövid idõn belül szeretnénk - és ebben összhangban van a véleményünk koalíciós partnerünkkel - megnyugtató biztosítékot teremteni a koalíción belüli, mostanihoz hasonló konfliktusok elkerülésére.
(15.40)
Azt is szeretnénk azonban világossá tenni: akkor is véget kell vetni a koalíció - ahogy mondják - veszekedéseinek, ha ez nem oldható meg. Csak éppen annak nyílt bevallásával, hogy együtt nem megy. Ezt ki kell mondanunk, mert az õszinte beszéd nemcsak a koalíciós pártok belsõ ügye, hanem az ország érdeke is. Köszönöm szépen. (Taps.)